Fradi műsorlap (1986/87)

1986. november 22.

Fradi műsorlap Sáriisi Gyurka tréfája SzegedenMiM Sárosi György dr. neve örökre fogalom a szurkolók körében. A Ferencváros történetének egyik legjobb labdarúgójaként emlege­tik még ma is. Sőt, a harmincas, negyvenes évek magyar labdarú­gásának legfényesebb csillagai közé tartozott. Orth György, az MTK és a nemzeti tizenegy hajdani kiválósága pályafutása vége felé így nyilatkozott róla: ,Megvan az utódom!” Sárosi valóban Orth-szerű adottságok­kal és képességekkel rendelke­zett, kitűnő fizikai fölépítése mellett tökéletes volt technikai és taktikai fölkészültsége, játék­intelligenciája. Pályafutását kö­zépfedezetként kezdte, s aztán mint középcsatár nyújtott fe­lejthetetlen alakításokat. Sárosi György dr. életéről, eseményekben gazdag sport- pályafutásáról több kötetnyi anyag jelent már meg a külön­böző újságok, kiadványok és könyvek hasábjain. Egy érdekes szegedi epizódról viszont nagyon kevesen tudnak. Magam is csak véletlenül bukkantam rá, de a krónikás fáradhatatlan adat­gyűjtő munkájában ez cseppet sem számít meglepőnek. A „Sze­gedi futballkrónika (1899— 1986)” c. könyvem megírásakor majd félezer egykori játékos, ed­ző, vezető és szurkoló volt segít­ségemre. Közülük Nánássy István dr., illetve a jelenleg Kana­dában élő Szuper Géza szegedi pályafutásuk részletes taglalása mellett — Sárosi Gyurkáról is érdekes „sztorit ” bocsátottak rendelkezésemre. A mulatságos történet egy újabb adalék Sárosi György dr. tartalmas életéhez, kiemelve nagyszerű tulajdonságait: végte­len szerénységét és intelligenciá­ját. Nánássy István dr. és Szuper Géza elmondása alapján a törté­net a harmincas évek elején ját­szódott, amikor egy szolid kül­sejű, ápolt arcú fiatalember jött át Budapestről a szegedi egyetem jogi karára. Az egyetem folyosó­ján odalépett Nánássyhoz és arra kérte, segítsen neki a beiratko­zásnál. Odaadta idexét, amely Stefancsics György névre volt ki­állítva. A formaságok elintézése után azt kérdezte Nánássy tói, hogy ,kolléga úr, délután mit fog csinálni? ”. Nánássy azt felel­te, hogy mivel futballista, aznap is tréningre megy a KEAC Sző- regi úti pályájára. (Az 1899-ben alapított SZÁK mellett az egye­temi klub, az 1921-ben létrejött KEAC a mai SZEOL-Délép SE másik jogelődje.) Erre Sárosi ki­jelentette, hogy ő is futballista, és szeretne vele tartani. Nánássy elkezdett érdeklődni, hol, me­lyik csapatban játszik. Legna­gyobb meglepetésére a fiatalem­ber azt mondta, hogy a bajnok FTC-ben, és vasárnap a magyar válogatottban az osztrákok ellen is szerepel. Nánássy a meglepe­téstől majd hanyatt vágódott, s nagyon bántotta, hogy nem ismerte föl a sajtó szerint akkor már Sárosi néven játszó váloga­tott csatárt. Akkor azonnal el­határozta, ha már ilyen csúnyán megjárta, hogy a „menő” játé­kost nem ismerte föl, Sárosi se­gítségével meg fogja tréfálni a szegedi vezetőket is. Azokat, akik elméletben, azaz „papíron” mindent tudtak az összes magyar játékosról, az egész magyar lab­darúgásról. A hétközi két kapus tréningekre természetesen ők is kimentek. Nánássy elhatározta, Simon Tibor huszonegy éves, vé­dőt és középpályást játszik, imádja a Fradit, s