Fradi műsorlap (1985/86)

1985-1986 / 5. szám

2 Fradi műsorlap 1985/86-OS IDÉNY 5. SZÁM ötven kérdés Zsiborás Gáborhoz Ebben a számunkban a kitűnő ka­puvédőt mutatjuk be, aki ezen az őszön is néhány apróbb megingás ki­vételével egyenletes, jó teljesítményt nyújtott. Neki tettük fel immár szo­kásos ötven kérdésünket. 1. Mikor született és hol? — 1957. november 12-én Buda­pesten, pontosabban a kilencedik ke­rületben, a Bakáts téren. 2. Eddigi klubjai? — Soha máshol nem sportoltam, csak az FTC-ben. 3. Családi állapota? — Nőtlen. 4. Iskolai végzettsége? — Szakközépiskolai érettségi. 5. Eddigi válogatott szereplései? — Először dr. Lakat Károlynál szerepeltem a válogatottban, 1979-ben, utoljára 1983-ban Mezey Györgynél. Sajnos eddig csak há­romszor húzhattam fel a címeres mezt. 6. Melyik volt a legjobb szezonja? — Az 1979-es, amikor az év kapu­sa lettem. 7. Ki a példaképe a kapusok kö­zül? — Egyértelműen Shilton. 8. Kit tart a világ legjobb kapusá­nak? — Mindig a világbajnok csapat kapusát, a vesztesnél a kapus is vesz­tes ... 9. Mi az oka annak, hogy akad­nak megingásai, hullámzó teljesítmé­nyei? — Ez mindig összefügg a csapat szereplésével. 10. Ideges típus? — Nem. 11. Azt hallottam, hogy sokszor nem mondja el azt, ami a szívét nyomja. — Egy barátom azt tanácsolta, hogy csak azzal szabad foglalkozni, amelyre hatni tudok, amelyet befo­lyásolni lehet. Én is így gondolko­dom. 12. Ha mellőzik, ettől keserűvé vá­lik, vagy ez fokozza elszántságát, aka­raterejét? — Nálam általában fokozza. 13. Mit tart a legszebb emberi tu­lajdonságnak? — A szeretetet... 14. S mi az, amit megvetendőnek tart az emberi viselkedésben? — Nagyon sok mindent lehetne felsorolni, rengeteg közhelyet: irigy­ség, gonoszság, rosszindulat... 15. Gondolt-e már arra, hogy el­megy a Fradiból? — Nem. Még abban az időszak­ban sem, amikor nem egészen úgy jöttek össze a dolgok, ahogyan elkép­zeltem. 16. Mi változott Dalnoki Jenő be­lépésével? — Elsősorban rend lett a fejek­ben, fegyelem van a pályán és azon kívül is. 17. S a csapaton belül mi válto­zott? — Sokkal jobb a légkör, mint ko­rábban. Ez mindig így van, ugyanis a kudarc megöli a jó hangulatot. 18. Mire vágyik mostanában? — Sikerre, győzelmekre. 19. Melyik autómárkába ülne be, ha lehetősége lenne választani? — Mercedesbe. 20. Hogy képzeli el az elkövetke­zendő öt esztendőt? — Remélem nem sérülök meg, a többi pedig rajtam múlik. 21. Tanul-e nyelvet? — Németül olvasgatok, sok szen­vedéssel, ugyanis nagyon rossz a nyelvérzékem. 22. Kedvenc étele? — Csirkepaprikás, sok nokedlivel és uborkasalátával. 23. Legkedvesebb magyar színész­nője és színésze? — Hernádi Judit és Bodrogi Gyula. 24. A televízióban melyik bemondó a legszimpatikusabb? — Kertész Zsuzsa. 25. Mi a hobbija? — Lemezhallgatás és -gyűjtés. 26. Kedvenc írója? — Edgar Alan Poe. 27. Volt-e olyan játékostársa, aki­vel nem beszélt? — Igen, egyszer egy srác lejött az Üllői útra és nem is köszönt, így ter­mészetesen én sem szóltam hozzá. Később kiderült, hogy süketnéma volt. 28. Általában szókimondó, vagy magába fojtja véleményét? — Többnyire magamba fojtom. 29. Mi az, amiért megsértődik? — Ha gólt kapok. 30. Ki a legjobb magyar kapus? — Jelenleg Disztl Péter. 31. Ki a legelegánsabb magyar ka­pus? — A szombathelyi Hegedűs Péter, szépen ki tudja magát csicsázni. 