Fradi műsorlap (1985/86)

1985-1986 / 1. szám

1985/86-OS IDÉNY, 1. SZÁM Fradi műsorlap 9 Úszóparadicsomot a Népligetben Emlékezetes kezdeményezés volt — vagy másfél évtizeddel ezelőtt — az FTC úszóóvodájának a megnyitá­sa. Amikor ez megtörtént, természe­tes volt, hogy az illetékes vezetők nemcsak oktatókról, hanem orvosról is gondoskodtak, hiszen a kicsik fel­ügyelete mindennél fontosabb. A vá­lasztás dr. Bodnár Endre gyermek- gyógyászra esett, aki nagy hozzáér­téssel, rendkívüli szorgalommal, sze­retettel, lelkesedéssel vette ki részét az „óvodai életből”. De mi történt azóta? — ezzel a kérdéssel kezdtük beszélgetésünket a 42 éves orvossal, aki már hosszabb ideje az egész szak­osztályt felügyeli. — Mivel gyermekgyógyász vagyok, nagyon érdekelt az óvodások úszások­tatása, a csöppségek ismerkedése a vízzel — válaszolta. — Közben sok ér­dekes tapasztalatot is szereztem, így például, hogy minden gyereknek 4-5 éves korban ildomos megtanulni úszni, s akik ezt rendszeressé akarják tenni, az iskoláskortól folytassák. Mindig is vallottam, hogy az alapsportágnak te­kintett úszás mindenkinek nagyon fon­tos, szinte elengedhetetlen a szervezet­nek, s olyan mozgás, amelyet öregkor­ban is nyugodtan, célszerűen lehet vég­rehajtani. Mindent meg kellene ten­nünk, hogy az úszás valóságos tömeg­sport legyen. Bodnár doktor maga is sportolt, természetesen úszott, de számára az igazi az atlétika volt. Az Építők szí­neiben versenyzett, a rövidtávokon hívta fel magára a figyelmet. Bár nem tartozott a rekorderek közé, mégis elismerték akarását, lelkesedé­sét. Esztergomban kezdő orvosként is atletizált még, de amint több lett a hivatásából eredő munkája, már csak „hobbisportokat” választott magá­nak. Ma is nagy előszeretettel kaja­kozik, télen pedig sílécet köt, hogy az elengedhetetlennek tartott mozgást a hegyekben teljesítse. — Sajnos később megszűnt az úszóóvoda, de nem szakadtam el a Fe­rencvárostól, az egész úszószakosz­tálynak lettem az orvosa — folytatta. — Örültem, hogy olyan kitűnő szak­emberekkel dolgozhattam együtt, mint például Székely Éva volt, most pedig az orvosi tanulmányait éppen befejező Soós Csaba, a vezetőedző. Mindig és minden kérdést megvitatunk, kicserél­jük a nézeteinket. Kizárt például az, hogy bármelyik sportolónk is a túled- zés „veszélyébe" kerüljön, rendszere­sen végzek vizsgálatokat, ellenőrzőm valamennyiüket. Az úszásnak milyen velejáró beteg­ségei, sérülései vannak? — Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni, hogy sokkal kevesebb a sérülés, mint bármelyik más sportág­ban. Igaz, előfordulnak váll- és térd­ízületi problémák, de ezek is kezelhe­tők. Gyakoribbak a kötőhártya- és hallójárat-gyulladások, a bőrpana­szok, bizonyos gombásodások, vagy súlyosabb eseteidben az arcüreggyulla­dások. Ezek kimondottan uszodai be­tegségek, s többnyire a higiénia hiá­nya okozza. A Ferencvárosnak a Nép­ligetben megnyílt ragyogó, új uszodá­jában igyekszünk mindezt a minimá­lisra csökkenteni. A víz tisztításával, forgatásával és egyéb intézkedésekkel feltétlenül megoldható ezek kiküszöbö­lése. Mint egyesületi orvosnak, mit je­lent az, hogy sportága saját létesít­ményt kapott? — Felmérhetetlen! Csak most tud­juk igazán értékelni, hogy mit jelent a saját birodalmunkban tevékenykedni. Nem tagadom, nehéz éveket éltünk át, amikor például a margitszigeti Hajós Alfréd uszodában voltunk „vendégek", még az orvosi szobát sem szívesen bo­csátották a rendelkezésünkre. A Népli­getben remekül felszerelt rendelőben fogadhatom, ápolhatom, gyógyítha­tom sportolóinkat, de remélem, minél kevesebben szorulnak majd erre. Most minden lehetőségünk megvan, hogy ideális környezetben valóságos úszó­paradicsomot alakítsunk ki, s a népli­geti uszoda nemcsak a Ferencváros­nak, hanem a hazai „vizes” sportélet­nek is egyik centruma legyen — mondta befejezésül dr. Bodnár End­re, aki még hozzátette: — A kislányom még csak három­éves, de már alig várom, hogy ő is megtanulja az úszás ABC-jét. . . K. M. „A női torna — így ­elhibázott dolog.. ” Mindössze 48 esztendős, de a tor­nasportnak 34(!) évet szentelt. Dr. Baracska Béláról, tornászaink sport­orvosáról van szó. — Roppant büszke vagyok arra, hogy 1958—1961 között 1. osztályú minősítést szereztem — emlékezik az óbudai Ideggyógyászati Ambulancia orvosa. — Aktív tornászéveim 1951-től íródtak, s noha válogatottsá­gig nem vittem, a versenyévek, az FTC-ért való küzdés életre szóló emlé­kem marad. Baracska doktor Koltai Lászlóval, Cser Győzővel húzott együtt szere­lést, és természetes, hogy 1979 január elsején boldogan vette át sportorvosi munkakörét a zöld-fehér tornászok­nál. A legnagyobb emlék azidő óta? — Nehezen tudnék konkrét esetet kiemelni. Inkább az általános öröm, kiegyensúlyozottság érzése említhető, ami elárad bennem, ha azt hallom: „ torna ". Sportorvosi szemmel nézve veszé­lyesebb-e a torna más sportágaknál? — Semmivel sem! Igen gyakoriak az ízületi sérülések, a legkellemetle­nebb, amit láttam, az a csigolyatörés. Védekezési mód? — Nagyon jó bemelegítés, állandó koncentrálás. Ami sportorvosi „oldal­ról" követelmény? Állandó, folyama­tos önképzés, az új és új elemek veszé­lyességifokával való „lépéstartás". Ha azt hallja: Magyar Zoltán? — Szerencsés vagyok, mert szemta­núja lehettem az edző-tanítvány duó ritka eredményes találkozásának. Vigh Lászlót harminc, Zolit pedig tíz éve ismerem. Nem túlzók, ha azt állí­tom: egy évszázadban csak kétszer vagy háromszor találkoznak úgy élet­utak, mint az ő esetükben. Jómagam segíthettem ahhoz, hogy az 1980-as moszkvai olimpiai győzelemre felké­szülhessen Zoli. Nem titok: voltak fe­szültségek, hiszen Vigh László maxi­malista edző. Én gyakran beszélget­tem mindkettőjükkel, igyekeztem el­oszlatni a feszültséggócokat. Heti két alkalommal ott van az FTC-tornászok edzésén. Kiben lát nagy jövőt tornászaink közül? — Csak félig-meddig szakember­ként — ugye nem túlzás, ha ezt állí­tom magamról?! — hiszem, hogy a 16 éves Horváth Zsolt sokra viszi! No és a Vigh fiúk? — Nem osztom az edző édesapa nézeteit. Úgy hiszem, a sportban nem túl előnyös, ha szülő edzi a gyerekét. Volt is erről eszmecserém bőven a Vigh papával. Ő azt mondja aggályaimra: „Nem baj, ha nem leszünk olimpiai bajnokok, de a sportban, sporttal nő­nek fel!” És a lányok? — A női torna, így, mai formájá­ban, rendszerében elhibázott dolog. Süldőlányoktól várnak el