kitartó, mi több, makacs futballista. Ez utóbbi tulajdonsága már pálya­futása kezdetén egyértelműen kitűnt, ugyanis makacs elszánt­sággal egy dologra törekedett, mégpedig, hogy az Üllői úton a zöld-fehér színekben játsszon. A klubválasztást már akkor eltö­kélte, amikor a serdülők között kergette a labdát a Pénzügyőr csapatában, s nem tett le róla később sem, amikor a KSI ifik között cseperedett. Aztán el­jött az a nap is, amikor először próbált szerencsét a Ferencvá­rosnál. Nem titkolt izgalommal készült a bemutatkozásra, az első próbajátékra, hogy aztán arról a lehető legbúsabban ban­dukoljon haza. A nagyfokú hángulatváltás oka prózai volt. Közölték vele, hogy nem felelt meg. Nincs szükség itt rá, próbáljon sze­rencsét egy másik, egy kisebb csapatnál. Hát ez volt Tibi „nagy belépője” a Ferencváros­nál. Ehhez képest ma erőssége a junior gárdának, sőt már több­ször is szerepet kapott az NB I-es együttesnél.- Mire gondoltál akkor, ami­kor először eltanácsoltak a csa­pattól? - firtattam a korábbi helyzetet a játékosnál. — El lehet képzelni. Imádom ezt a klubot, életem nagy vágya hogy kiviszi magával Sárosit, nem árulja el a híresség nevét, s a többi majd jön magától.. így is történt, s itt már Szu­per Géza szintén bekapcsolódott a visszaemlékezésbe. Már az öl­tözőben kezdődött, hogy a szer­tárosunknak, aki hihetetlen nagy drukker volt és óriási szakértő­nek tartotta magát, sehogyan sem tetszett, hogy az új Játékos­jelölt” (így mutatták be neki) nagyon válogatott a részére ki­adott, s kitaposott csukákban. A szertáros morgott, és odafor­dult Nánássy ékhoz: „Ebből a gólyából sem lesz soha jó já­tékos! ” - jelentette ki lekicsiny­lőén. Végezetül Gyuri két vastag zoknit és tornacipőt húzott a lá­bára, s úgy jött ki játszani. Néhány perces passzolgatás után barátságos mérkőzés követ­kezett az első és második csapat játékosai között. Az intéző, aki a szegedi egyetemi csapat „min­volt mindig is, hogy ezt a mezt viselhessem. Egy világ omlott össze bennem, amikor először aj­tót mutattak itt. Első pillanat­ban arra gondoltam, nincs is ér­telme folytatnom, s abbahagyom a futballozást. Aztán mégiscsak felülkerekedett bennem a játék szeretete, s elmentem a BVSC-be. Egy ideig odajártam, de nem tudtam beilleszkedni az akkori csapatba. Végül már egyedül tré­ningeztem, tíz-tizenöt kilométe­reket futottam, hogy erőben ma­radjak, aztán ismét megpró­báltam.- Hol?- A Ferencvárosnál. Vincze Géza vitt vissza. Fél évig Horváth Lászlónál játszottam, majd Mucha József vette át a juniorok edzésének vezetését. Tavaly nyá­ron már az első csapat keretében edzettem.- Miért mentél vissza az Üllői útra?- Egyszerű. Mert Fradi játé­kos akartam lenni.- És hittél abban, hogy vé­gű lis eljutsz majd az első csa­patig?- Ha nem hiszek benne, ak­kor az első elutasítás után többé sohasem próbálkozom itt. Persze azzal is tisztában voltam, hogy okkal nem marasztaltak annak idején. Nyilván nem sok fantá­ziát láttak akkor még bennem. Ha akkor úgy érzem, egy meg nem értett futballzseni vagyok, egé­szen biztos, hogy nem jutok az NB I-es Fradi közelébe. Akkor ugyanis nem dühöngtem azon, hogy micsoda disznóság, hogy nem fedezték fel bennem rögtön az isteni talentumot. Egészen másként okoskodtam, mégpedig úgy; ha már nem születtem Albert Flóriánnak, akkor a lab­darúgás mesterfogásait szívós munkával, sok gyakorlással kell elsajátítanom. Nem adtam fel, s most itt vagyok.