Fradi műsorlap (1986/87)

1987. március 7.

Fradi műsorlap Dalnoki Jenő; HŰSZ- HUSZONKÉT TAVASZI PONT MÁR A DOBOGÓT JELENTENÉ Vége a felkészülésnek, indul a labdarúgó bajnokság. Ahogy közeledett a nyitány, úgy népe­sült be az Üllői úti klubház előt­ti tér, a szurkolók szinte nap mint nap megtárgyalták a csapa­tot, elemezték a játékosokat s csalhatatlan véleményeket mond­tak az elkövetkezendő szerep­lésről. Bár az ember már akkor jólér­tesült lehet, ha leáll s kicsit fülel a pálya előtti hírbörzén, ám én kiváncsi voltam a szakvezetői előrejelzésre is, ezért ültem le beszélgetni az idényt nyitó talál­kozó előtt Dalnoki Jenő vezető­edzővel.- A felkészülés a tervei sze­rint, minden különösebb zökke­nő nélkül telt el? - indítottam a diskurzust.- Ami a munkát illeti, az me­netrend szerinti pontossággal ha­ladt. Csak a gyakorlók létszámá­val voltak problémák, ugyanis sok volt mindig a hiányzó. A négy ügyeletes sérült mellett nem dolgoztak velem a váloga­tottak. Ez összesen kitett egy csapatra való futtballistát.- Ügyeletes sérülteket emlí­tett. Kik voltak ők?- Kincses és Répási szinte teljesen munkaképtelen volt. El­kezdték, aztán másnap abba­hagyták a felkészülést. Melléjük mindig került ugyanennyi gyen­gélkedő nap mint nap. Ami Kin­cses állapotát illeti, ő még min­dig a régi sérülését szenvedi. Le­het, hogy megint műtét vár rá- Vele egyáltalán nem számolha­tok. Répási egyik térdét megope­rálták, mire abból felgyógyult, megsérült a másik. Hogy mikor lesz ismét harcképes? Ki tudja?! Így aztán kezdetben az előkészü­leti mérkőzéseken alig tudtunk kiállni.- Végig itthon készült a Fra­di. A feltételek adottak voltak a gondos munkához?- Igen. A Népligetben ideális körülmények várták a csapatot. Erősítő terem, uszoda, futófolyo­só, mind rendelkezésre állt. Per­sze nem mondom, jó lett volna egy kis időt valahol kellemes idő­ben, jó talajú pályán is eltölteni, de erre most nem volt mód.-Az edzőmeccseken milyen tapasztalatokkal gazdagodott a vezetőedző?- Kezdetben egyiktől sem lettem okosabb, hiszen nem az eltervezett együttesem játszott, hanem zömmel a juniorok. Tu­lajdonképpen először a Graz el­len volt úgy-ahogy együtt a gár­da, majd a Nyíregyháza elleni találkozón.- Az ottani benyomások?- A gráciák ellen egy félidő már tetszett, s a Nyíregyháza el­len is voltak bíztató jelek. Volt iram, hajtás. Az összjátékra sem lehet panasz, különösen, ha a ta­laj okozta nehézségeket is beszá­mítjuk.- Kialakult már a rajtoló együttes?- Alakulgat. A védelem adott, legalábbis különösebben nem változik, csak annyiban, hogy Vaszil lesz a jobbhátvéd.- Milyen összetételben szere­pel majd a középpályás sor? Pölöskei játszik majd közé­pen. Ő képzett, válogatott szintű futballista, aki remélhetően fa­zont ad majd a csapatjátéknak. Itt számítok Takácsra is, mégpe­dig a bal oldalon. A fentmaradó posztra Bánki, vagy Limperger a jelölt. Verekedjenek meg a helyért.- Itt komoly viaskodásra számít a mester?- Igen. Mindketten tisztessé­gesen dolgoztak. Limpergerről korábban nem volt túl jó a vé­leményem. Bár nem tartottam rossz futballistának, csak éppen lustának. Most a felkészülés alatt kellemesen csalódtam benne. A rossz zsargonnal élve, alaposan megváltozott a hozzáállása az edzésmunkához. Ha továbbra is ilyen igyekvő lesz, beverekedhe- ti magát a csapatba. Bánkinak is csak az akaraterején múlik, mire viszi. Ha összekapja magát, sokat tehet az együttesért.