fantasztikus elemeket. A torna az ő esetükben sok­szor az egészségre is veszélyes. Érdekes vélemény... És a sport­orvos mit javasolna, ha Ön szerint visszás helyzet feloldását kérné va­laki? — Terjesszék ki a felnőtt korhatárt 16 életévre. A legveszélyesebb szer? — Egyértelműen a nyújtó. Ha öt centivel távolabb nyúlsz vissza, akkor óriásit zuhansz, ha tízzel közelebb, ak­kor eltörik az alkarod. Ezen a szeren a mai „szaltós világban” óriási a köve­telmény, óriási hát a rizikó is. A tv-ben vagy életben is látott ked­venc tornászcsillag? — A japán Gusiken. Régóta csodá­lom pályafutását, s hogy olimpiai baj­nok lett, az engem is jobb kedvre derí­tett. Nos és a „leg” ferencvárosi futbal­lista? — Egész ember volt, ragyogó spor­toló. Kispéter Mihálynak hívták. sz. s. KUPASZERDA KLUB A Kupaszerda Klub a szurkolók élénk érdeklődése mellett megalakult. Terveink szerint az első 86 belépőt szándékoztunk alapító tagnak nyilvánítani. Az első nap azonban egyszerűen nem volt szívünk a vidékről is ezért felutazó(l) szurkolóknak azt mondani, hogy „lekéstek” a megtiszte­lő címről. így akik az első napon — jú­nius 6-án — jelentkeztek — 123 fő — va­lamennyien alapító tagnak számítanak. Most pedig következzék a KK-tagok névsora. (Lezárva: VI. 24-én.) Dr. Antal János — Bp., Aradi Tibor — Bp., Ábrahám József — Bp., Boda István — Bp., Benyák András — Szombathely, Bozsits Antal — Komló, Balogh László — Bp., Balogh Zoltán — Bp., Balda Mihály — Pilisszántó, dr. Bitó Ferenc — Kecskemét, Baranyai József — Bp., Burger Richard — Bp., Bucsi Ferenc — Soltvadkert, Csikhon Antal — Ajka, Csikós József — Kecskemét, Csonka Sándor — Bp., Dekleva Gyula — Bp., Dömötör Péter — Bp., Debreczeni János — Bp., Dalkó Lajos — Leányfalu, dr. Danis László — Kecskemét, Dóczi Tibor — Bp., Érsok Béla — Nyékládháza, Erdős János — Vajta, Erdőtelki Béla — Bp., Élő Ferenc — Bp., Fehér István — Bp., dr. Füleky Tibor — Bp., Font Gusztáv — Soltvadkert, Farkas József — Bp., Fitz László Bp., Faragó János — Mezőcsát, Gerőcs János — Szolnok, Gáspár Mihály — Bp., Gömöri Jenő — Kecskemét, Gyulavári Sándor — Bp., Gyurik István — Kecskemét, Hende Ferenc — Bp., Horányi Ervin — Bp., Hunyadvári Zoltán — Bp., ifj. Hunyadvári Zoltán — Bp., Hélisz József — Bp., Horváth István — Bp., Hain Károly — Bp., Juhász András — Bp., Juhász János — Bp., Jakó Ferenc — Soltvadkert, Józsa László — Kecskemét, Juhász Péter — Bp., Kulák János — Bp., Kelemen Lajos — Bp., Katona József — Bp., Kékkői Zalán — Bp., Kékkői László — Bp., Kácser István — Bp., Kulcsár László — Bp., Krizsán Zoltán — Bp., Kovacsóczy Sándor — Gyöngyös, Kerek István — Kápolna, Kundermann Jenő — Ajka, Kiss Jenő — Bp., Körösi László — Pécs, Kovács György — Bp., Kovács László — Bp., Katona István — Szentendre, Kovács Imre — Bp., ifj. Kiss Károly — Körösladány, Kapusi János — Bp., Kiss József — Kecskemét, Kiss Zsolt — Kiskunfélegyháza, Körtvélyesi László — Nagykőrös Kurucsai Lajos — Kecskemét, Koncz István — Kecskemét, Kovács László — Encs, Kiss József — Bp., Laczkovics József — Bp., Lipcsei Ferenc — Egyházaskozár, Lahovicz Ervin — Bp., Lázár László — Kecskemét, Margay Sándor — Bp., Marsi Lajos — Kazincbarcika, Marácz