Fradi műsorlap (1987/88)
1987. augusztus 16.
12 Fradi műsorlap Előkészületi mérkőzések q »sógoroknál«« A sportra vonatkoztatva is érvényes a kitétel: az élet minden területén egyre bővülő magyarosztrák kapcsolatoknak lehetünk szemtanúi az utóbbi években. Bizonyítékát adta ennek labdarúgó csapatunk is, amely rövid időn belül három alkalommal is átrán- dult a határ másik oldalára. Az alábbiakban Hargitai Károly ügyvezető elnök szavai adják vissza a barátságos mérkőzések rövid krónikáját: Június 28-án Mödlingben vendégszerepeit csapatunk, s mint a híradások is beszámoltak róla, 4-0 arányú, biztos győzelmet arattunk. Aki ezek után könnyű kis, sokadik osztályú csapatocs- kának tartja ellenfelünket téved, ugyanis a mödlingiek most kerültek fel az osztrák első osztályba, a általános vélemény szerint jó játékerőt képviselnek, még a nagyok, az Austria és a Rapid orra alá is sok borsot törhetnek. Nagyarányú győzelmünk tulajdonképpen annak köszönhető, hogy a mieink szabadságuk utolsó napját követően, pszichikai értelemben jól, feltöltődve, a szó szoros értelmében játszottak a pályán — de jó lenne az ősszel sokszor ilyen Ferencvárost látni - s ellenfelünk játékstílusa is feküdt nekünk. A mérkőzés egyébként, melyet mintegy ötezer néző tekintett meg, jubileumi találkozó volt. A házigazdák a klub alapításának 75. évfordulóját ünnepelték, s minket a követségen keresztül invitáltak erre az eseményre. A csapatunk játékával olyannyira elnyerte a közönség és az ottani vezetők tetszését, hogy máris meghívták a Fradit egy jövő évi barátságos találkozóra is. Góljaink közül hármat Dzurják, egyet pedig Strausz mondhat magáénak. A Sturm Graz otthonában 2— 0-ás győzelmünkkel zárult vendégszereplésünkkel egy korábbi, a Stájerországban dúló ítéletidő miatt elmaradt mérkőzés-adósságunkat törlesztettük, mégpedig július 11-én. Dalnoki Jenő vezetőedző elégedett volt a mutatott játékkal, megítélése szerint ezek a jó játékerőt képviselő csapatokkal szemben erőpróbák jól szolgálják a csapatépítési törekvéseket, az új szakmai elgondolások „élesben” történő kipróbálását. Azért is reális képet kaphattunk arról, hogy nagyjából hol tartunk, mert az osztrák csapatok a felkészülés hasonló fázisában vannak, mint a mieink. Dzuijáknak itt is jól ment a góllövés, mindkét találatunkat ő szerezte. Az Austria Wien-től a július 15-i vendéglátást még mindig Nyilasi Tibiért kaptuk — a korábbi megállapodás értelmében. Befejezve a jól indult ausztriai sorozatot, itt 1-1-re sikerült végeznünk. S bár az Austria eladta jelenlegi legértéksebb játékosát, a gólzsák Toni Polstert, a klub vezetői szerint három, nálunk nemigen ismert, de nagyon tehetséges osztrák játékos megvásárlásával játékerejük mégis növekedni fog. Az elnyűhetetlen Prohaska még mindig a régi, elegánsan irányít. Hosszú kihagyása ellenére „Nyíl” is nagyon jó benyomást keltett, igaz a végére — érthetően — elfáradt egy kicsit. Sokan kérdezték, amikor hazatértem, hogy vajon miért csak 1000 néző látta a mérkőzést? Nos, Ausztriában a barátságos mérkőzések jegyei is nagyon drágák, jelen esetben is 100 schillingbe kerültek, s az Austria így vélte megtalálni számítását. Prohaska gólját Kvaszta egyenlítette ki a 66. percben — ennyi még a találkozó krónikájához. — Az utóbbi két utazásunk a jó szereplés ellenére is inkább hasonlított gyászmenethez, mint egy sportutazáshoz, hiszen Pusztai Laci tragikus elvesztése a csapat minden tagját borzasztóan lesújtotta. Most éreztük csak igazán — bár ne lett volna erre alkalom -, mennyire népszerű, megbecsült sportember volt a csupaszív Laci Ausztriában, ennyi évvel a Kismartonban (Eisenstadt) eltöltött évek után is nagy szeretettel beszéltek róla, halála ott is megdöbbenést keltett. Az Austria elleni mérkőzés után különben csak én jöttem vissza Budapestre, csapatunk egyenesen innen indult Svájcba, a korábban lekötött edzőtábor helyszínére, Martigny-ba. Mire