Fradi műsorlap (1986/87)

1987. március 28.

Fradi műsorlap „Minden fillér sokat számít... ” Közgyűlés előtti beszélgetés dr. Kovács Imre elnökkel Két éWel ezelőtt tartotta egyesületünk utolsó közgyűlését, amelynek egyik fontos napirendi pontja a vezetőség megválasztása volt. Az alapszabályok szerint er­re négy évenként kerül sor, a közbeeső „félidőben” beszámoló közgyűlést tartunk. Az idei már­cius 28-án lesz, s ezen meghall­gathatjuk a Ferencváros helyze­téről, eredményeiről, gondjairól, terveiről szóló jelentést, s remél­jük, sok hozzászlólás, javaslat se­gíti majd klubunkat, hogy tovább lépjünk előre. Nem sokkal a közgyűlés előtt arra kértük dr. Kovács Imrét, az FTC elnökét, hogy nyilatkozzon a legutóbbi két év mérlegéről, a magyar sportmozgalomban el­foglalt pozícióról.- Az elnökségnek hosszú ide­je igen szőrös munkarendje van, minden hónap utolsó csütörtök­jén ülésezünk és bármilyen témá­kat vitatunk meg, így sportszak­mai kérdéseket, a szakosztályok­nak a helyzetét, az utánpótlást, - a gazdasági vonatkozásunk mindig előjönnek - válaszolta az egyesületünk elnöke. - Egyre többet kell ezzel foglalkoznunk, mert olyan világban élünk, ami­kor a sportolásnak a költségei is emelkednek, például az ellátás, utaztatás, felszerelés, a szakem­berek fizetése és még sorolhat­nám tovább. Ugyanakkor a bevé­telünk, a támogatásunk, a bázis­szerveknek a segítése nem, ső t az állami támogatás az ÁISH ren­delkezése szerint lényegesen meg­változik. Mindez tehát azt jelenti, hogy kevesebb pénzt kapunk mint eddig, ugyanekkor a költsé­gek emelkednek. Megtudtuk, hogy az FTC-nek hiányos az 1987-es költségvetése. Harminc millió forint áll rendel­kezésre, s ugyanakkor 38—39 millió szükséges. Miként oldják meg ezt, hogyan akarnak segíteni az anyagi gondokon, amelyek a számok alapján is kétségtelenül fennállnak? - kérdeztük. Keressük azt; hogyan\ le­hetne a bázisvállalatok körét bő­víteni, amelyek anyagi és társa­dalmi hátteret biztosítanak a sporthoz, s keressük azt is, hogy mi magunk milyen vállalkozás- szerű tevékenységet kezdhet­nénk, folytathatnánk, ahonnan tisztességes úton pénzt tudnánk szerezni. Jelenleg ugyanis egyedül a labdarúgó szakosztály az, ame­lyik el tudja magát tartani, a töb­bi tizenegy viszont nem Szeren­csére a Ferencvárosnak igen né­pes a nézőserege, a labdarúgó szurkolók sokszor igen , mostoha időjárási körülmények között is ott vannak a tribünön. Sajnos azonban a csapat nem tudja úgy „kiszolgálni’ őket, ahogy azt elvárják: vagyis jobb, szebb, eredményesebb játékot kellene produkálni. Kétségtelen, 1985- höz viszonyítva amikor mély­ponton voltunk, előbbre léptünk, lelkes a csapat, akar, igyekszik, hajt, de a góllövés csak nem sike­rül. Ezt mutatja őszi mérlegünk és a tavaszi rajtunk is. De bízom abban, hogy> a fejlődési görbe egyre felfelé ivei majd, s akkor még több szurkoló bíztatja együt­tesünket, s megtelnek a tribünök. Reményt adhatnak a sérülésből felépült csatáraink. mint Répási, Dzurják a mind jobban formába lendülő Pölöskei sokat lendíthet a játékunkon. Sok évtizedes hagyomány már, hogy a Ferencvárosban a labdarúgás kulcskérdés, az egye­sület futball-centrikus. Dicséri vi­szont a mindenkori, vezetést, hogy a többi szakosztályt is min­dig szívügyének tekintette. Mi­lyen