Gyula — Bp., Marót János — Bp., Meződi Sándor — Pécs, Molnár József — Tüskevár, Mester Sándor — Bp., Marschall Mária — Bp., Melich Pál — Szarvas, Mikula Béla — Bp., Muth Béla — Bp., Muzsikus Ottó — Bp., Martali Géza — Bp., Nagy István — Bp., Novák Tibor — Balatonlelle, Nagy Béla — Tatabánya, Nagy János — Celldömölk, Novák László — Oroszlány, Nemesházi Károly — Bp., Novák Gyula — Bp., Nyiry Attila — Bp., Nyeste János — Bp., Nagy Zsolt — Bp., Nagy Gábor — Bp., Nagy Attila — Bp., Nagy János — Bp., Oroszi Tibor — Hatvan, Pandula Rudolf — Bp., Pázmányi János — Bp., Papp Mihály — Bp., Pethő Zoltán — Bp., Pávay Tamás — Bp., Perbai Zoltán — Bp., Pető János — Bp., Pálvölgyi Mihály — Bp., Papp Éerenc — Lenti, Proszt László — Szentendre, Piski József — Bp., Ruff Ferenc — Bp., Rózsa Tibor — Bp., Ruppert Béláné, Rajki Sándor — Bp., Rajnai Ferenc — Bp., Sipos Mihály — Bp., Sallai Mihály — Kecskemét, Szigeti Ferenc — Bp., Szigeti Ferencné — Bp., Szűcs Attila — Bp., Szadlis József — Salgótarján, Szekeres László — Bp., Szász István — Somoskőújfalu, Szentimrei Zoltán — Bp., Széplaki Iván — Kecskemét, dr. Székeli Imre — Kecskemét, Szabó Béla — Kecskemét, Szabó Katalin — Bp., Tomasekné Vida Anna — Bp., Táncos László — Bp., Tóth Zoltán — Biatorbágy, Vinkovics Gábor — Kiskunlacháza, Veres Zoltán — Bp., Zeller Adolf — Leányfalu, Zsampach Péter — Szombathely, Zsampach Péterné — Szombathely, Zsampach Evelin — Szombathely, Zsampach Lilla — Szombathely. Négyen a Ferencváros örökös bajnokai közül — 1985 nyarán az FTC-archi- vumban. Balról: Háda József 74 éves, Kemény Tibor 72 éves, Táncos Mi­hály 80 éves, Toldi Géza 76 éves. ők négyen összesen 1391 mérkőzésen játszottak a Ferencvárosban! Még 36 darab kis kupával rendelke­zünk, vagyis összesen ennyi szabad hely van a Kupaszerda Klub létszámában . .. Az őszi programok közül elsőként a 20 évvel ezelőtti VVK-l nyert csapat tagjai közül Albert, Dalnoki, Fenyvesi dr., Hor­váth, Mátrai szerepel a meghívottak kö­zött. Természetesen Mészáros József, a kupagyőztes csapat edzője és dr. Éry Jó­zsef is válaszol a szurkolók kérdéseire. Az összejövetel időpontja szeptember 17-én 16 óra. Helyszíne az Üllői úti klub­ház nagyterme. Belépés csak KK-igazol- vánnyal! Minden jelenlévő megkapja a 20 évvel ezelőtt WK-t nyert Ferencvárosról készült fényképet! A szeptember 24-i rendezvényre — kez­dési idő 16 óra — Barcs Sándort hívtuk vendégül. Előadásában az UEFA életébe, egykori és mai történéseibe kalazuzolja a hallgatóságot. A találkozó végén 1 db az UEFA 25 éves jubileumára — 1979-ben Svájcban — kiadott emlékalbumot sorso­lunk ki! Felhívjuk a KK-tagok figyelmét arra, hogy a minden kupaszerdát követő csü­törtök esti Telesport adást képmagnóra felvesszük s azt az FTC Baráti Kör házá­nak színes televízióján péntek délután 3 órától díjtalanul „levetítjük”. Október 29-én 16 órakor két egykori kapusunk emlékezik két nevezetes kupa­döntőre. Háda József az 1937-es római KK-döntőn, dr. Géczi István az 1965-ös torinói WK-döntőn remekelt. Emlékeik felelevenítése után a résztvevők a két ki­váló kapusról készült dedikált fényképet kapják emlékül. Nagy Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom