Fradi műsorlap (1984/85)
1984-1985 / 5. szám
1984/85-ÖS IDÉNY 5. SZÁM Fradi műsorlap 7 Elkésett portya — Milyen pech, hogy a Fradi nem a vizsgák előtt\jnent ausztráliai portyára! Akkor nem bukott volna meg a mi Sanyácánk földrajzból..» laszt küldött, 16 ellenzi, 23 országból még nem érkezett válasz. Az angol szövetség közölte: leghatározottabban ellenzi bajnoki mérkőzéseken a játékoscserét. Skócia, Észak-írország és Wales ugyanezen a véleményen van. A szavazás 1958 nyarán a FIFA kongresszuson lesz.” 9. KÉRDÉS: Magyarországon 1957 után melyik évben volt először játékoscsere az NB I-ben? — Tízezer néző előtt nem mindennapos mérkőzésre került sor az Üllői úti pályán: FTC I— FTC II 3-3! „Szombaton már a kora délutáni órákban sűrű sorokban gyülekezett a közönség az Üllői úti pályán. 3 órakor kezdődött a IX. kerületi munkásőrség zászlóavató és névadó ünnepsége, amelynek során Marosán György államminiszter, a Budapesti Párt- bizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Utána került sor az „ausztráliai” és az Esti Kupa győztes „kis Fradi” mérkőzésre. A két csapat így állt fel: FTC I: Gulyás — Tolonics, Forgács, Orn- bódi — Gerendás, Dékány dr. — Kertész, Láng, Friedmanszky, Vi- lezsál, Csekő. FTC II: Virágh — Thomann, Hruby, Erdész — Simon, Novák T. — Dálnoki II, Rákosi, Szigeti, Takács, Gregor. Cs.: Tóth. Meglepően nagy iramú, élvezetes küzdelmet vívott a két ferencvárosi csapat. A „kis Fradi” játszotta a lendületesebb, az „ausztráliai” Fradi a kulturáltabb labdarúgást. Az Esti Kupa győztesek közelebb álltak a győzelemhez, mert a három gólon kívül, három kapufát is rúgtak! Gólszerzők: Kertész, Vilezsál, Láng, illetve Gregor, Takács, Dálnoki II voltak. Egyébként Mátraiék a magyar— szovjet válogatott mérkőzés miatt nem játszottak. OKTÓBER — A Ferencváros—Vasas rangadóra külföldi játékvezetőt kértek az érdekelt egyesületek. A magyar—francia válogatott mérkőzés bíróját. Leo Hornt kérték fel a nagy érdeklődéssel várt bajnoki találkozó levezetésére. A neves bíró örömmel vállalta a váratlan megbízatást. — FTC—Vasas 3-2! „Először fordult elő, hogy két magyar csapat bajnoki mérkőzését — a Ferencváros—Vasas találkozót — külföldi bíró, a holland Leo Horn vezette. A két együttes vezetői a nagy tapasztalattal rendelkező, neves játékvezető közreműködésével akarták biztosítani az összecsapás nyugodt légkörét, s azt, hogy a mérkőzésen az erőviszonyoknak megfelelő eredmény szülessék. Leo Horn teljes mértékben megfelelt a bizalomnak. Határozottan, következetesen, erélyesen bíráskodott.” Leo Horn a mérkőzés után mondta: — Játékvezetői mesterségem a nagy szenvedélyem. Örömöm telik benne, különösen akkor, ha mindkét fél elégedett velem. Mint például most Pesten is. Nagyon jó érzéssel mentem le a Népstadion gyepéről... NOVEMBER — „Angol és Skót klubok már régen harcolnak azért, hogy esti ligát alakíthassanak, azaz olyan angol és skót labdarúgó klubok egyesülését, amely nők tagjai rendszeres esti küzdelmeket vívnak. A hosszú harc végre eredménnyel járt és az angol Tottenham, Manchester City és Newcastle, valamint a skót Hibernian, Hearts és a Partick Thistle a múlt héten megkezdte az esti liga küzdelmeit. Mind a hat csapatnak esti mérkőzések rendezésére is alkalmas pályája van.” 10. KÉRDÉS: Az Üllői úti stadion mióta alkalmas esti mérkőzések lejátszására? DECEMBER — Megjelent Csanádi Árpád könyve: a „Fradi fiúk Ausztráliában”. A 160 oldalas színvonalas mű nagy sikert aratott és