Fradi műsorlap (1986/87)
1986. november 22.
Fradi műsorlap A Magyar Olimpiai Bizottság Elnöksége előtt adott számot az FTC vezetősége a klub olimpiai felkészülésének helyzetéről. Hargitai Károly ügyvezető elnök elmondása szerint a MOB elfogadta a beterjesztett írásos anyagot, s az FTC-ben folyó munkát az elvárásoknak megfelelőnek ítélte. Külön elismeréssel szóltak birkózóink kiemelkedően eredményes nemzetközi szerepléséről, s megelégedéssel nyugtázták, hogy egy másik sportágunkban, a kajak-kenuban is több, világszínvonalon felkészített versenyzőt tudunk a válogatott rendelkezésére bocsátani. Köszönetét fejezte ki a MOB Elnöksége az FTC-nek bizonyos sportágfenntartó szerepéért is. Ha például az FTC nem működtetné szakosztályát, Magyarországon gyakorlatilag nemigen beszélhetnénk igazi kerékpáros versenysportról. A sajnos szűk tömegbázissal, kevés szakosztállyal rendelkező hazai evezős sportban is meghatározó az FTC léte. Felhívták ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a birkózás és a kajak-kenu mellett a többi szakosztály révén bővíteni kellene azon versenyzők körét, akik nemzetközi színvonalú felkészültségük alapján eséllyel pályázhatnának az olimpiai kiküldetésre. Nagyobb odafigyelést kértek atlétikai szakosztályunkra, amely most már hosszú évek óta nem képes a hagyományainak, az elvárásoknak megfelelően teljesíteni. Az okok általában ismertek, s nemigen történt bennük változás... Ennyiben foglalhatjuk össze a MOB és az FTC vezetőinek találkozásán történteket, s minthogy egy olyan nagy klub, mint az FTC is általában egy ohmpiai ciklusban csak egyszer kerül a testület elé, a közös munka, az olimpiai szereplés szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek tekinthetjük az eseményt. Ezért is foglalkoztunk vele kicsit részletesebben. November 7-e alkalmából KISZ szervezetünk tagjai közül — eredményes mozgalmi munkájuk elismeréseképpen - ketten is értékes kitüntetésben részesültek. Soltész Barbara az úszók alapszervezetének titkára a kerületi KISZ életnek is aktív részese volt. Bizonyára igen sok FTC-s férfitársam veszi majd sajnálattal tudomásul szomorú bejelentésemet: a rendkívül csinos Barbara a Fradiban visszavonult az úszástól, úgyhogy egy üde színfolttal kevesebb a Népligeti Sporttelepen. Soltész Barbara egyébként KISZ KB dicsérő oklevélben részesült. ■ KISZ KB aranykoszorús jelvényt kapott az elnyühetetlen KISZ tagnak tekinthető Csiszár István, az FTC Sportlétesítmények anyagbeszerzője, gépkocsi- vezetője. A népszerű „Csiszi” elmondása szerint nagyon örült az elismerésnek, csak... ennek kapcsán az ne jutott volna eszébe, hogy hányadik évét is kezdi ismét a mozgalomban. Az FTC Elnökségének legutóbbi ülése előtt bensőséges ünnepség keretében köszöntötték az Üllői úti klubház Toldi-termében — a legutóbbi világversenyeken kiemelkedően szerepelt FTC sportolókat, szakosztályi vezetőiket, edzőiket. Az ünnepségen részt vettek elnökségünk tagjain kívül a szakszövetségek képviselői, a sajtó munkatársai. Dr. Kovács Imre az FTC elnöke méltatta a sikereket, majd a klub és a baráti kör nevében ajándéktárgyakat, pénzjutalmat adott át legeredményesebb birkózóinknak, kajako- zóinknak, s a kerékpározóknak, örülünk, hogy az eseményről részletes, képes beszámolót közölt a napisajtó, s olvasóinknak, szurkolóinknak csak azt kívánhatjuk, hogy a Fradival kapcsolatban minél több ilyen jellegű hírt láthassanak az újságok hasábjain. Gondolom, valameny- nyiünk nevében ezúton is gratulálhatunk Gáspár Tamás, Komáromi Tibor, Bíró László, Bállá József birkózóknak, Gyu- lay Katalin, Polgár Anna kaja- kozóknak, Paizs Péter és Pintér Béla kerékpározóknak. Az ünnepséget követő elnökségi ülésen a kajak-kenu szakosztály munkáját tárgyalták, az írásos anyaghoz Kis László szakosztályelnök, a bázisvállalat, a Gabonaforgalmi és Malomipari Szolgáltató Vállalat igazgatója fűzött szóbeli kiegészítést. Elnökségünk elismerését fejezte ki a szakosztály vezetőinek, edzőinek, sportolóinak a végzett munkáért. A felnőtt világbajnoki helyezés, az IBV győzelmek, a rangos nemzetközi versenyeken elért sikerek, továbbá a hazai szakosztályok rangsorában kivívott előkelő helyezés mind a következetes munkát dicsérik. Azzal együtt, hogy az egyértelműen eredményes női szakág mellett a férfi kajakban és a kenuban további erőfeszítéseket kell tenni a felzárkózáshoz, jóllehet az eredmények már itt is mutatkoznak, gondoljunk csak Zala György kenusunk IBV sikereire. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség jelenlevő elnöke — aki a szakosztály jelentésével kapcsolatban egyetlen .kifogással” élt, nevezetesen, hogy az túl szerény — további támogatásukról biztosította az FTC-t. Ehhez tudni kell, hogy a szövetség - az eredményes munka elismeréseként — a közelmúltban egy nagyon értékes dán kajak négyest adott át a szakosztálynak, a csapathajós szereplést segítendő. S tudva, hogy egy ilyen hajót újonnan beszerezni csak több mint kétszázezer forint értékű devizáért lehet, ez több mint szép gesztus. Köszönet érte. Szóba került az is, hogy a szakosztály hosszú évek óta áldatlan állapotok, mostoha körülmények között kénytelen végezni munkáját, hiányzik például a tanmedence, ami hovatovább az összes szakosztály közül csak a Fradinál jelent hiánycikket. Az elnökség most is — mint korábban többször — elismerte a szakosztály igényeit a jobb munka- körülményekre, a gazdasági nehézségekre hivatkozva azonban közeli, biztató megoldást egyelőre nem tudott ígérni... Még egy dolog vetett árnyékot az ülésre: szóba került GyulayKatalin vártnál mérsékeltebb vb-szereplése. A szakosztály megítélése szerint az induló egységek közül a női négyes kijelölése a korábban lefektetett elvekkel szemben szubjektív alapon történt, így maradhatott ki az egész évben messze a legjobb teljesítményt nyújtó Gyulay.A versenyzőt az üggyel kapcsolatos, kulisszák mögötti mesterkedések, az igazságtalan mellőzés idegileg erősen megviselte, s ez döntően befolyásolta egyéni teljesítményét. A jelenlevő szövetségi kapitány, Dr. Parti János természetesen^) védte a mundér becsületét, véleményünk szerint nem a tényeknek megfelelően. De nem kívánjuk ezt a kérdést részletezni, nehogy elfogultsággal vádoljon minket esetleg néhány olvasó. Akit alaposabban érdekel a téma, javasoljuk, olvassa el a Képes Sportban megjelent „Ér(d)emtelenül” és a Magyar Ifjúságban közölt „A kiutált lány története” című írásokat. Ezeket elfogulatlan újságírók írták, s nem azért mert a versenyző vagy a szakosztály kereste meg őket — elsírni a bánatot. Ók maguk éreztek indíttatást arra, hogy utánajárjanak ennek a számukra is érthetetlen esetnek... Köszönet érte. * Úszóink jól sikerült soproni edzőtáboráról Sós Csaba vezetőedző adott tájékoztatást. Az első héten az arra érdemes kisebbek is lehetőséget kaptak, hogy együtt készüljenek a szakosztály legjobbjaival. Ekkor romantikus helyen lakott a 23 főnyi társaság: a Fertődi Esterházy kastély szálló részében. A második hétre a legjobbak maradtak, s beköltöztek Sopronba, ahol végig a város 33 1/3 méteres uszodáját használták. A napi két edzésen alapozó jellegű munka folyt, sok úszással, erőfejlesztéssel, s a szokásostól eltérő helyszín segített az időszak meglehetősen monoton jellegű igénybevételét oldani. A vezetőedzőt különben az orvosegyetem elvégzése után most esedékes 18 hónapos katonai behívója foglalkoztatja. Jó lenne, ha az illetékeseknek sikerülne valamilyen áthidaló megoldást találnia, mert a vezetőedző esetleges tartós távolléte bizonyára nem járna fájó törés nélkül a szakosztály életében. * Kende György szakmai elnök- helyettestől a női kézilabda szakosztálynál történt edzőváltozás hátteréről érdeklődtünk. „Az eddigi vezetőedző Konkoly Károly munkahelyi elfoglaltsága miatt az év végén lejáró szerződését nem kívánja megújítani. Elismeréssel tartozunk munkájáért, hiszen a bajnokságban a korábbinál jobb helyen végzett vele a csapat, s az MNK döntőig jutottak, igaz, ebben az előző edzők munkájának is szerepe volt még. Az utóbbi időben az edző úgy érezte, valami eltört közte és a csapat között, s ezért is, meg a már említett munkahelyi elfoglaltság miatt döntött úgy, hogy felhagy az edzősködéssel. A jövőre gondolva már most az űj vezetőedző, korábbi sokszoros válogatottunk, Berzsenyi Mária irányítja a munkát. Csakúgy mint eddigi pályaedzősködése mellett változatlanul ő foglalkozik majd legjobb ifijeinkkel is. A mostani első csapatból is öt lány a Berzsenyi-nevelés, ezután teljesen csak ő maga gazdálkodhat a „feladott” tehetségeivel. — Mit mondhatunk?... Köszöntjük új beosztásában, és sok sikert kívánunk Berzsenyi Máriának. Nem lesz könnyű dolga, mert egy reneszánsz-kori északolasz fejedelmi udvar az összes méregkeverőivei, intrikusaival sokszor elbújhat egy akármilyen női csapat öltözőjében történtek mögött. Az FTC női csapatánál az utóbbi években túl sok edző megfordult már, s bizonyára nem csak bennük volt a hiba, igaz, mind férfiak voltak! Berzsenyi Mari viszont nő, s reméljük lesz kellő ereje sikerre vezetni a társaságot. A siker anatómiáját ismeri, hisz mint kiváló kapusunknak, volt benne része alaposan. Reméljük, a lányok is partnerei lesznek, akik keveselték az előző vezetőedző által adagolt terhelést. Ez is az igazsághoz tartozik, s bizony mostanában ritkaság ilyet hallani... Hová menjünk szurkolni? LABDARÚGÁS november 29. Siófok- FTC december 6. FTC-Videoton JÉGKORONG december 3. FTC—Miskolc december 5. KSI-FTC december 8. FTC-Álba Volán december 12. Ú.Dózsa— FTC VÍZILABDA november 29. FTC— Szentes Hová került a tavalyi labdarúgó keretből? Deák Sándor - Köteles SE (katona) Rab Tibor - Monori SE Koch Róbert - Hajósi SE Molnár Tibor — Bp. Volán (kölcsön) Baumgartner László - ESMTK (kölcsön) Vajda Zsolt - Rákóczi SE (katona) Varga Gábor - Köteles SE (katona) Meszes János — Köteles SE (katona) Szeiler József - Bp. Volán (kölcsön) * Találkoztunk a boldog Komáromi Tiborral, nem sokkal azután, hogy megtudta: igazi világbajnok! Szakosztályvezetőjével, Kruj Ivánnal Egyiptomba, az Afrika Bajnokságra készültek. Ennek előfeltétele azonban: kedvező vélemény a két napos kivizsgálás után a kecskeméti katonai kórházból... BÚCSÚ A közelmúltban elhunyt Eperjesi Ervin, az FTC labdarúgószakosztályának intézője. Temetésén az utánpótlás szakág részéről Dr. Keszthelyi Károly, a klub nevében pedig Havasi Mihály mondott búcsúbeszédet: Megtört szívvel állunk Eperjesi Ervin sírjánál. Lelkes Fradi szíve megszűnt dobogni. A sport és a Ferencváros szeretetét az oly sok világhírű sportolót felnevelt Mester utcai iskolák egyikében, a Fáy Gimnáziumban szívta magába. A gyenge testalkatú fiú világraszóló sportsikereket nem érhetett el, de lelkes szurkolója volt iskolatársainak, rendszeresen látogatta azok versenyeit, mérkőzéseit — szinte mint egy kis menedzser működött társai mellett. Édesapja neves labdarúgó játékvezető volt, de Ervin elfogultsága, Fradi szeretete miatt nem léphetett nyomdokaiba. Életének során többször is segített az FTC- nek. Először mint ÉDOSZ revizor, majd megbízott főkönyvelő, a későbbiek során mint főfoglalkozású dolgozónk, majd még mint nyugdíjas is. A szíve, amely korai halálát okozta, már évek óta leparancsolta a mindennapi munkáról. Miután leszázalékolták, azonnal jelentkezett szeretett klubjánál - itt vagyok, segítek, bármilyen munkát szívesen vállalok - mondta. Vállalta és csinálta is becsülettel. Mindenkinek szívesen megtett mindent, segített. Ha gyógyszer kellett, azt szerzett, ha egy tehetséges kis labdarúgó palántát kellett meggyőzni arról, hogy jöjjön hozzánk focizni, meggyőzte. Az utolsó időben szakosztályunk előkészítő csoportjának istápolása volt a feladata. Becsületesen, lelkesen végezte ezt a munkáját is. Megint szegényebbek lettünk - valaki megint távozott közülünk. A rohanó mindennapok mellett sem felejtünk el, átvesszük az általad oly korán elejtett staféta botot. A gyerekek, akiknek Te segítettél megtenni az első lépéseiket a focipályán, emlékeznek majd Rád, ők tovább viszik szellemed, önzetlen Fradi szereteted. Nem éltél hiába, igaz ügyet szolgáltál. A nagy Fradi-család nevében búcsúzunk Tőled. EPERJESI ERVINTŐL