32. Hogyan viselte el annak idején a Kakassal való rivalizálást? „történelmi pillanat” az Üllői úton ELŐSZŰR MAGYAROR BARÁTI KÖRÖK TALÁLKOZÓJA Dr. Szepesi György, az MLSZ elnöke történelmi pillanatnak ne­vezte azt a baráti összejövetelt, amelynek keretében 13 NB I-es baráti kör vezetői adtak egymásnak találkozót az Üllői úti stadion nagy ta­nácstermében. Magyar Zoltánnak, az FTC Baráti Kör titkárának kezdeményezé­sére először történt meg nálunk, hogy a szervezett szurkolók képviselői közös asztalhoz üljenek. Az NB I-es csapatok közül csak a Vasas és a Dózsa nem rendelkezik még baráti körrel, így csak egyetlen igazi távol­maradót, a győrieket hiányolhattuk. Dr. Trethon Ferenc, az FTC Baráti Kör elnöke köszöntötte a meg­hívott barátikör-vezetőket, dr. Szepesi Györgyöt, az MLSZ elnökét és a sajtó szép számú képviselőit. Ezután az FTC nevében Hargitai Károly ügyvezető elnök üdvözölte a vendégeket, s szólt néhány szót klubunk­ról. Magyar Zoltán vitaindítójában vázolta a Ferencváros azon elkép­zeléseit, amelyek elősegíthetik a baráti körök jövőbeni jobb együttmű­ködését, a kapcsolatok elmélyítését. Ez az összejövetel már önmagában is példát mutatott arra, hogy a különböző színekért rajongók esetében egyáltalán nem kizárt egymás megbecsülése, a sportbaráti szellem ki­alakítása. Okulhatnak mindebből azok, akiknek furcsa fogalmaik van­nak a pályákon történő szurkolás mikéntjével kapcsolatban. Javaslata­ink között szerepelt egy közös nemzeti színű zászló készítése. Ez egy­részt a közös erőfeszítéseket szimbolizálja majd, másrészt a szurkolók hivatalos zászlaja lehet a magyar válogatott hazai és nemzetközi mérkő­zésein. Tetszést aratott az is, hogy létesítsenek a baráti körök egy alapít­ványt a labdarúgásban egy adott évben legkiemelkedőbbet nyújtó játé­kosok, szakvezetők, sportújságírók stb. erkölcsi és anyagi elismerésére. Ezen a téren ugyanis jelenleg kaotikus állapotok uralkodnak. Az MLSZ jelenlévő elnöke örömmel fogadta ezt az elképzelést is, s megtol­dotta egy kiegészítéssel, melynek nyomán talán a FIFA is támogatni fogja javaslatunkat. Az egyik legfontosabb bejelentés a baráti körök szövetségének megalakítására tett javaslatunk volt, a szervezettebb for­májú együttműködés s nem kevésbé a szurkolók érdekvédelme elősegí­tésére. A jó néhány hozzászóló első szavai között mindig a köszönet sze­repelt, a kezdeményezésért, a szíves vendéglátásért. Az FTC Baráti Kör javaslatait — néhány újabb gondolattal kiegészítve — egyöntetű he­lyesléssel fogadták. így a szövetség megalakítását is, amely kérdésben azonban — jelentős dolog lévén — minden baráti kör vezetőségének egyeztetnie kell saját elnökségével is. A feltehetőleg kedvező fogadtatás nyomán remélhetően mód nyílik a szurkolótáborok újszerű együttmű­ködésére, érdekeik megfelelő szintű képviseletére. Dr. Trethon Ferenc szavai nyomán ezután gazdasági, pénzügyi kérdésekről cseréltek véleményt, s itt is szükségesnek találták közös ál­láspont kidolgozását. A tanácskozást követően állófogadást adtunk, majd bemutattuk vendégeinknek otthonunkat. Nagy Béla érdekes tárlatvezetést tartott házimúzeumunkban, Pusztai László segítségével látogatást tettek a lab­darúgók öltözőjében. Röpke edzéslátogatás is bekerült a programba, miközben Dalnoki Jenő is üdvözölte a baráti körök képviselőit. Elisme­réssel szóltak baráti körünk kis klubházáról, s új, népligeti létesítmé­nyeink is elnyerték tetszésüket. Búcsúzáskor egyöntetű volt a vélemény: a személyes találkozás, egymás gondolatainak megismerése