- Mi van Szántóval? Az ő ne­vét nem említette sem a hátvéd­sorban, sem a középpályán. Ne­tán a csatársorban veszi számí­tásba tavasszal?- Nem. Szántó külföldre ké­szül. Az NSZK-ból jöttek érte.- Hátra van még a támadó­sor. Ez hogy fest majd tavasszal?- Zsinka és Zsivotzky bevo­nul katonának, ők tehát egy ide­ig nem jöhetnek számításba. Ma­radnak tehát négyen: Dukon, Fischer, Kvaszta és Dzurják. Kö­zülük kerül ki a játszó hármas.- Dukon tehát előbbre lép egy sorral.- Igen. Csatárként is elkép­zelhető, de lehet, hogy eseten­ként mégis középpályás felada­tot kap.- Dzurják felépült?- Gyógyulgat. Egyébként a csapatba kerülésért küzd még Batári, Bús és Simon is.- Mit vár csapatától a tavaszi idényben? ' - Elsősorban, hogy játékban is előbbre lépjen. A lelkesedés­sel, az akarással korábban sem volt baj, de a szép, a tetszetős játék sajnos hiánycikk volt az utóbbi időben. Tudom, egyik napról a másikra nem lesz színes, ötletes, sziporkázó a Fe­rencváros, de egy kis lépést, kis lépéseket elvárok. Remélem, a helyzetkihasználás terén is törté­nik pozitív változás. És akkor talán nem lesznek annyira izzad- ságszagúak a győzelmeink.- Jobbnak véli a tavaszi sor­solást az őszinél? Azt hiszem, nem sokra mennék vele, ha azt méricskél­ném, mennyivel jobb, ha most ehhez vagy ahhoz a csapathoz megyünk, vagy az jön hozzánk. Sajnos elmúlt az az idő, amikor itthon szinte minden mérkőzést könnyű szívvel elkönyvelhettünk magunknak. Sokszor szenved­tünk még a kisebb képességű együttesek ellen is otthonunk­ban. Más kérdés, hogy vissza­térésem óta csak egyszer kap­tunk ki az Üllői úton. Én a sor­solástól függetlenül pontokban számolom a tavaszt.- És hány ponttal lenne elé­gedett?- Húsz-huszonkét pont már a dobogót jelentené. S ennek el­érésére ösztökélem a társaságot.- És ha Dalnoki nagyon ösz­tökél. . . Várkonyi Sándor SZABADON, DE MÉGIS KORDÁBAN SZŰCS LAJOS ŐSZINTE SZAVAI A JÖVŐÉPÍTÉS EREDMÉNYEIRŐL ÉS PROBLÉMÁIRÓL Nap mint nap, újra és újra felmerül, hogy egy csapat létfel­tételei közé tartozik a szilárd ala­pokra épülő utánpótlás-nevelés is, a törvényszerűn, olykor pedig váratlanul foghíjassá váló sorok folyamatos feltöltése. Minden évben meg kell harcolni a sport­ra termett tehetségekért, és ha már felsorakoztak, akkor pedig töretlen fejlődésük biztosításáért. A fiatalokkal foglalkozó edzők­nek egy személyben kell ellátni­uk az oktatási és nevelési felada­tokat, sokszor a szülők szerepét is átvállalva. Minderről, és más, a jövőépí­tés témakörébe tartozó kérdé­sekről váltottunk őszinte szava­kat a bemutatásra aligha szoruló Szűcs Lajossal, aki második éve a serdülő csapat útját egyengeti.- Mielőtt az utánpótlás-neve­lés kulisszatitkairól beszélnék, örömmel számolhatok be szur­kolóinknak arról, hogy „sínre került” Albert Flóri agárdi fut- balliskolája, amely júniustól au­gusztusig a focista-palánták para­dicsoma lesz, szerintem egy igazi „aranybánya". Flóri óriási lelke­sedéssel készül a nyitásra, miu­tán egy franciaországi tanulmány­úton még őt, a rutinos futball- professzort is lenyűgözték az ot­tani tehetségkutatás eredményei. Olyan futballközpont megnyitá­sa előtt állunk, amely lökést ad­hat a kátyúba jutott magyar