- Az első keserű Üllői úti emlék után most halljuk az első igazán boldog pillanatot is.- Mondhatnám erre, hogy az az volt, amikor másodszor visz- szatértem és - maradtam. De utána jött még sok szép dolog. Például a nagy bemutatkozás. Amikor először szerepelhettem NBI-es mérkőzésen. Ez tavaly télen volt, s annak köszönhettem a premiert, hogy néhány bajnoki találkozót tavaszról előrehoztak. denese” volt, a jó öreg Nagy Tamás bácsi azt kérdezte Gyuri­tól, hogy maga Fiam mit szokott játszani. Erre Sárosi a maga sze­líd modorában azt felelte: „Ne­kem mindegy...” Na, erre aztán csattant Tamás bácsi! Káromko­dott egy jóízűt, majd így kom­mentálta a választ: „Megette a fene az olyan játékost, akinek mindegy, hogy milyen poszton játszik!” Végül is centerhalfnak állí­totta be a tartalékcsapatba. Kez­dés után már az első percekben szenzációs húzásai voltak Sárosi­nak. Azonnal bejött neki egy-két légstop, aztán két kapukirúgást a mellén megszelídített és a lábfe­jén megállt labdát úgy egyből dobta ki a tőle húsz méterre álló szélső lábára. Nánássy István to­A Pécs ellen történt a nagy ese­mény. Kispados voltam, s a fél­időben Rab Tibivel a második hátvédtartalékkal együtt elkül­dött melegíteni Dalnoki mester. Hogy ki lép majd be kettőnk kö­zül a játéktérre, akkor még nem tudtuk.- Bíztál benne, hogy rád esik a választás?- A kispadon sokszor bízik ebben az ember. Persze, hogy most is reménykedtem. S a re­mény beteljesült. Hámori poszt­ját foglaltam el.- Hogy ment az első élvonal­beli játék?- Úgy érzem nem égtem le.- Posztod?- A közvetlen védelemben már minden helyen megfordul­tam, de nem egyszer kaptam já­téklehetőséget a középpályán is.- Akit sok szerepkörben is tudnak alkalmazni, annak több­nyire meglehetősen hányatott az élete a futballpályán. Az ritkán tud megmelegedni egy poszton, mert ha a szükség úgy hozza, teszik máshová. Igy/marad állan­dó beugró, s ritkán állandó csa­pattag.- Tudom, hogy ide is vezet­het a dolog, de pillanatnyilag egyáltalán nem vagyok elkese­redve, hogy több poszton is lehe­tek helyettes. Annyival több a lehetőség a bekerülésre.- Egy kedvenc helyed csak van?- Beállóst annyival szeretek jobban játszani, mert úgy van módom arra, hogy előremenjek. Támadni. Ott meg lehet enged­ni egy cselt, meg lehet célozni a kaput. Ha söprögetőt játszom, akkor onnan már nem csámbo­roghatok kedvem szerint, a centerhalf játéknak ugyanis szi­gorú szabályai vannak. Utolsó ember az nem kockáztathat. vább már nem bírta a titkoló­zást, és a tribün előtt fölsorako­zott fene-nagy szakemberek cso­dálkozását látva odarohant hoz­zájuk, s csak ennyit mondott: „Ha hiszik, ha nem, a tartalék- csapat centerhalfja a Fradi Sárosi Gyurkája!” A bejelentést néma csönd kö­vette, s a végén a tréfacsinálók szinte már megszánták a meg­döbbent arcokat. Ezután a sze­gedi vezetők éktelen ordítozás- ba kezdtek és szinte meg akar­ták lincselni Nánássyékat... Ké­sőbb aztán lehiggadtak, de még évek múlva is emlegették Sárosi Gyurira és Nánássy István tré­fáját.