Fradi műsorlap (1985/86)
1985-1986 / 1. szám
1985/86-OS IDÉNY, 1. SZÁM Fradi műsorlap 9 Úszóparadicsomot a Népligetben Emlékezetes kezdeményezés volt — vagy másfél évtizeddel ezelőtt — az FTC úszóóvodájának a megnyitása. Amikor ez megtörtént, természetes volt, hogy az illetékes vezetők nemcsak oktatókról, hanem orvosról is gondoskodtak, hiszen a kicsik felügyelete mindennél fontosabb. A választás dr. Bodnár Endre gyermek- gyógyászra esett, aki nagy hozzáértéssel, rendkívüli szorgalommal, szeretettel, lelkesedéssel vette ki részét az „óvodai életből”. De mi történt azóta? — ezzel a kérdéssel kezdtük beszélgetésünket a 42 éves orvossal, aki már hosszabb ideje az egész szakosztályt felügyeli. — Mivel gyermekgyógyász vagyok, nagyon érdekelt az óvodások úszásoktatása, a csöppségek ismerkedése a vízzel — válaszolta. — Közben sok érdekes tapasztalatot is szereztem, így például, hogy minden gyereknek 4-5 éves korban ildomos megtanulni úszni, s akik ezt rendszeressé akarják tenni, az iskoláskortól folytassák. Mindig is vallottam, hogy az alapsportágnak tekintett úszás mindenkinek nagyon fontos, szinte elengedhetetlen a szervezetnek, s olyan mozgás, amelyet öregkorban is nyugodtan, célszerűen lehet végrehajtani. Mindent meg kellene tennünk, hogy az úszás valóságos tömegsport legyen. Bodnár doktor maga is sportolt, természetesen úszott, de számára az igazi az atlétika volt. Az Építők színeiben versenyzett, a rövidtávokon hívta fel magára a figyelmet. Bár nem tartozott a rekorderek közé, mégis elismerték akarását, lelkesedését. Esztergomban kezdő orvosként is atletizált még, de amint több lett a hivatásából eredő munkája, már csak „hobbisportokat” választott magának. Ma is nagy előszeretettel kajakozik, télen pedig sílécet köt, hogy az elengedhetetlennek tartott mozgást a hegyekben teljesítse. — Sajnos később megszűnt az úszóóvoda, de nem szakadtam el a Ferencvárostól, az egész úszószakosztálynak lettem az orvosa — folytatta. — Örültem, hogy olyan kitűnő szakemberekkel dolgozhattam együtt, mint például Székely Éva volt, most pedig az orvosi tanulmányait éppen befejező Soós Csaba, a vezetőedző. Mindig és minden kérdést megvitatunk, kicseréljük a nézeteinket. Kizárt például az, hogy bármelyik sportolónk is a túled- zés „veszélyébe" kerüljön, rendszeresen végzek vizsgálatokat, ellenőrzőm valamennyiüket. Az úszásnak milyen velejáró betegségei, sérülései vannak? — Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni, hogy sokkal kevesebb a sérülés, mint bármelyik más sportágban. Igaz, előfordulnak váll- és térdízületi problémák, de ezek is kezelhetők. Gyakoribbak a kötőhártya- és hallójárat-gyulladások, a bőrpanaszok, bizonyos gombásodások, vagy súlyosabb eseteidben az arcüreggyulladások. Ezek kimondottan uszodai betegségek, s többnyire a higiénia hiánya okozza. A Ferencvárosnak a Népligetben megnyílt ragyogó, új uszodájában igyekszünk mindezt a minimálisra csökkenteni. A víz tisztításával, forgatásával és egyéb intézkedésekkel feltétlenül megoldható ezek kiküszöbölése. Mint egyesületi orvosnak, mit jelent az, hogy sportága saját létesítményt kapott? — Felmérhetetlen! Csak most tudjuk igazán értékelni, hogy mit jelent a saját birodalmunkban tevékenykedni. Nem tagadom, nehéz éveket éltünk át, amikor például a margitszigeti Hajós Alfréd uszodában voltunk „vendégek", még az orvosi szobát sem szívesen bocsátották a rendelkezésünkre. A Népligetben remekül felszerelt rendelőben fogadhatom, ápolhatom, gyógyíthatom sportolóinkat, de remélem, minél kevesebben szorulnak majd erre. Most minden lehetőségünk megvan, hogy ideális környezetben valóságos úszóparadicsomot alakítsunk ki, s a népligeti uszoda nemcsak a Ferencvárosnak, hanem a hazai „vizes” sportéletnek is egyik centruma legyen — mondta befejezésül dr. Bodnár Endre, aki még hozzátette: — A kislányom még csak hároméves, de már alig várom, hogy ő is megtanulja az úszás ABC-jét. . . K. M. „A női torna — így elhibázott dolog.. ” Mindössze 48 esztendős, de a tornasportnak 34(!) évet szentelt. Dr. Baracska Béláról, tornászaink sportorvosáról van szó. — Roppant büszke vagyok arra, hogy 1958—1961 között 1. osztályú minősítést szereztem — emlékezik az óbudai Ideggyógyászati Ambulancia orvosa. — Aktív tornászéveim 1951-től íródtak, s noha válogatottságig nem vittem, a versenyévek, az FTC-ért való küzdés életre szóló emlékem marad. Baracska doktor Koltai Lászlóval, Cser Győzővel húzott együtt szerelést, és természetes, hogy 1979 január elsején boldogan vette át sportorvosi munkakörét a zöld-fehér tornászoknál. A legnagyobb emlék azidő óta? — Nehezen tudnék konkrét esetet kiemelni. Inkább az általános öröm, kiegyensúlyozottság érzése említhető, ami elárad bennem, ha azt hallom: „ torna ". Sportorvosi szemmel nézve veszélyesebb-e a torna más sportágaknál? — Semmivel sem! Igen gyakoriak az ízületi sérülések, a legkellemetlenebb, amit láttam, az a csigolyatörés. Védekezési mód? — Nagyon jó bemelegítés, állandó koncentrálás. Ami sportorvosi „oldalról" követelmény? Állandó, folyamatos önképzés, az új és új elemek veszélyességifokával való „lépéstartás". Ha azt hallja: Magyar Zoltán? — Szerencsés vagyok, mert szemtanúja lehettem az edző-tanítvány duó ritka eredményes találkozásának. Vigh Lászlót harminc, Zolit pedig tíz éve ismerem. Nem túlzók, ha azt állítom: egy évszázadban csak kétszer vagy háromszor találkoznak úgy életutak, mint az ő esetükben. Jómagam segíthettem ahhoz, hogy az 1980-as moszkvai olimpiai győzelemre felkészülhessen Zoli. Nem titok: voltak feszültségek, hiszen Vigh László maximalista edző. Én gyakran beszélgettem mindkettőjükkel, igyekeztem eloszlatni a feszültséggócokat. Heti két alkalommal ott van az FTC-tornászok edzésén. Kiben lát nagy jövőt tornászaink közül? — Csak félig-meddig szakemberként — ugye nem túlzás, ha ezt állítom magamról?! — hiszem, hogy a 16 éves Horváth Zsolt sokra viszi! No és a Vigh fiúk? — Nem osztom az edző édesapa nézeteit. Úgy hiszem, a sportban nem túl előnyös, ha szülő edzi a gyerekét. Volt is erről eszmecserém bőven a Vigh papával. Ő azt mondja aggályaimra: „Nem baj, ha nem leszünk olimpiai bajnokok, de a sportban, sporttal nőnek fel!” És a lányok? — A női torna, így, mai formájában, rendszerében elhibázott dolog. Süldőlányoktól várnak el