soksók szurkoló forgatta örömmel a nyári túrát felidéző eseményeket. A klub történetében egyébként ez volt az első riportkönyv! — Üjpesten 1-1-es döntetlennel zárult az Ű. Dózsa—FTC rangadó. A Ferencváros a Tatabánya és az MTK mögött a 3. helyen zárta az őszi idényt. Fradi—Dózsa összecsapás volt vízilabdában is. A két csapat az MNK döntőben találkozott és 3-2-es zöld-fehér siker született. A döntő után a nézők és a játékosók hiába keresték az MNK serleget. Az FTC megnyerte ugyan a kupát, de nem kapta meg. A játékosoknak meg kellett elégedni a jubileumi véretekkel és érmekkel. Sdkan tették fel a kérdést, hogy höl a kupa? Válaszolni azonban senki sem tudott. A kupát 1955-ben a Dózsa nyerte. A lila-fehérek azonban nem tudtak „elszámolni” a serleggel. A kupa elveszett... Az elveszett kupa helyett a Dózsa csináltatott egy másikat és az FTC csapata 1958 januárjában megkapta a trófeát. A REJTVÉNYES SPORTTORTÉNELEM című sorozatunk 3., 4., 5., 6. részét értékeltük. Az FTC stadion nagyméretű színes fotójával készült műanyag öröknaptárat nyerték: Janisch Pál - Budapest, Farkas Tibor - Szeged, Kundermann Jenő - Ajka, Szabó Béla — Szeged, Simon István — Tömörd, Szauder Ferenc — Csehszlovákia, Kiss Viktória - Szombathely, Melich Pál - Szarvas, Nagy János - Budapest, Pandula Rudolf - Budapest. A vidéki szurkolókat kérjük, hogy amikor Budapesten járnak, az FTC ajándékboltban vegyék át nyereményeiket, mivel a nagyméretű műanyag naptárat nem lehet postázni! 1985-ös FTC-bérleteket nyertek: László Ferenc, Kaiser László, Hélisz Katalin, Berekméri András, Kozma Agnes - budapesti szurkolók. FIGYELEM! Terveink szerint a REJTVÉNYES SPORTTÖRTÉNELEM a későbbiekben könyvalakban is megjelenik. Ezért a megfejtések közlésével jó ideig adósok maradunk . . . SPORTORVOSAINK: dr. Juhász József R égen szinte elképzelhetetlen volt, hogy a „szenthelynek” minősített kispadon, az edzőn, néhány befolyásos vezetőn, s esetleg egy masszőrön kívül más is helyet kapjon. Ma nincs kis- pad orvos nélkül, legyen az hazai vagy külföldi futballpálya, akárcsak más sportág versenye, mérkőzése. Érthető. A sportok, a sportolók fejlődése, a küzdelmek irama és hevessége, a gyakori emberember elleni harc sokkal több veszélyt rejt magában, mint a régi játék, versengés. — Valóban, mi orvosok ma már ugyanúgy hozzátartozunk a csapatokhoz, a sportolókhoz, a szakosztályokhoz, mint az edzők — ezekkel a szavakkal kezdte beszélgetésünket dr. Juhász József, az FTC vezetőorvosa, a labdarúgó-szakosztály első számú fehér-köpenyes patrónusa. — A szakemberek rendszeresen kikérik a véleményünket, konzultálnak velünk, „bedolgozunk” az edzésterveikbe, s még a versenyzők étrendjébe is van beleszólásunk... Mielőtt belemélyedtünk volna az orvosi feladatokba, illendőnek tartottam, hogy Juhász Józsefről, mindenki szeretett főorvosáról, Józsi bácsiról, bővebben ejtsek szót. ö és a Ferencváros — ezt mindenki tudja — elválaszthatatlan egymástól. Nincs az évnek olyan időszaka, hogy ne találkoznánk vele az Üllői úti székházban, az orvosi rendelőben, vagy a különböző sporteseményeken. Nem egy, vagy pár év óta, hanem szinte megszakítás nélkül 40 esztendeje. — Azt hiszem, nem mondok azzal meglepőt, hogy én is gyerekkoromban lettem a klub rajongója. — válaszolta. — Léván jártam iskolába, messziről is csodálója voltam az akkori ferencvárosiaknak, s bár magam is fociztam, később Budapesten a BEAC-ban is, ez csak amolyan szórakozás volt. Később, amikor elvégeztem az egyetemet, a Hajnal-klinikán kezdtem orvosi pályafutásomat s egy véletlen folytán ismertem meg a gyógyszertári központban dolgozó Sárost Györgynét. Igen, Sárosi Gyurka feleségét, s az ő közvetítésükkel lettem később a Ferencváros talán első hivatalos orvosa. Akkor ez még nagy szó volt, ha jól emlékszem csak a Vasasnál dr. Kreisz László, az MTK-nál pedig dr. Polacsek Gyula személyében volt sportorvos. Büszke is vagyok rá, hogy mint fiatalember, én is hasonló feladatot láthattam el. De persze nem főállásban, a klinikáról 1953. augusztusában kerültem a Sportkórházba, amelyhez azóta — akárcsak a Fradihoz — hű maradtam. Juhász Józsefnek, a Sportkórház belgyógyászati osztálya vezető főorvosának köszönhető, hogy az egyesületben kiváló az orvosi ellátottság, minden szakosztálynak van doktora, akik ott ülnek a stadionokban, csarnokokban, a pályák vagy a medencék szélén. S a Főorvos Űr mindig és mindenkinek segít. — Sajnos, a mai kiélezett küzdelemben elég sok a sérülés, úgyhogy kollégáimmal bőven akad dolgunk — folytatta. — De ha sportolóink jól felkészültek, edzettek és pihenten vesznek részt a gyakorlásokon, jelentősebben elkerülhetők a sérülések. Kár, hogy ezt nem mindenki érti meg ... Melyik sportágat érzi a legközelebb állónak? — Hát persze, hogy a futballt, hiszen abban élek évtizedek óta. Együtt izgultam számomra is felejthetetlen edzőkkel, Opata Zoltánnal, Lyka Antallal, Csanádi Árpáddal és Ferenccel, Sós Károllyal, Mészáros Józseffel, majd a fiatalabb generáció képviselőivel, a~*jelenlegi mester Vincze Gézáig bezárólag. Csak halkan mondom, majdnem húszán voltak már partnereim örömben és csalódásokban ... Játékos és edző, vezető és játékos, edző és vezető ellentéteiről már sokszor hallottunk, írtunk és olvastunk. De, hogy a sportorvos és a játékosok, vagy edzők között lett volna vita, arról még a bennfentesek sem igen tudnak. Valóban a sportorvosok a világ legössze- férhetőbb emberei? — Nekünk feladatunk, hogy gondoskodjunk a sportolókról, segítsük őket, ha sérültek vagy betegek ne csak kezeljük, hanem nyugtassuk, bíztassuk. En személy szerint mindig jó kapcsolatot alakítottam ki, s ezért is tudtam jól együtt dolgozni a bizony elég sokszor változó edzőkkel. Érdekes a helyzet a játékosokkal: amíg fiatalabb voltam, gyakran baráti volt a kapcsolatunk, ma — 64 évesen — inkább gyerekeimnek tekintem őket... És hogy régen, most is arra törekszem: segítsem a sportolókat ne csak az eredményességben, a jó teljesítmények elérésében, hanem, hogy később is megállják a helyüket az életben. Élményekről beszélgettünk, arról is. hogy Juhász József hat olimDián vett részt, mint a magyar küldöttség egyik orvosa, sőt, 1964-ben Tokióban, mint egyetlen orvosa. „Kispados” volt a Fradi labdarúgóinak sok-sok hazai és külföldi nemzetközi kupamérkőzésén, együtt ünnepelt a csapattal bajnokságokat. Géczi, Dalnoki, Novák, Nyilasi, Albert. Rákosi. Fenyvesi alakításai nyomán ujjongva ugrott fel a helyéről az edzővel, a tartalék játékosokkal, vagy_ éppen a szakosztályban már évek óta mellette dolgozó kollégájával, dr. Gyarmati Jenővel. _ . Négy évtizeddel a háta mögött, mit vár — remél? - a mai Ferencvárostól, egy most formálódó, alakuló, fiatalokra épített együtlestől? , , — Szép jövőt! Ma is elfogadnám azt a játékot, amit Flóriéktól láttunk. . . Nem kis igény . Kozák Mihály Következő számunkban dr. Gyarmati Jenő, dr. Füredi László, dr. Szilágyi György bemutatója következik. V V