- Hány élvonalbeli játék van már mögötted?- Kettő. Másodszor a Ha­ladás ellen kerültem be az egy­be. Kezdő emberként, balhát­védnek. Itt sajnos veszítettünk. Ezen kívül néhány MNK-n és több edzőmeccsen voltam ott a legjobbak között. Térjünk vissza az emlé­kezetes eseményekhez. Van még ilyen a tarsolyban?- Bizony van. Például a doro­gi gólom. Az az egyik eddigi leg­csodálatosabb emlékem. MNK-t játszottunk a dorogiakkal, s az ügyes területi gárda sokáig méltó ellenfelünk volt. Olyannyira, hogy nem tudtunk a kapujukba találni, ők viszont nem egyszer igen veszélyes akciókat vezettek. Kellett tehát már egy gól... Ami­kor előretörtem, még elég mesz- sze volt a hazai kapu, de megle­hetősen sok volt előttem a védő. Gondolkoztam, vigyem még vagy megpróbáljak megjátszani valakit. Vagy lőjjem rá, villant fel bennem az ötlet. Rálőttem. Csepecz próbált menni utána, de az kikötött a felső sarokban. Hogy örültem neki... De tudom, a társaim is.- Szerződtetett játékos vagy?- Nem.- Tehát van valamilyen ál­lásod?- Az sincs.- Hát?- Apám üzletében segédke­zem. Azt hiszem, én vagyok az első ilyen amatőr az NB I-ben.- Akkor nem nehéz kitalálni a leghőbb vágyad?- Gondolom. Talán előbb-, utóbb kapok szerződést itt a Fradiban. Hívtak már több NB I-es klubhoz, de nem men­tem. Szeretek itt lenni, s egy cseppet sem vagyok türelmetlen. v.s. TÁRSASUTAZAS A TAVASZI HOLLANDIA - MAGYARORSZÁG LABDARÚGÓ MÉRKŐZÉSRE Az FTC és a Cooptourist autóbuszos kirándulást szervez az április 29-i holland-magyar EB selejtezőre. All napos utazás során a résztvevők öt országba is ellátogatnak! Az útvonal: Budapest - Karlovy Vary — Magdeburg - Dortmund — Utrecht - Amszterdam - Hága - Rotterdam - Eindhoven — Köln - Bonn - Frankfurt - Nürnberg — Regensburg - Linz - Bécs - Budapest. Egyedi szolgáltatás, hogy az utazás során a szurkolók meg­tekintik a felsorolt városok labdarúgó stadionjait! A résztvevők természetesen ellátogatnak a különféle műemlékekhez, neveze­tességekhez is. Részvétek díj: 32 500 Ft. Jelentkezés november 30-ig a Fradi ajándékboltban 5000 Ft-os előleg lefizetése mellett. FIGYELEM! A COOPTOURIST RENDKÍVÜLI AJÁNDÉKA: Az utazáson résztvevők Magyarországon a Cooptourist hálóza­tába tartozó üdülőhelyekre 1987-ben 1 hétig 10%-os kedvez­ménnyel nyaralhatnak! TEA! TEA! Az FTC étterem vezetői és a Herbária 1000 szurkolót teával vár az FTC—PMSC mérkőzésen. Azok a szurkolók, akiknek ez a szelvényük számmal és FTC bélyegzővel van ellátva, 1 pohár ingyen teát kaphatnak a mér­kőzés szünetében a lelátók alatt kijelölt büfékben. Egészségükre! ' Vitos György FRADISTÁK FIGYELEM! MÉG KÉT HÉTIG! Az FTC évkönyv 1986-os kötetébe a szurkolók fényképei is helyet kapnak! Azok a szurkolók, akik a Fradi ajándékboltban 200 Ft lefi­zetése mellett leadják igazolványképüket — névvel és fényképpel - bekerülnek a készülő évkönyvbe, amelyből egy darabot a klub részükre a megjelenést követően biztosít. A nyugdíjas és a diák szurkolók féláron, tehát 100 Ft-ért vehetnek részt az egyedi akció­ban. A jelentkezési határidő, december 5. ÉGV VÉDŐ OKI KfTSZÉR CSÉnGÉTÉTT...

Next

/
Oldalképek
Tartalom