Fradi műsorlap (1986/87)
1987. március 28.
Fradi műsorlap 5 Egy ország művészetkedvelő tábora köszöntötte nemrég het- venötödik születésnapja alkalmából a nagy nevettetőt. Aki egykor az MTK súlyemelője volt, és akinek a nővére annak idején a ferencvárosi Takács II Józsefhez ment férjhez... De aki ennek ellenére - vagy éppen ezért is? - boldogan mondott igent a felkérésre, lépjen fel a Budapest Sportcsarnokban a ferencvárosi bajnokok tiszteletére adandó gálaműsorban. Mert Alfonzó nem győzi hangsúlyozni: sohasem az számít, hogy valaki melyik csapatban versenyez, vagy milyen színekért lelkesedik. Hanem az, hogy egyik tábor se tekintse a másikat ellenségnek, hanem csak nemes ellenfélnek! Alapelve: a győzelmet is épp úgy el kell tudni viselni, mint a vereséget. És egyszerűen nem érti a ma sportját, amelyben néha úgy indulnak a versenyzők csatába, mintha valóságos háborúról lenne szó... Aztán ott van a sportolók támogatása. Amelyből Markos József érzése szerint mostanában valahogy kimarad az edző és a játékos közötti lelki kapcsolat! Pedig - így Alfonzó A Vidám Színpad igazgatóját, rendezőjét és egyben vezető színészét aligha kell bemutatnunk. Ki ne ismerné a kiváló művészt a színházból, a filmvászonról vagy a televízióból? Amikor színházában egy bemutató előtti napon a színésztársalgóban tíz percet sikerült „elcsennünk” a munkaidejéből, a rendkívül népszerű művész átszellemült arccal rögtönzött egy mini-mpnológot arra a „végszóra”, hogy: Ferencváros. „Istenem, hogy mit jelent számomra ez a név, hogy Fradi? Hát mindenekelőtt azt, hogy világéletemben ennek a csodálatos egyesületnek, illetve sportolóinak szorítottam, legyen szó fut- ballról vagy éppen vizipólóróL Srácként minden álmom azt volt, hogy egyszer zöld-fehérben rúghassam a labdát, de végülis ez csak kiscsapatokban adatott meg, az Üllői úton sohasem. Valahogy elkerült engem a Fradi, de az is lehet, hogy én nem találtam oda?... Nekem a Ferencváros ma is igazából azt jelenti, hogy Henni áll a kapuban, előtte meg Rudas, Kispéter, Lakat, Kéri és a többi legendás labdazsonglőr serénykedik a gyepen! Azt meg sohasem tudom elfelejteni, amikor a Kocsis Sanyit első meccsén - ha jól emlékszem, jobbszélsőt játszott - a szurkolók körülöttem mennyit szidták eleinte. Mondván, ebből a vékonypénzü gyerekből sohasem lesz komoly futballista. Igen ám, de amikor Kocka egyszeresük éles szögből a hálóba emelt, egycsapásra „átalakult” a szakértői vélemény... Akkor már mindenki „ugye megmondtam” felkiáltással dicsőítette Kocsist... Ami örök fájdalmam marad: valahogy nincs igazán „kitalálva” az, ha valaki a Fradiban játszhat. A klub szurkolóit pedig - érzésem szerint - a múltban többször is méltatlanul bántották. Egy biztos: én már adtam jelzéseket a Ferencvárosnak, hogy a Vidám Színpad boldogán működne együtt mondjuk a labdarúgó csapattal. Egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a Fradi futballistái megjelenjenek a színpadon, illetve hogy a mi társulatunk egyes meccsek előtt és a szünetben az Üllői úti gyepen fellépjen!” Bergendy István A közkedvelt Bergendy-sza- lonzenekar vezetője azzal kezdi társalgásunkat, hogy bevallja: ő nem elvakult fradista, de azért amikor csak teheti (sajnos egyre ritkábban) elzarándokol az Üllői úti stadionba. Meg aztán ha az embernek az öccse, akivel egy zenekarban játszik, vérmes Újpesti Dózsa-szurkoló, akkor nincs mese, meg kell védeni a zöld-fehér mundér becsületét... A családban az apósa viszi a prímet a Ferencváros iránti rajongásban. Bergendy István inkább csendben, visszahúzódva tiszteli azokat, akik minden por- cikájukkal képesek lelkesedni a klubért. Mint például kollégáit, Koós Jánost, Komáig Lászlót és Aradszky Lászlót. És csendes nosztalgiával gondol a hatyanas évek elejére, amikor Koóssal a régi Fradi-lelátót búcsúztató koncerten léptek fel az Üllői úti pályán. Nem titkolja, hogy a gálaműsorra szeretnének egy speciális FTC-nótát megkomponálni. Lehet, hogy „Puha vagy, Jenő!” címmel, ezt még nem tudja... Csak roppant nehéz eltalálni az ilyen dalok hangnemét, hiszen ha történetesen nagyon jól megy a megénekelt gárdának, akkor hamar elhangzik a vád: persze, a Fradi „oldalvizén” eveznek a népszerűség felé. Ha viszont gyengén megy, akkor meg minek erőlködni?... Gálvölgyi János A Thália Színház művésze — túlzás nélkül állítható - a legnépszerűbb magyar színészek egyike. Amikor szóba hoztuk a Fradi-gálaműsort, a leendő műsorvezető szeme felcsillant. És a színész egy nagy titkár árulta el...