Fradi műsorlap (1985/86)
1985-1986 / 9. szám
Fradi műsorlap 1985/86-OS IDÉNY 9. SZÁM Nálunk nincsenek kényes kérdések Labdarúgóink anyagi ösztönzése A kérdésekre dr. Nyers Ferenc, az FTC-pénzügyekért felelős elnökségi tagja válaszol. Szurkolóink szeretnének tájékoztatást kapni arról, milyen az FTC labdarúgóinak anyagi ösztönzési rendszere, hogyan viszonyul ez más egyesületek lehetőségéihez ? Játékosaink abban érdekeltek, hogy a mérkőzéseket minél többen látogassák. A lakosságtól származó bevétel meghatározott része fordítható ugyanis ösztönzésre. Két alapot képezhetünk. A labdarúgók és szakemberek prémiuma, a személyi ösztönzési alap és a csapatfejlesztési alap mértéke attól függ, mennyi néző jön el a mérkőzésekre. A mi szurkolóink, nézőink adják meg tehát az anyagi érdekeltség lehetőségét. Nézőinknek tehát jó játék, izgalmas küzdelem, jó eredmény kell, csak akkor számíthatunk rájuk. Egyébként más egyesületeknél is hasonló az anyagi érdekeltségi rendszer. Hogyan használják fel a személyi ösztönzési alapot? A képződő alap felhasználására az elnökség által elfogadott szabályzat van. Ennek az a lényege, hogy csak akkor kaphatnak a labdarúgók ebből bármiféle összeget, ha van teljesítmény. Az ezt megelőző utóbbi két bajnoki évben kemény volt az elnökség, mert jelentős összegeket tartalékoltunk, nem használtuk ki a lehetőségeket, mert a csapat a 12., illetve a 13. helyen végzett, az ugyanis nem volt megfelelő teljesítés. Mit kap tehát a csapat? Azzal kezdem, hogy mit nem kap. A vesztes mérkőzésekért, amikor nem szerez pontot, egy fillér sem jár. Ilyenkor nemcsak a szurkolók szomorúak, hanem a játékosok is. Az eredményes mérkőzések után viszont pontprémiumban részesülnek. Annál magasabb mértékben, minél több pontot gyűjtött össze a csapat. Érdekükben áll tehát a mérkőzéseket megnyerni. A dobogós helyekért külön juttatás jár. Gólprémium a győztes mérkőzéseken a kapott és a rúgott gólok különbözeiéért jár. Nem mindegy, hogy csak egy árva góllal vagy gólzáporral szereznek győzelmet. A gólok pénzt jelentenek és szórakoztatják a közönséget, ezért is kell hajtani a mérkőzés utolsó percéig. A szakosztály vezetése is jutalmazhatja a csapatot külön keretből, egyes kiemelkedő teljesítmények esetén. A teljesítményre ösztönzést a következőkkel szeretném érzékeltetni. A csapat az 1. hely elérése esetén négyszer nagyobb prémiumban részesülhet, mint a 13. helyért, de a 3. helyért is kb. kettő és félszer, háromszor nagyobb összeg jár, mint a 13. helyért. A vezető edző a csapat által megkeresett prémium meghatározott %-át kapja, tehát együtt sír, illetve nevet a csapattal. Mi jár a játékosnak? Fizetés a bázisszervtől. Az egyesülettől a szerződéskötési juttatás. Ezt mind a 20 labdarúgó megkapja különböző mértékben. Prémiumban az részesül, aki győztes vagy döntetlennel végződő mérkőzésen játszik. Érdeke tehát a játékosnak, hogy sportszerű életet éljen, állandóan jó formában legyen, ne legyen sérült és beteg, bekerüljön a kezdő 11-be, illetve a kispadra ülhessen. Ha pontot szerez a csapat, a szakosztály elnöke, vezetője és Dalnoki Jenő vezető edző értékeli a teljesítményt és ennek alapján a játékosok a prémiumból differenciáltan részesülnek. A 16 játékos közül néhányan magasan, az átlagon felül is kaphatnak. Hogyan alakul a játékosok éves jövedelme ? Nincs értelme számszerűségekbe bonyolódni, mert a játékosok éves jövedelme nagyon differenciált. Döntő mértékben attól függ, hány pontot szerzett a csapat. — Vannak olyanok, akik csak a fizetésüket és a szerződéskötési juttatásokat kapják és nagyon minimális prémiumot vagy semmit sem, — a legtöbbet játszó és legkiemelkedőbb 2-3 játékos éves fizetése 3,5-4-szeresét is megkereshetné prémiumként, ha első helyen állna a csapat. De nem mindenki tud így keresni. Az elmondottakból is látható, hogy teljesítményen alapuló anyagi érdekeltségi rendszert sikerült kialakítanunk. Miből vásárolnak játékosokat? A csapatfejlesztési alapból. Ez is a mérkőzések bevételéből képződik, ebből fizetjük a labdarúgók szerződéskötési juttatását, lakástámogatását. Elégedett-e a labdarúgás jelenlegi anyagi érdekeltségi rendszerével? Úgy gondolom, hogy a labdarúgás anyagi érdekeltségi rendszere alapvetően jó. A nézőközönség tetszését kell a játékkal elnyerni, hogy minél nagyobb alap képződjék. Áz FTC belső szabályzata is a teljesítményekre ösztönöz. Labdarúgóink értik a rendszert, tudják, hogy a rossz teljesítmény a zsebükre megy, érdekük a sportszerű életmód, a jó forma, az állandó tréning. A kiváló játékosok nálunk sokat kereshetnek. Ezt tőlük senki sem sajnálja. A labdarúgónak pályafutása végéig kell megalapoznia jövőjét, sohasem lehet tudni, mikor törik ketté egy-egy súlyos sérülés, betegség miatt egy karrier. Ha jó az anyagi ösztönzés, akkor mégis mi az oka annak, hogy az FTC nem nagyon tud élvonalbeli kész játékost szerződtetni? Ennek sok oka lehet. A legdöntőbb az, hogy a legtöbb jó játékost szerződés köti a klubjához. Szabaddá váló jó játékos kevés van. Azt hiszem, hogy azoknak a játékosoknak, akik dönthetnek, hova szerződjenek, számításokat kellene végezniük. Figyelembe kellene venni azt a potenciális jövedelmi lehetőséget, amelyet az FTC jó eredmények esetén nyújtani tud. Későbbi külföldi szerződésnél sem mindegy, honnan indul egy labdarúgó. Tehát az érdekelteknek kell mindezt mérlegelni. Ha nem tudunk kész labdarúgót igazolni, tovább kell folytatni a fiatal tehetségek felkutatását. Igaz, ez hosszabb időt vesz igénybe. Úgy hallottam, hogy az elnökség elfogadta javaslatát a saját nevelésű játékosok számának növelésére. Igen, úgy gondoljuk, hogy ösztönözni fogjuk mindazokat, akik jó képességű fiatal játékosokat fedeznek fel. Felfedező bárki, tehát más egyesület sportszakembere, oktatási intézmény testnevelő tanára is lehet. Sokat várunk az egész országban szurkolóinktól, barátainktól is. Legutóbbi közvéleménykutatásunk is jó eredményeket hozott. Ha a hozott játékos jól szerepel az utánpótláscsapatban és vele az NB I-es csapat szerződést köt, akkor a felfedező egyszeri 10 000 Ét-os jutalomban részesül és ezen felül két bajnoki éven keresztül a játékos által keresett prémium 2, illetve 1%-át is megkapja. így 18—20 000 Ft-ot is el lehet érni, ha élvonalbeli játékost fedezett fel. A nevelöedzőknek is nagy szerepe van abban, hogy jó játékosok kerüljenek az első csapatba ? Igen. Nem az az érdekes, hogy hányadik helyen végez az utánpótláscsapat, hanem hány jó játékost tud feladni az első csapatnak. A nevelőedzők összesen 30 000 Ft- ot kapnak a szerződéskötéskor, ezen felül két bajnoki éven keresztül a játékos által keresett prémium 10, illetve 5%-át kapják. Ez is jelentős összeget tehet ki. Szurkolóink sokszor nem értik, hogy azoknál az egyesületeknél, ahol csak nagyon kevés a néző, kevés a lakosságtól származó bevétel, miből tudják prémiumban részesíteni a labdarúgókat, miből tudnak játékost vásárolni? Ezt nem tőlem kellene megkérdezni. Egy biztos, a baráti körök szurkolóktól származó támogatásaiból a személyi ösztönzés és a csapatfejlesztési alap is kiegészíthető. Mint már említettem, ebből lehet játékosokat vásárolni. Ezért fontos, hogy az FTC Baráti Körét minél többen támogassák. Közvélemény-kutatásunk szerint mintegy 4800 fő kíván belépni az FTC Baráti Körébe. Ebből nagyon sokan vidékről jelentkeztek. Milyen jó lenne, ha minden barátikör-ta- gunk legalább még egy-egy új tagot szerezne. Higgyék el, csak így tudunk más egyesületekkel lépést tartani. (Kedves olvasó, aki a Fradi Műsorlapot a kezében tartja, vajon ön is tagja a baráti körünknek? A stadion pénztárainál, a Fradi-ajándékboltban is adunk az érdeklődőknek felvilágosítást.) Az FTC Baráti Körének vannak vállalati, termelőszövetkezeti támogatói is, amelyek ezen felül hirdetnek is az egyesületnél. Ezeket az összegeket nem lehet személyi célokra fordítani, csak üzemelési költségekre lehet felhasználni. A labdarúgó-szakosztály dologi, üzemeltetési költségeit tehát az említett forrásokból kell fedezni. Ha ezek nem folynak be, hiába van a labdarúgók részére ösztönzési lehetőség, azt csökkenteni kell. Összefoglalva azt mondhatom: meg kell tennünk mindent, hogy az FTC labdarúgócsapata jó játékkal előkelő helyet foglaljon el a nemzeti bajnokságban, ekkor jön a közönség, nagyobb a bevétel, növekszik az FTC Baráti Kör támogatóinak száma, szívesebben hirdetnek nálunk a vállalatok, megalapozottabb a költségvetés. A labdarúgók anyagi ösztönzési rendszere a magasabb teljesítményeket segíti elő, mert csak akkor van magasabb jövedelem, ha van eredmény. Mióta kapnak pénzt a futballisták? A válaszadó — egy 1926-os nyilatkozat alapján — Schlosser Imre, a népszerű Slózi: — Amikor 1905-ben az FTC-be léptem, ott még tökéletes volt az amatőrség. Felszerelést ugyan kaptunk, de például zsebpénzről akkor még nem is álmodott az ember. Jó ideig nem is történt semmi .fejlődés". Akkoriban legfeljebb az fordult elő, hogy a rászoruló játékosokat állásokba helyezték el. En is így kerültem be a városi vízművekhez. Erre az állásra még ma is fájó szívvel gondolok vissza. 225 korona fizetésemből fényesen éltem a családommal és igazán nem volt szükségem sportbeli jövedelemre. Már akkoriban beszélték, hogy a Schlosser így és úgy, mennyit keres, de mind mese volt az kérem. Úr voltam én akkor a polgári keresetemből, s akkor az egyesületek sem strapálták magukat. Azután jöttek a túrák. Emlékszem az 1911-es nagy német—angol túrára. Már hónapokkal előbb takarékoskodtunk, hogy legyen zsebpénzünk levelezőlapra. Az egyesület akkor még nem adott. A túrán lejátszott győzedelmes mérkőzések után azonban rengeteg pénzt hozott haza a vezetőség, ami felébresztette a csapatban az ördögöt. A következő túra alkalmával már kapott a csapat fejenként 10 frank zsebpénzt, amiből akkor szépen lehetett vásárolni. Az MLSZ akkor még nem követte az egyesületek példáját. A stockholmi olimpián, a pénzem elfogyván, írnom kellett haza, hogy küldjenek 30 koronát... Az I. világháborút követően aztán előbb a dugipénzek, majd a nyílt fizetések következtek. A profizmust — nyíltan — 1926 nyarán vezették be Magyarországon. Az FTC elnökségének legutóbbi ülésén a jégkorong-szakosztály helyzetét tárgyalták. A testület, amely éves ülésterv szerint dolgozik, egyébként is napirendre tűzte a „téli foci” ügyét, a szakosztály helyzete azonban különösen aktuálissá tette a téma tárgyalását. A szakosztály helyzetét elemző anyaghoz Kende György szakmai elnökhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. A vita során elmondta véleményét a szakosztály képviseletében jelen lévő Raffa György vezetőségi tag és a franciaországi edzőskö- désből hazatért Orbán György vezetőedző is. A Magyar Jégsport Szövetséget Studinczky Ferenc főtitkár képviselte. Megállapíthatjuk, hogy a hokisoknál jelenleg csupán egy dolognak örülhetünk maradéktalanul: utánpótlásunknál olyan jó munka folyik, annyi ügyesnek tartott fiatal van az edzők