e sorok megjelennek, a fiúk remélhetően már szerencsésen haza is értek, s lejátszották a tervezett előkészületi mérkőzéseket a hat rangos ellenféllel... AZ FTC > KÉZILABDÁZÓINAK ŐSZI BAJNOKI PROGRAMJA NŐI CSAPAT augusztus 28. BHG SE—FTC 16 óra szeptember 6. FTC-Tatabánya 10 óra szeptember 9. Eger-FTC 16,30 óra szeptember 11. FTC—Dunaújváros 17,30 óra szeptember 18. . Bp. Spartacus—FTC 1630 óra szeptember 27. FTC-Békéscsaba 10 óra szeptember 30. Győri Richards—FTC 16 óra október 2. Építők—FTC 17 óra október 4. FTC-Vasas 10 óra október 11. B. Bányász-FTC 10 óra október 18. FTC-Debrecen 10 óra FÉRFI CSAPAT szeptember 10. Solymár-FTC 18 óra szeptember 19. FTC-Elektromos 17 óra szeptember 24. Debrecen—FTC 17,30 óra október 1. FTC—Szeged 18 óra október 4. Hódiköt—FTC 10 óra október 9. FTC-Ózd 16,30 óra október 11. Békéscsaba—FTC 17 óra október 16. FTC—Rába ETO 17 óra október 18. FTC—Veszprém 16 óra október 25. Honvéd—FTC 11 óra november 1. FTC-Tatabánya 11 óra november 8. PMSC-FTC 11 óra Az FTC hazai mérkőzéseit a Népligeti FTC csarnokban rendezi. Nyilasitól - Zsiborásig címmel megjelent a KI, KICSODA AZ FTC TÖRTÉNETÉBEN című könyv második kötete. Ebben a kiadványban is jónéhány egykori és mai fradista „miniportréját” villantja fel Nagy Béla, a könyv szerzője. A könyv stílszerűen zöld-fehér, hiszen a 254 fradistáról zöld színű papírra nyomtatták az elismerő sorokat, míg a zárórész papíija fehér színű. Ezeken a lapokon az FTC labdarúgóinak fényképei láthatók — mindazoké, akik az elmúlt negyedszázadban az FTC első csapatában legalább öt díj- mérkőzésen szerepeltek. Ilyen 25 évre visszatekintő fény-, képösszeállítás fradistákról még nem jelent meg, így a kötet értékét ez is növeli. A tetszetős címoldalon Nyilasi és Zsiborás színes portréja, a hátsó borítón pedig az 1967-es ferencvárosi „aranycsapat” színes fényképe látható! ^ A KI, KICSODA AZ FTC TÖRTÉNETÉBEN? című könyv a'Közgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg, s az a Kiadó könyvüzletében, továbbá a Boy Vállalatnál kapható, ahonnan vidékre is megküldik. Természetesen a Fradi ajándékboltban is megvásárolható a nagy érdeklődéssel várt könyv. (Ára: 49 Ft). A Sportvilág egyik júliusi adásában hallottuk Vannak akiktől a pályán ma már nem kérik a pályabelépőt. Nem azért, mert ismert sportvezetők, edzők, versenyzők, játékosok, hanem azért, mert annyira megszokták az arcukat, hogy föl sem merül a jegyszedőkben, hogy ő esetleg, idegen vagy illetéktelen lehet. Dehát ők nem is illetéktelenek. Mint például az sem, akivel Lakat Károly beszélgetett. Lacikám ne haragudj, hogy ezt így kérdezem tőled, de ha cigánygyerekek potyognak az égből, akkor sem tudom másképp ki vagy te tulajdonképpen? — Én Magdics László vagyok, a Kőbányai Porcelángyárban dolgozom 30 éve, mint anyagbeszerző. Szerszámkészítő a szakmám. — Rólad az emberek tulajdonképpen az égvilágon semmit nem tudnak, azt látják csak, hogy egy köpcös, szakállas ember a hátán a fotómasinájával, egyszer csak megjelenik a játékos kijáróban, a játékosok előtt öles léptekkel elindul a kezdőkörbe, és mindenki ismer és mégsem ismer senki. Azt mondja mindenki, hogy ez a fotós, aki olyan, mint hogyha Horváth Gyulának, ennek a színésznek az ikertestvére lenne. — Igen. — Ezt mondják. — Igen, sok helyen össze is tévesztenek és mondják, hogy művész úr, hát maga fotózik is, vagy mi ez, a hobbija? Hát megmondom őszintén nem vagyok profi fotós, de megszállottként csinálom ezt a fotózást. Nagyon érde- kez körülmények között kezdtem el a sportfotózást. A 60-as években kaptam édesapámtól egy EGZA 500-as, akkoriban nagyon jó márkájú kis gépet, és evvel kezdtem fotózgatni. Van egy jó barátom Tuschinger Anti, aki a Honvédban játszott. Kijártam vele, megszállott Fradi druk- kerságomaf össze tudtam egyeztetni evvel a Honvédre-járással, és ott kezdtem el fotózni. Beengedtek a pályára, bementem a kapu mögé, csináltam a képeket, a Tóniről-csapatképeket, egészen 1970-ig. Ma már úgy vagy elkönyvelve mint a Ferencvárosnak a házi fotósa. — Svájci csapattal játszott a Fradi, kimentem és úgy elkezdtem ott is fotózgatni. Csináltam a csapatról egy képet, meccsjelenetek, zászlócsere, eltelik egy-két hét, látom a Fradi műsorfüzetben megjelentek. Nagyon örültem neki, jól esett. Bátorkodtam és bementem a Fradiba, mondom meg szeretném keresni a propaganda osztály vezetőjét. Mondták olyan itt nincs, csak van Nagy Béla. Elbeszélgettünk, elmondtam, hogy mennyire szeretek fotózni. 