- Talán tízéves lehettem, amikor bátorságot gyűjtöttem, és jelentkeztem a Ferencvárosban, hogy focizni szeretnék. De nem kellettem... Másnap elmentem az MTK-ba, ott Mérei Vili bácsi azonnal leigazolt a kékfehérekhez. ígéretesen induló futballista karrieremet azonban egf alattomos szívizomgyulladás kettétörte. És én azóta is a gombfociban élem ki a futballban soha be nem teljesült vágyaimat. Nálam az egyik kapus ma is Aczél, akivel egyszer a filmgyárban futottam össze. Ö jött szembe, mint kellékes, én felismertem, és megszólítottam: csak hem az egykori Fradi-ka- pus? Soha nem felejtem el a könnybelábadó szemeit, annyira meghatódott, hogy valaki még emlékezett rá... Amikor viszont egyszer Albert Flórival találkoztam, nem tagadom, én hatódtam meg az őszhajú zsenivel történt kézfogás közben. Na látja, hát én az ilyen nagy egyéniségeket hiányolom a ma futballjából, de nyugodtan mondhatom, általában a magyar sportéletből! A kérdés megkerülhetetlen volt: vajon Gálvölgyi János a műsorvezetői teendők ellátása mellett fellép-e paródiával is? Stílszerűen természetesen focitémában...- Semmiképp sem! Egy sánta lóba sem rúg bele a jobbérzésű ember, így hát ér.,sem óhajtok a futballal foglalkozni Véleményem szerint azon egye- . ember sem tudna harsányan nevetni, ha én a magyar foci gondjairól viccelődnék a színpadon... Gyarmati István A hagy gála műsorának zenei kíséretét szolgáltatja kisegyüttesével. Hamar kiderült, hogy a Budapest Sportcsarnokban sajátos jubileumot ünnepel majd: éppen húsz esztendeje lesz, hogy az 1967-ben bajnokságot nyert Ferencváros labdarúgóinak évzáró bankettjén - akkor még egyedül - szolgáltatta a zenét. Most valamivel nagyobb lesz a „felhajtás”, bár a Fradi futballistái jelenleg nincsenek olyan kedvező pozícióban, mint akkoriban...- Sohasem felejtem el, az ÉDOSZ székházban rendezték az ünnepséget. És amikor úgy éjjel egy óra felé Kállai Ferenc betoppant egy filmforgatásról, a művész három perc alatt egy Ady-verssel képes volt színházat csinálni. A kissé spicces futballisták síri csendben hallgatták a megrázó produkciót. Akkor döbbentem rá: művészet és sport mennyire közel áll egymáshoz! Hiszen ezen a két pályán csak szorgalommal nem lehet, mindent elérni. Ahhoz kell egy jó adag tehetség is! És az is egyforma a két területen, hogy nem elég csak otthon tudni valamit, a tükör előtt. A publikumnak kell megmutatni, mit is tud az ember... Boldog, hogy -feltehetőlég hatalmas közönség előtt léphet fel, hogy operától a táncdalig minden műfajban kísérheti a művészeket. Akiknek bizony nem egyszer „fognia” kell a kezét, miközben a zenei aláfestést szolgáltatja a produkcióhoz... ISMÉT SZAVAZHAT! SZURKOLÓK SZAVAZÓ-SZELVÉNYE A pályázatra érkezett dalok közül amelyik nekem a legjobban tetszett aláhúztam: Wolf Péter, Fülöp Kálmán: Fradi volt, Fradi lesz! Lovay László, Z. Horváth Gyula: Hajts rá, tégy rá, mindent Fradii Csányi László: Jöjj el és nézd meg a meccset. szurkoló aláírása — egy edző pontosan olyan fontos, mint a csatában a vezénylő tiszt. Aki vagy magával ragadja az embereit, vagy nem... — Én, mint régi MTK-s ezzel a fellépésemmel is szeretném a tiszteletemet kifejezni a Ferencváros bajnokainak a példamutató összetartozásukért, egységükért, és nem utolsósorban mgyszerü eredményeikért. Azzal búcsúzott, hogy kijelentette: amíg egy szurkoló kizárólag a saját csapatát buzdítja, és nem sértegeti az ellenfél drukkereit, addig számára minden ember a lelátón egyformán kedves. Bodrogi Gyula Altonzó (Markos József)