keze alatt, hogy néhány éven belül kialakulhat egy újabb „nagy” csapatunk. Más kérdés, hogy a jelenlegi zilált állapotok megszüntetése nélkül erre sem sok remény lehet. Bár a játékosok egy részének megoldott az egzisztenciális háttere, változatlanul nincs igazi bázisa a szakosztálynak. Nincsen szakosztályelnök, elnökhelyettes, a korábbi, levonulási ügy miatt a szakosztályvezetőt és az edzőket is felmentették, csak az utánpótlás maradt változatlan felállásban. Azt is világosan megfogalmazta ugyanakkor elnökségünk, hogy az eredményekben történt visszaesés, a szakosztály bizonyos fokú magára maradása nem csak a feltételek hiányával magyarázható. Komoly vezetésbeli hiányosságok voltak, elhanyagolták a nevelői tevékenységet, morálisan is szétesett a társaság. Az elnökség egyhangúlag kiállt a szakosztály megtartása mellett, hiszen nagy hagyományokkal rendelkező, a szurkolóink körében népszerű sportágunkról van szó. Ézzel mintegy elejét vették annak a szóbeszédnek, amely a szakosztály felszámolását hirdette, de nélkülözött minden valós alapot. Az is elfogadást nyert, hogy ha javul is a szakosztály helyzete a közeljövőben, hathatós támogatást csak azok a játékosok kaphatnak, akik játéktudásuk, emberi erényeik alapján valóban a Ferencváros erősségei lesznek. E mellett a mag mellett, a kiegészítő emberek számára a sportolás, versenyeztetés feltételeit kell biztosítani, azt, hogy munkájuk mellett, amatőr alapon tudjanak a Fradi számára megfelelő edzésmunkát végezni. Az elnökségi ülés szép pillanata volt világbajnoki ezüstérmes kézilabdázónk, FODOR JÁNOS köszöntése. Az elnökség nevében dr. Kovács Imre elnök adott át ajándékot a népszerű „Focinak”, a Baráti Kör részéről pedig dr. Füredi Lászlóné ügyvezető titkár nyújtott át jutalmat kitűnő kézilabdázónknak. M. Z. Tudja-e ön? — hogy az MTE-futók 1919. május 1-jén úgy futottak be a célba, hogy a csapat tagjai fogták egymás kezét... A futás az Andrássy úton volt, és a kiírás szerint a csapat minden emberének együtt kellett a célba érni. Az MTE-futók, hogy el ne veszítsék egymást az utolsó 100 méteres távon, már megfogták társaik kezét... — hogy a Sporthírlap utolsó száma 1944. december 16-án jelent meg. A hadihelyzet miatt december 17-től csak egy sportláp — a Nemzeti Sport — jelenhetett meg. A Nemzeti Sport átvette a Sporthírlap folytatásos cikkeit, és a Sporthírlap-előfizetők is csak Nemzeti Sportot kaptak cserébe... Egyébként a Nemzeti Sport is csak tíz nappal élte túl a Sporthírlapot. Utolsó száma 1944. december 26-án jelent meg. Ez volt a XXXVI. évfolyam 252. száma. Az új, demokratikus magyar sportláp, a Népsport már a fel- szabadulás hónapjában megjelent! — hogy Törökország csapata is ott volt Svájcban az 1954. évi VB 16-os döntőjében, s nem mindennapi módon került a döntőbe. Ä selejtezők során Törökország Spanyolországgal került egy csoportba. Madridban 4:l-re a spanyolok győztek, majd Isztambulban 1:0-ás török siker született. A gólkülönbség akkor még nem számított, csak a pontszám. A döntő mérkőzést Rómában vívták a csapatok. Ez a találkozó hosszabbítás után 2:2-es eredményt hozott, s a törökök sorsolással jutottak tovább. A VB 16-os mezőnyének első fordulójában Magyarország és Törökország ugyanabban a csoportban küzdött, de egymással nem került össze. Nyugat-Németország és Törökország holtversenybe került. Újabb mérkőzést vívtak egymással, s ezen a németek 7:2-re győztek. így lett a csoport végeredménye: 1. Magyarország 4 pont, 2. Nyugat- Németország 4 pont (3 mérkőzésből) 3. Törökország 2 pont (3 mérkőzésből) 4. Dél-Korea 0 pont. Magyarország és Dél- Korea csak két mérkőzést játszott.