487 Fradi mécsesén fotóztam eddig. Ebből 334 a bajnoki találkozó, amin ott voltam. Hát a legnagyobb öröm volt a Fradi pályakép.- Igen ezt sokan ismerik ezt a képet, de én nagy összegben merném fogadni, hogy ezer emberből egyetlen egy nincs aki tudja, hogy ezt a képet te csináltad. Arról a képről van szó, amelyik nagyon magasról, szinte az égből totálban mutatja a Ferencváros pályát.- Na ez a Nagyvárad téri Orvostudományi Egyetemnek a tetejéről készült, a legeslegtetejéről, mert ott van egy templomos annak a csúcsa beleesik a pályába és annyira föl kellett menni a tetőre, hogy a látószögbe ne legyen benne. Ez a torony ne takarja a pályának még egy részét sem.- Milyen magas ez?- Ez azt hiszem 20 emeletes. Nehezen jutottam föl, mert rendészeti tilalom van, tehát nehogy esetleg öngyilkos legyen az ember, pont leugorjon a tetőről. Végül megnyugtattam a rendészet vezetőjét, aki nagy-nagy Dózsa drukker volt, és hozzájárult, hogy megcsináljam ezt a képet. Megjelent, levelezőlapként is nagyon hamar elfogyott.- Te nem vagy profi fotós, neked nem áll egy szerkesztőség mögötted, neked nincs egy hatalmas apparátus, itt nem hogy meggazdagodni nem lehet ebből amit csinálsz, hanem ez borzasztó sok befektetést igényel.- Spórolok, összegyűjtöm a pénzem, mindig újat veszek, mindig újabb gép kell, mindig ú- jabb teleobjektív kell, szóval kell rá áldozni. Most per pillanat egy japán géppel dolgozom, ami csodálatosan szépen rajzol, ehhez kellene még egy optika, év végére, vagy jövő évre ezt is meg fogom venni. Esküvőkre járok, baráti és gyermekfotók, ezért én honoráriumot kapok, soha nem fogok meggazdagodni. Hát sajtnos volt egy frontális komoly autóbalesetem, a siófoki kórházban feküdtem, és a legnehezebb pillanatokban, amikor már túl voltam az életveszélyen, de már hallgathattam a rádiót és vártam a bajnoki mérkőzések eredményét, nagyon kedves sportriporter barátom, sorai érkeztek egy borítékban, amelyben jobbulást kíván nekem, megírja, hogy nagyon hiányzóm és nagyon várja azt a percet, hogy újra együtt dolgozhassunk a pályán, újra ott lehessek egészségesen, aláírás és valamennyi ferencvárosi labdarúgó nevével, autogramjával. Ezt a számomra fejelthetetlen emlékű levelet hozta a kis ápolónő.- Tételezzük fél, hogy holnap egyik újság főszerkesztője, egy reprezentatív szerződést kínálna neked. Azt mondaná Magdics úr láttam a munkáit, holnaptól legyen profi fotós valamelyik újságnál, mit mondanál? — Életem nagy lehetőségét egyszer kihagytam, a FABULON cég a Kőbányai Gyógyszeráru- gyár propaganda vezetőjének kezébe került számtalan fotóm. Különleges fotók voltak, érdekes fotók voltak, addig nem nyugodott amíg meg nem talált. Behivatott, és azt a lehetőséget adta, hogy dolgozzak reklám-propaganda vonalom. Én ezt a reklám- -propagandát soha nem tanultam, itt csak azok tudnak létezni, akik ezt tanulták, úgy, hogy sajnálattal elhárítottam ezt a lehetőséget. De ha sportvonalon hívnának bárhova, és ezen a vonalon tudnék dolgozni, örömest vállalnám, de a Fradit soha nem hagynám el. FRADI MŰSORLAP A Ferencvárosi Torna Club kiadványa az Üllői úti mérkőzésekre Felelős kiadó: Hargitai Károly Felelős szerkesztő: Nagy Béla Művészeti szerkesztő: Orbán László Fotók: Pozsonyi Lajos, Magdics László Készült a MGKSZ Nyomdájában Felelős vezető: Mázi Ferenc (87.268)