kapcsán sikerült közelebb kerülni egymáshoz, s ezzel máris új alapokra helyeződhetett a szurkolótáborok viszonya. Mint olvasóink is érzékelhették, a napisajtó is kedvező fogadtatás­ban részesítette a találkozót, s csak örülhetünk, hogy ez az újszerű, szép kezdeményezés az FTC Baráti Kör nevéhez fűződik. Minthogy Önök, olvasóink, szurkolóink alaposan érintettek a kez­deményezés további alakulásában, kérjük, írják meg véleményüket, a jövőre szóló esetleges ötleteiket, javaslataikat, melyeket szerkesztősé­günk továbbít a baráti kör vezetőinek. — Én nem tekintettem ezt pozí­ciónak, csináltam a magam dolgát. 33. Kit szeretett legjobban tarta­lékkapusai közül? — Egyértelműen Józsa Mikit. 34. Haragtartó? — Nem. 35. Gyorsan elhatároz valamit, avagy a döntésen hosszasan töri a fe­jét. — A pályán általában gyorsan döntök, de érzelmi dolgokban meg­fontoltan. 36. Kik a legjobb barátai? — Kvaszta Lali, Pölöskei Gabi és Jancsika Karcsi. 37. Mit tart a barát legfontosabb tulajdonságának? — Azt, hogy legyen mindig egye­nes. 38. Pályafutása során melyik volt az eddigi legnehezebb időszak? — Amikor 1980 és 1982 között so­rozatosan jöttek sérülések, betegsé­gek. 39. Melyik kapuskesztyűmárkát kedveli a legjobban? — Az Uhlsportot. 40. Melyik kapusmezmárkát viseli a legszívesebben? — Ebben is az Uhlsportot. 41. Kedvenc színe? — A világoskék és a meggypiros. 42. Milyen kocsija van? — Egy kilencéves Lada 1300-as. 43. Kedvenc tévéműsora? — A Delta. 44. A külföldi csapatok közül me­lyikkel szimpatizál? — A Bayern Münchennel és a Bordeaux-val. 45. A világpolitika jelenlegi prob­lémái közül melyiket tartja a legsú­lyosabbnak? — A fegyverkezést és a környezet­szennyezést. 46. Hisz-e a jóslatokban? — Nem. 47. Fél-e a repülőn? — Kicsit. 48. Tud-e főzni? — Nem. 49. Tervezi-e a közeljövőben, hogy megnősül? — Majd elválik, lehet, hogy még ebben az évben. 50. Kit tart a legjobb magyar focis­tának? — Nyilasi Tibit és Détárit. (Gyenes) Egy régi, szép hagyomány felidézése jegyében, megalakult a FIATAL FBADISTÁK KLUBJA November elsején érdekes társaság jött össze az FTC Baráti Kör Üllői úti klubházában. Jó néhány, a Fradi­nak gyermekkora óta szurkoló fiatal fiú és leány; dr. Trethon Ferenc, a Baráti Kör elnöke, Havasi Mihály, a labdarúgócsapat technikai vezetője, Nagy Béla, az FTC krónikása, pro­paganda-főelőadó, Molnár Gyula, a Fradi KISZ-titkára. Újságírók is jöt­tek: Zsolt Róbert, a Magyar Nemzet rovatvezetője, Várkonyi Sándor, a Népsport főmunkatársa. Magyar Zoltán, a Baráti Kör titká­ra ismertette azt az elképzelést, amely egy régi, szép hagyományt sze­retne újjáéleszteni. Mindazt, ami a Fradi egykori „B közép” legendájá­ról ma is értékes, kézzelfogható való­sággá lehet: a klub, a zöld-fehér szí­nek feltétlen szeretete, a csapat mel­letti kitartás, a felemelő, erőt adó buzdítás. Tudjuk, hogy a közelmúlt labdarú­gással kapcsolatos botrányai — nem túlzás — világszerte ráirányították a közvélemény figyelmét a szurkolói magatartásra, a pályák rendjére. Ná­lunk Magyarországon szerencsére nincsenek olyan tömeges, tettlegessé- gig fajuló „stadionháborúk”, mint amilyeneknek tanúi lehettünk. Nem lehetünk azonban elégedettek! Saj­nos teljesen bevett szokás lett az el­lenfél szurkolóinak, játékosainak, a játékvezetőnek a szidalmazása, nyomdafestéket nem tűrő pocskon- diázása. A mi szurkolótáborunk messze a legnagyobb, ezért talán a disszonáns hangok is nálunk hallha­tók