a kép most, közvetlenül a beszámoló közgyűlés előtt? Feltétlenül jobb mint 1985- ben volt. két éve például a kie­melt egyesületek rangsorában a 7. helyen álltunk, tavaly a Hon­véd és az Újpesti Dógsa mögött visszakerültünk a harmadikra, s ennek megtartása az idei célunk is, Tehát van elobbrelépés; a bir­kózás, amely a legeredményesebb szakosztályunk nagyon szépen hozott pontokat, jó a kajak kenu, főleg ,a női versenyzők, a kerék­párosok szépen dolgoztak tavaly, nagyon örülök annak, hogy úszás­ban megindultunk felfelő, akad­nak tehetséges gyerekek, Soós Csaba edző irányításával - jól ki­használva a saját uszodát - na­gyon lelkesen dolgoznak.- Vízilabdázóink feltétlenül többre képesek, mint amit mos­tanában nyújtanak, mintha egy kicsit megtorpantak volna. Ör­vendetes azonban, hogy soka fia­tal, tehetséges játékos, megalapo­zottnak látom a jövőt. Kézilab­dában a férfiaknál és nőknél is átalakulás, korosztályos váltás van, ez természetesen átmeneti nehézségekkel jár. A tekében tartjuk helyzetünket, eredmé­nyeinket, akárcsak a jégkorong­ban, s úgy látszik a hazai bajnok- sában nincs változás, az újpestiek mögötti második helyünk biztos. Sajnos nem éppen rózsás a hely­zet az evezésben. így van a tor­nában is, Magyar Zoli óta nem tud lábra kapni a szakosztály, pedig nekik is jó feltételeket biz­tosítunk. Olyan tornacsarnokot építettünk amilyent a szakembe­rek megálmodtak, egyenlőre még- sincs eredmény. Nagy bánatomra az atlétikában semmi megmof- dulás nincs, s még az sem igen le­het mentség, hogy az építkezé­sek miatt pályagondjaik voltak. A télen rendelkezésükre állt kon­dicionáló terem, futófolyosó és más lehetőségek. Kár az egyhely­ben topogásért. . . Milyennek ítéli meg a létesít- méhy ellátottságot? — Az elmúlt két évben is gya­rapodtak a létesítményeink, bát­ran állíthatom, jobb a helyzet mint bármikor volt. Tovább lép­ve: megité/ésem szerint jelenleg a létesítmény ellátottságunk jobb, mint amit a sporteredményekben el tudunk érni. Tehát nem fordí­tott a helyzet, még akkor sem, ha persze még van tennivalónk. A mai gazdasági helyzetben vi­szont lényeges bővítésekre az el­következő években nem gondol­hatunk. Nem akarunk minden kérdés­ben a közgyűlés elé vágni, de biz­tos, hogy szó lesz néhány érdekes és Gáspár Tamás esetében elég nagy vihart kiváltott átigazolási ügyről is. Mi az elnök véleménye?- Sok esetben meg lehet érte­ni sportolókat, akik boldogulásuk érdekében klubot változtatnak. Gáspár esete viszont óriási csaló­dás volt minden fradista számára. Amikor bejelentette ezt. Hargitai Károly ügyvezető elnökünk nem is akarta elhinni. Az a Gáspár, aki itt nőtt fel nálunk, itt lett világ- és Európabajnok, minden támo­gatást megkapott, minden kéré­sét igyekeztünk teljesíteni, egyik napról a másikra mindent elfelejt és ezentúl a Vasasért dobog a szive? Megértem szurkolóinkat, hogy rossz szemmel nézik az ilyen átigazolásokat. Örvendetes viszont, hogy a klub egészét te­kintve javult a morális helyzet, alig akad fegyelmezetlenség. Ezt is biztatónak tartom a jövőre, s remélem az elkövetkezendő esz­tendőkben sem igen lesz dolga a . fegyelmi bizottságunknak. Az elnöki szavak bizonyítják, érdekes lesz az idei közgyűlés, annak ellenére, hogy a gazdasági helyzet problémái