lab­darúgásnak, s például szolgálhat sok más, kicsit kedvét vesztett szakembernek. .. A szakkönyvek felhívják a fi­gyelmet arra, hogy a labdarúgást, miként a többi labdajátékot is, gyermekkorban, játékosan kell oktatni, kerülve a kötöttségeket, a lurkók kedvét szegő előíráso­kat. — Mint szülőnek és edzőnek is az a meggyőződésem, hogy a mai gyerekeknek elképesztően kevés ideje marad az önfeledt já­tékra, a teljes kikapcsolódásra, s ha erre máraz edzés sem biztosít lehetőséget, akkor - régen rossz - folytatta Szűcs Lajos. - Ügy gondolom, hogy oldott légkörű foglalkozásokra van szükség, a gyerekeknek szabadnak kell érez­niük magukat, s csak annyira szükséges kordában tartani őket, ami a rend feltétele, öt évet dol­goztam a felnőtt csapatnál pálya­edzőként, ott is arra töreked­tünk, hogy a labdarúgás játékos elemei ne vesszenek el, mert máskülönben az igazi tehertételt jelentő gyakorlatokat sokkal ne­hezebben viselik a labdarúgók. A kisebbek sem szeretik a meg­kötéseket, ha edzésről edzésre azt tapasztalják, hogy csak pa­rancsolnak nekik, utasításokat kapnak, rendszeresen legorom- bitják őket, előbb vagy utóbb hátat fordítanak a pályának, a klubnak - a labdarúgásnak. És akik megmaradnak, azok is csak azért tűrik a dresszúrát, mert a szüleik a pályára parancsolják őket. . . Szűcs Lajos büszkén említetté, hogy azon kevés edzők közé tar­tozik, akinek a felnőtt játékosok­kal sohasem volt konfliktusa, még kevésbé a serdülőkkel, aki­ket fiaiként emleget. — Tiszteletet kapok tőlük, amelynek néha már-már megha­tó jeleit tapasztalom. Sokszor egy-egy feladat tökéletes megva­lósítását görcsösen akarják a srá­cok, ilyenkor nekem kell meg­győzni őket arról, hogy „lazáb­ban” többre viszik. Ezek a srá­cok még valóban és őszintén hisz­nek abban, hogy tisztességes gyakorlással előbbre vihetik, és majd kiugrónak a bőrükből, úgy örülnek, amikor a mérkőzésen a begyakorolt elemek gólhoz, sike­res megoldásokhoz vezetnek. So­hasem kértem és vártam tőlük hálát, de megvallom, mindig jó érzéssel tölt el, amikor maguktól jönnek hozzám, s köszönik meg a fáradozást. Mielőtt túlságosan is szép és rózsaszínű képet feste­nék le, azt is el kell mondanom, hogy ezek a srácok „vérbeli” csibészek is, jár az agyuk, mindig kifundálnak valamit, de ezt a faj­ta vagányságot én az életelemük­nek tartom, egészen addig, amíg tartják a szavukat, becsületesek, komolyan veszik a tanácsokat. A mexikói labdarúgó világbaj­nokság után - nem a 0:6-ról és a többi fiaskóról lesz szó! - Szűcs Lajos megkérdezte tanít­ványait, vajon mit jegyeztek meg a mérkőzésekből, mi tűnt fel a legjobban a televízió előtt ülve.- Meglepődve és kicsit szo­morúan tapasztaltam, hogy töb­ben meg sem nézték a mérkőzé­seket, mások pedig csak rántot­tak egyet a vállukon a tapaszta­latok összegzése helyett. Nem titok, sokan alig járnak ki a fel­nőttek mérkőzéseire, van, aki más irányú elfoglaltságára hivat­kozik, míg mások még kifogást sem keresnek. Nem vagyok a vi­deó, a diszkó és a magnózás el­lensége, de bosszant, hogy az első csapatba pályázó, a futballt a lelkűk mélyén mégis csak sze­rető fiatalok könnyedén monda­nak le egy tanulságos mérkőzés megtekintéséről, arról nem is be­szélve, hogy ott klubtársaik küz­denek a győzelemért. Elfogadom, hogy egy mai gimnazistának leg­alább nyolcféle lehetősége van a szórakozásra - minekünk, a „mi időnkben" legfeljebb kettő vagy három akadt -, ennek csak örül­ni lehet, annál kevésbé annak, ha a nyolc között a futball csak a hatodik, vagy még rosszabb hely­re kerül. A Ferencváros és a válogatott egykori erőssége még egy fontos tapasztalatáról számolt be.