fantasztikus elemeket. A torna az ő esetükben sokszor az egészségre is veszélyes. Érdekes vélemény... És a sportorvos mit javasolna, ha Ön szerint visszás helyzet feloldását kérné valaki? — Terjesszék ki a felnőtt korhatárt 16 életévre. A legveszélyesebb szer? — Egyértelműen a nyújtó. Ha öt centivel távolabb nyúlsz vissza, akkor óriásit zuhansz, ha tízzel közelebb, akkor eltörik az alkarod. Ezen a szeren a mai „szaltós világban” óriási a követelmény, óriási hát a rizikó is. A tv-ben vagy életben is látott kedvenc tornászcsillag? — A japán Gusiken. Régóta csodálom pályafutását, s hogy olimpiai bajnok lett, az engem is jobb kedvre derített. Nos és a „leg” ferencvárosi futballista? — Egész ember volt, ragyogó sportoló. Kispéter Mihálynak hívták. sz. s. KUPASZERDA KLUB A Kupaszerda Klub a szurkolók élénk érdeklődése mellett megalakult. Terveink szerint az első 86 belépőt szándékoztunk alapító tagnak nyilvánítani. Az első nap azonban egyszerűen nem volt szívünk a vidékről is ezért felutazó(l) szurkolóknak azt mondani, hogy „lekéstek” a megtisztelő címről. így akik az első napon — június 6-án — jelentkeztek — 123 fő — valamennyien alapító tagnak számítanak. Most pedig következzék a KK-tagok névsora. (Lezárva: VI. 24-én.) Dr. Antal János — Bp., Aradi Tibor — Bp., Ábrahám József — Bp., Boda István — Bp., Benyák András — Szombathely, Bozsits Antal — Komló, Balogh László — Bp., Balogh Zoltán — Bp., Balda Mihály — Pilisszántó, dr. Bitó Ferenc — Kecskemét, Baranyai József — Bp., Burger Richard — Bp., Bucsi Ferenc — Soltvadkert, Csikhon Antal — Ajka, Csikós József — Kecskemét, Csonka Sándor — Bp., Dekleva Gyula — Bp., Dömötör Péter — Bp., Debreczeni János — Bp., Dalkó Lajos — Leányfalu, dr. Danis László — Kecskemét, Dóczi Tibor — Bp., Érsok Béla — Nyékládháza, Erdős János — Vajta, Erdőtelki Béla — Bp., Élő Ferenc — Bp., Fehér István — Bp., dr. Füleky Tibor — Bp., Font Gusztáv — Soltvadkert, Farkas József — Bp., Fitz László Bp., Faragó János — Mezőcsát, Gerőcs János — Szolnok, Gáspár Mihály — Bp., Gömöri Jenő — Kecskemét, Gyulavári Sándor — Bp., Gyurik István — Kecskemét, Hende Ferenc — Bp., Horányi Ervin — Bp., Hunyadvári Zoltán — Bp., ifj. Hunyadvári Zoltán — Bp., Hélisz József — Bp., Horváth István — Bp., Hain Károly — Bp., Juhász András — Bp., Juhász János — Bp., Jakó Ferenc — Soltvadkert, Józsa László — Kecskemét, Juhász Péter — Bp., Kulák János — Bp., Kelemen Lajos — Bp., Katona József — Bp., Kékkői Zalán — Bp., Kékkői László — Bp., Kácser István — Bp., Kulcsár László — Bp., Krizsán Zoltán — Bp., Kovacsóczy Sándor — Gyöngyös, Kerek István — Kápolna, Kundermann Jenő — Ajka, Kiss Jenő — Bp., Körösi László — Pécs, Kovács György — Bp., Kovács László — Bp., Katona István — Szentendre, Kovács Imre — Bp., ifj. Kiss Károly — Körösladány, Kapusi János — Bp., Kiss József — Kecskemét, Kiss Zsolt — Kiskunfélegyháza, Körtvélyesi László — Nagykőrös Kurucsai Lajos — Kecskemét, Koncz István — Kecskemét, Kovács László — Encs, Kiss József — Bp., Laczkovics József — Bp., Lipcsei Ferenc — Egyházaskozár, Lahovicz Ervin — Bp., Lázár László — Kecskemét, Margay Sándor — Bp., Marsi Lajos — Kazincbarcika, Marácz Gyula — Bp., Marót János — Bp., Meződi Sándor — Pécs, Molnár József — Tüskevár, Mester Sándor — Bp., Marschall Mária — Bp., Melich Pál — Szarvas, Mikula Béla — Bp., Muth Béla — Bp., Muzsikus Ottó — Bp., Martali Géza — Bp., Nagy István — Bp., Novák Tibor — Balatonlelle, Nagy Béla — Tatabánya, Nagy János — Celldömölk, Novák László — Oroszlány, Nemesházi Károly — Bp., Novák Gyula — Bp., Nyiry Attila — Bp., Nyeste János — Bp., Nagy Zsolt — Bp., Nagy Gábor — Bp., Nagy Attila — Bp., Nagy János — Bp., Oroszi Tibor — Hatvan, Pandula Rudolf — Bp., Pázmányi János — Bp., Papp Mihály — Bp., Pethő Zoltán — Bp., Pávay Tamás — Bp., Perbai Zoltán — Bp., Pető János — Bp., Pálvölgyi Mihály — Bp., Papp Éerenc — Lenti, Proszt László — Szentendre, Piski József — Bp., Ruff Ferenc — Bp., Rózsa Tibor — Bp., Ruppert Béláné, Rajki Sándor — Bp., Rajnai Ferenc — Bp., Sipos Mihály — Bp., Sallai Mihály — Kecskemét, Szigeti Ferenc — Bp., Szigeti Ferencné — Bp., Szűcs Attila — Bp., Szadlis József — Salgótarján, Szekeres László — Bp., Szász István — Somoskőújfalu, Szentimrei Zoltán — Bp., Széplaki Iván — Kecskemét, dr. Székeli Imre — Kecskemét, Szabó Béla — Kecskemét, Szabó Katalin — Bp., Tomasekné Vida Anna — Bp., Táncos László — Bp., Tóth Zoltán — Biatorbágy, Vinkovics Gábor — Kiskunlacháza, Veres Zoltán — Bp., Zeller Adolf — Leányfalu, Zsampach Péter — Szombathely, Zsampach Péterné — Szombathely, Zsampach Evelin — Szombathely, Zsampach Lilla — Szombathely. Négyen a Ferencváros örökös bajnokai közül — 1985 nyarán az FTC-archi- vumban. Balról: Háda József 74 éves, Kemény Tibor 72 éves, Táncos Mihály 80 éves, Toldi Géza 76 éves. ők négyen összesen 1391 mérkőzésen játszottak a Ferencvárosban! Még 36 darab kis kupával rendelkezünk, vagyis összesen ennyi szabad hely van a Kupaszerda Klub létszámában . .. Az őszi programok közül elsőként a 20 évvel ezelőtti VVK-l nyert csapat tagjai közül Albert, Dalnoki, Fenyvesi dr., Horváth, Mátrai szerepel a meghívottak között. Természetesen Mészáros József, a kupagyőztes csapat edzője és dr. Éry József is válaszol a szurkolók kérdéseire. Az összejövetel időpontja szeptember 17-én 16 óra. Helyszíne az Üllői úti klubház nagyterme. Belépés csak KK-igazol- vánnyal! Minden jelenlévő megkapja a 20 évvel ezelőtt WK-t nyert Ferencvárosról készült fényképet! A szeptember 24-i rendezvényre — kezdési idő 16 óra — Barcs Sándort hívtuk vendégül. Előadásában az UEFA életébe, egykori és mai történéseibe kalazuzolja a hallgatóságot. A találkozó végén 1 db az UEFA 25 éves jubileumára — 1979-ben Svájcban — kiadott emlékalbumot sorsolunk ki! Felhívjuk a KK-tagok figyelmét arra, hogy a minden kupaszerdát követő csütörtök esti Telesport adást képmagnóra felvesszük s azt az FTC Baráti Kör házának színes televízióján péntek délután 3 órától díjtalanul „levetítjük”. Október 29-én 16 órakor két egykori kapusunk emlékezik két nevezetes kupadöntőre. Háda József az 1937-es római KK-döntőn, dr. Géczi István az 1965-ös torinói WK-döntőn remekelt. Emlékeik felelevenítése után a résztvevők a két kiváló kapusról készült dedikált fényképet kapják emlékül. Nagy Béla