a legnagyobb hangerővel — bár, az utóbbi időben ... ki tudja? Mindenesetre, mindent meg kell tennünk, hogy egyesületünk jó hirét ne veszélyeztesse néhány felelőtlen, feltűnési vágytól hajtott bajkeverő, s hogy valamennyi szurkolónk jó szív­vel hozhassa ki, mondjuk gyermekét vagy hölgyismerősét az Üllői útra, s ne kelljen az alpári megnyilvánulá­sok miatt — mások helyett — piron­kodnia. A megoldást mi elsősorban nem a tiltó rendelkezések, szankciók örökös felemlegetésében látjuk. A javíthatat­lan elemekkel való foglalkozás egyébként is inkább a rendőrség ha­táskörébe tartozik. Azt szeretnénk in­kább elérni, hogy a jóérzésű szur­kolóink hangja — hiszen ők vannak többségben! — elnyomja azokét, akik nem méltók a Fradi-szurkoló címre. Bár mindez egyszerűnek lát­szik, mégsem az, ugyanis mintha el­felejtettünk volna igazán szurkol­ni ... Az ülőhelyek népe ugyan nem­igen bántja az ellenfél szurkolóit, já­tékosait, a játékvezetők viszont ala­posan megkapják tőlük is a magukét. S ami ugyancsak szomorú: a saját csapat játékosait, edzőit is alaposan elparentálják, s szintén nem éppen irodalmi stílusban. Sokan végigkon­ferálják a meccseket, a vezérfonál: ki, mit, miért rontott el éppen. Má­sok a korszerű futball ismérveiről tartanak kiselőadást, megint mások pedig a játéktérnek csaknem hátat fordítva, a régi idők focijáról meren­genek társaikkal. Persze van magyarázat arra, miért is van ez így... Labdarúgásunk hosszabb eredménytelen szakasza, a morális problémák a szurkolók jóné- hány korosztályából kiölték a magá­val ragadó lelkesedés érzését. Csak- hát, valahogy nem az igazi némileg különállóként, tárgyilagosan, hűvö­sen végignézni egy-egy mérkőzést. Mennyivel nagyszerűbb, ha zúg a „Hajrá Fradi!”, énekel, morajlik a le­látó. Hogy a csapatunk nem mindig késztet minket erre? ... Nos, próbál­juk kész tények elé állítani őket! Raj­tunk ne múljon semmi! Ha az első perctől az utolsóig biztatjuk, űzzük, hajszoljuk őket, talán előbb-utóbb si­kerül azonos fordulatszámra áll­nunk. Tisztelt Szurkolók! Azok a fiatalok, akik most — fel­elevenítve a régi hagyományokat — új úton próbálnak elindulni, önma­gukban kevesek ahhoz, hogy sikerre vigyék az ügyet. Szükségük van arra, hogy megerősítetést nyerjenek Önök­től, elhiggyék: amit csinálnak az valóban szép, követésre méltó dolog. Kérjük ezért, hogy majd tavasszal, amikor útjára indul ez a kezdemé­nyezés, hangerejükkel, sportszerű szurkolásukkal Önök is csatlakozza­nak hozzájuk. S akkor talán elérhet­jük, hogy visszatér az a csodálatos hangulat az Üllői útra, amelyért vala­ha oly sok csapat irigyelte a miein­ket. Kedves Fiatal Szurkolóink! Az FTC Baráti Kör egy hímzett se­lyemzászlót ajánlott fel a Fiatal Fra- disták Klubjának, melynek tagjai el­határozták: olyan gárdát toboroznak e zászló alá, amely egyetlen dologgal akar kitűnni: senki más olyan állha­tatosan nem tudja buzdítani csapa­tát, mint ők. Örülnénk, ha minél töb­ben csatlakoznátok ehhez a kis csa­pathoz. Szeretnénk, ha közben be­kapcsolódnátok a Baráti Kör klub­életébe, közelebbről megismerkedné­tek sportolóinkkal, vezetőikkel; egy­szóval: igazi törzsszurkolókká válná­tok. Várjuk leveleiteket, melyben jelzi- tek csatlakozási szándékotokat. A kapcsolatfelvétel érdekében pontos címeteket, esetleg telefonszámotokat adjátok meg nekünk. Címünk: FIATAL FRADISTÁK KLUBJA FTC Baráti Kör Budapest, IX. Üllői út 129. 1091

Next

/
Oldalképek
Tartalom