esetleg „beár­nyékolják” majd.. De tudomásul kell venni a helyzetet, azt, hogy „minden fillér sókat számít”, s közös erővel kell munkálkodni a gondok megoldásán. Az FTC ezen a téren is. sokszor bizonyí­tott már. A klub jelmondata meg­erősíti : Erkölcs - Erő­Egyetértés. Kozák Mihály félévszázad ferencvárosi Az FTC alakuló közgyű­lése, mint köztudott - 1899. május 3-án a Bakáts téren lévő ferencvárosi Polgári Kör­ben volt. (Ma a IX. kerületi Tanács épülete). Évekig ott tartották az FTC közgyűlé­seit, de ezután sokszor válto­zott a helyszín. 1918-ban és 1922- ben például a Széche­nyi kávéház különterme, 1923- ban és 1925-ben áz Ül­lői úti pálya tornaterme adott otthont a közgyűlésnek. íme az elmúlt 50 év FTC közgyű­léseinek időpontjai és hely­színei: 1937. V. 29. FTC kulbház 1938. V. 13. FTC klubház 1939. V. 19. FTC klubház 1940. V. 24. FTC klubház 1941. VI. 14. FTC klubház 1942. VI. 19. FTC klubház 1943. Hl. 21. FTC klubház 1943. VI. 18. FTC klubház 1944. V. 31. FTC klubház 1944. Vili. 2. FTC klubház' 1945. IX. 29. Református gimnázium díszterme - Lónyai u. 1946. III. 24. Református gimnázium díszterme - Lónyai u. 1947. IIL 8. Gyógy szeré szti Intézet díszterme - Hőgyes E. u. 1948. III. 20. FTC klubház 1949. - 1950.11. 16, ÉDOSZ székház kultúrterme — Sztálin út 100. 1951. VIII. 6. ÉDOSZ székház kultúrterme — Sztálin út 100. 1952. ­1953. — 1954.IL 6. . ÉDOSZ klubház- Gorkij fasor 44. 1955. HL 31. ÉDOSZ klubház- Gorkij fasor 44. 1956.11.19. * ÉDOSZ klubház- Gorkg fasor 44. 1956. XI. 22. FTC klubház 1957. ­1958. — 1959. II. 13. ÉDOSZ klubház- Gorkij fasor 44. 1960. ­1961. III. 30. ÉDOSZ klubház- Gorkij fasor 44. 1962. TV. 28, ÉDOSZ klubház- Gorkij fasor 44. 1963. III. 14. ÉDOSZ klubház '- Gorkij fasor 44. 1964. III. 12. ÉDOSZ klubház- Gorkij fasor 44. 1964. XII. 7. ÉDOSZ klubház- Gorkij fasor 44. 1965. - 1966.1. 16. ÉDOSZ klubház- Gorkij fasor 44. 1967. X. 16. ÉDOSZ klubház- Gorkij fasor 44. 1968. XI. 10. • ÉDOSZ klubház- Gorkij fasor 44. 1969.1.10. ÉDOSZ klubház- Gorkij fasor 44. 1970. L 31. ÉDOSZ klubház- Gorkij fasör 44. 1971. X. 16. ÉDOSZ klubház- Gorkij fasor 44. 1972. ­1973.1. 20. ÉDOSZ klubház- Gorkij fasor 44. 1974. III. 2. ÉDOSZ klubház C- Gorkij fasor 44. 1974. V. 3. Kertészeti Egyetem/7 díszterme ' ' (Díszközgyűlés) 1975. ­1976. XU. 11. . Kertészeti Egyetem díszterme 1977. ­1978. I. 28. Kertészeti Egyetem díszterme 1979. III. 31. Kertészeti Egyetem díszterme 1980. ­1981. II. 28. Kertészeti Egyetém díszterme 1982. - 1983.11.19. Kertészeti Egyetem díszterme 1984. ­1985. II. 23. ÉDOSZ klubház Egyébként egy évtizedig azért volt a Kertészeti Egye­temen a közgyűlésünk, mert az ÉDOSZ székhazat tataroz­ták illetve az épületet javí­tották, felújították. Sokan feltehetik a kérdést, hogy hogyan lehetséges az, hogy a 88 éves FTC még csak az 55. közgyűlésnél tart? Nos, tény, hogy ennél jóval , több közgyűlést tartottak a Ferencváros vezetői, de az 1950-es ÉDOSZ fúziót köve­tően módosították a számo­zást, amelyet aztán a későb­biekben ehhez alakították. A különféle néven rendezett ülések - rendkívüli, dísz, Országos, vezetőségválasztó, beszámoló, küldött-közgyűlé: i sek száma: 76. 1979 óta két évenként kell az egyesületek­nek közgyűlé st tartani. N.B

Next

/
Oldalképek
Tartalom