- Edző társaimmal együtt ar­ra lettünk figyelmesek, hogy ma­napság egy közösségben a nega­tív hősök kisebbsége viszi el a he­lyesen gondolkodó többséget, s ez még véletlenül sem igaz for­dítva. A közömbösek, a nagyszá- júak, a nemtörődömök könnyeb­ben állítják maguk mellé társai­kat, sokkal könnyebben, mint azok, akik egyenes utat járnak. Talán azért, mert a lezserség min­dig vonzóbb volt a fegyelmezett­ségnél. Bármi is történt, s bármi is vár még rám, én nagyon meg­szerettem ezeket a fiúkat, átér- zem a problémáikat, segíteni pró­bálok nekik, s csak amiatt bán­kódok, hogy én már csaknem há­romszor idősebb vagyok náluk. A gyerekek a pályára is ma­gukkal hozzák a problémáikat, van, aki az iskolában, mások a családjukban, ismét mások a ba­ráti körükben ütköznek kisebb- nagyobb akadályokba, s ezeket a nehézségeket vétek volna figye- men kívül hagyni, vagy lekezel­ni őket. Bajlódunk a srácokkal, de tudjuk, érdemes bajlódni velük. . . Szalay Péter HÉTFŐTŐL-HÉTFŐIG EGY HÉT ALBERT FLÓRIÁN FUTBALLISKOLÁJÁBAN A labdarúgást kedvelő fiatalok részére újszerű akcióval kedveske­dik Albert Flórián, az FTC aranylabdás futballistája, világ- és Euró- pa-válogatott labdarúgója, az FTC örökös bajnoka. A nyári hónapok­ban 7-napos turnusokban foglalkozik az ifjú futballbarátokkal (9—16 éves korig), napi kétszeri játékos edzés keretében. Segítőtársa dr. La­kat Károly mesteredző, az FTC örökös tagja lesz. . . A futballiskola helyszíne szép környezetben, Agárdon - a helyi sportpályán lesz. A fiatalok a Hotel Viking négyágyas szobáiban kap­nak összkomfortos elhelyezést és teljes ellátást. A napi foglalkozások mellett strandolás, játékos vetélkedők, a szabadidő kulturált kihasz­nálása is.színesíti a délutáni programot. A turnusok „búcsúestje’' sem mindennapos: a Velencei tavon sétahajózás keretében — ezen akár a szülők is részt vehetnek - zárul az egyhetes program. Természetesen minden résztvevő névre szóló, Albert aláírásával ellátott emléklapot kap a futballiskola végeztével. Az Albert Flórián futballiskolát a Boy Vállalat szervezi és rendezi, az FTC labdarúgószakosztályának támogatásával. Hétfőn reggelen­ként a fiatalok az FTC klubház elől autóbusszal indulnak Agárdra, és egy hét múlva hétfőn délután szintén az Üllői úti stadionhoz érkez­nek vissza. Az első csoport június 15-én indul, a tizenegyedik augusz­tus 24-én. Az Albert Flórián futballiskola részvételi díja 3980 Ft szállással, teljes ellátással. Jelentkezés a Boy Vállalat Bajcsy-Zsilinszky út 20. sz. alatti üz­letében minden munkanapon 8 17 óráig. Felvilágosítás telefonon: 323-521 számon dr. Kádárné Dohány Ágnes és Fodor Józsefné ügyintéző szervezőknél. Programajánlatunk az ifjúsági sportot, a testmozgás lehetőségét, az egészséges életmód megismertetését is kínálja, amelyre minden jelentkezőt szeretettel vár: Albert Flórián az FTC labdarúgó a Boy Vállalat és szakosztálya a Napsugár üdülő­szövetkezet agárdi szállodája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom