Fradi műsorlap (1984/85)

1984-1985 / 2. szám

1984/85-ÖS IDÉNY, 2. SZÁM Fradi műsorlap 7 16. kérdés: — Az FTC 75 éves jubileumára — a Fradi-induló dallamaiból — ki komponálta a Fradi-szignált? (Beküldendő.) Mozaikok 1949 sporttörténetéből JANUÁR — Az MLSZ elnökségi ülésén döntés született: a magyar válo­gatottat nem nevezik az 1950-es brazíliai világbajnokságra. — Az FTC lejátszotta első elő­készületi mérkőzését: az EMTK ellen 3-0-ra győztek a fradisták. Csalk szünet után játszott kielé­gítően a csapat. A gólokat Bu­dai, Kocsis és Czibor szerezte. — Debrecenben a Ferencváros B csapata szerepelt és csak nagy küzdelem után szenvedett mini­mális vereséget (3-2). Az össze­állítás ez volt: Mindszenti — Csi­szár, Ónodi — Anda, Káldi, Dé- kány — Surányi, Horváth, Schmidt, Hernádi, Tihanyi. A Fradi tarcsi egyébként a 40. perc­től Csiszár kiállítása miatt tíz emberrel játszott... 17. kérdés: — Emlékszik-e olyan bajnoki mérkőzésre, ahol a Fradi 10 emberrel is győzni tu­dott? (A válasz beküldendő.) FEBRUÁR — „Zsolt Béla halála az egész magyar haladó újságírótársada­lom gyásza. A sokat harcolt és sokat szenvedett nagytehetségű író és újságíró pályafutásában volt egy olyan elem is, amellyel nekünk kell elsősorban foglal­koznunk. Nem sokan tudják, hogy Zsolt Béla a lehető legfa­natikusabb Ferencváros szurko­lók egyike volt. Egyszer, még a harmincas évék végén nyilatko­zott is erről a szenvedélyéről. Kijelentette, hogy valóban nem tárgyilagos, nem elfogulatlan, ha­nem igenis részrehajló annak ér­dekében akit szeret. Ha vissza­idézzük jellegzetes alakját a sportpályákon, előttünk áll iz­gatottan, ahogyan minden ideg­szálával részt vett a játékban és gyakran a helyéről felugorva til­takozott a játékvezetőnek vala­milyen hátrányos ítélete ellen. Cikkeiben azonban meggondolt volt és gyakran óvatos. Finom pengevezetéssel vívta harcait a változó kormányokkal szemben, a haladó kultúra érdekében.” (Népsport) Zsolt Béla mindössze 51 évet élt... — Egy részlet az MLSZ elnök­ségének határozatából: A jövőben az NB I-ben csak azok a játékosok szerepelhetnek, akik igazolják, hogy iskolai ta­nulmányt folytatnak, vagy mun­kavállalói igazolvánnyal bizonyít­ják, hogy a termelőmunkában résztvesznek. Egyik egyesületből a másikba csak az a játékos iga­zolható át, aki fenti igazolások valamelyikével rendelkezik. Ha egy egyesület igazolt játékosa ön­hibáján kívül válik munkanél­külivé, akkor az egyesület három hónapon belül köteles munkale­hetőséghez juttatni a játékost. Ha az egyesület ezt nem teszi meg, akkor a három hónap el­teltével az egyesület a játékost bajnoki mérkőzésen nem szere­peltetheti. — Villamosbaleset áldozataiéit Kenyeres Árpád, az MLSZ volt főtitkára. 59 éves volt... — A Kispest—Győri ETO baj­noki mérkőzést az Üllői úton rendezték. A vidéki csapat — ahogy korábban a Fradi ellen is — gólokkal terhelten távozott: Kispest—Győri ETO 11-3! Pus­kás egymaga hét gólt szerzett! 18. kérdés: — A Fradiban a felszabadulás óta melyik játéko­sunk lőtte a legtöbb gólt egy bajnoki mérkőzés alatt? (A vá­lasz beküldendő.) — Egy gól — két góllövő! Az érdekes esetet a Népsportból idézzük: „Érdekes volt a Cse­pel—SBTC mérkőzés egyik gólja. Marosvárinak a kapufáról lepat­tant labdájára ketten rajtoltak a kapu torkában: Keszthelyi II és Fenyvesi. Sokan úgy látták, hogy Keszthelyi érte el egy gondo­lattal előbb a labdát, mások Fenyvesire esküdtek. Mi is úgy láttuk, hogy Keszthelyi II érte el előbb valamivel, de azt is lát­tuk, hogy Fenyvesi is hozzáért a labdához. Az öltözőben Keszt­helyi és Fenyvesi egyaránt ezt mondta a mérkőzés után: — Mindketten egyszerre rúgtunk a labdába, tehát kettőnké a góllö­vés dicsősége. Keszthelyi II még hozzátette: — Egymás mellett ugrottunk a labdára ugyanabban a pilla­natban és egyszerre csőröztük meg mindketten — én jobb láb­bal, Fenyvesi pedig ballal. Esze­rint mindketten fél-fél gólt rúg­tunk! A mérkőzést tudósító újságíró Keszthelyinek „adta” a gólt... MÁRCIUS — A Népstadion építése még csak a kezdetén tartott, de már a közlekedésről, a szurkolók szál­lításáról tárgyaltak. Milyen ol­dalról várható a közönség özön- lése, merre felé mennek haza az emberek, ki hogyan közleke­dik? Közvélemény-kutatást, fel­mérést tartottak oly módon, hogy az Üllői úti, Hungária körúti, Megyeri úti pályákon a mérkő­zésre kijövő szurkolóknak kis cé­dulákat osztogattak a kért ada­tok beírására. A cédulákat a szü­netben összegyűjtötték és a ké­sőbbiekben az adatokat feldolgoz­ták. — Szombathelyre 1200 szurkoló részére különvonatot indítottak! A fradisták méltányolták a nagy érdeklődést és a drukkerek ra­gaszkodását : idegenben 4-0-ra győztek! 19. kérdés: — A felszabadulás óta — bajnoki meccsen — me­lyik vidéki városban aratta a Fradi a legnagyobb gólkülönb­ségű győzelmét? (Válasz a 12. oldalon.) — A Ferencváros—Kistext mér­kőzésen megszületett a fradisták 100. gólja! Az 1948—49-es baj­nokság 100. Fradi gólját Kocsis szerezte. A szurkolóktól emlékül egy labdarúgó-szobrot kapott. Az FTC archívumában ez napjaink­ban is megtekinthető. ÁPRILIS — Április elsején a bajnoki ta­bella első fele így festett: 1. Ferenc­város 21 20 1 107-18 41 2. MTK 21 14 1 8 63-27 31 3. Kispest 21 14 1 6 63-29 29 4. Vasas 21 12 2 7 49-29 26 5. Üjpest 21 11 3 7 56-40 25 6. Csepel 21 12 — 9 51-53 24 7. SZAC 21 10 4 7 29-36 24 8. Győri V. ETO 21 . 8 3 10 43-72 19 És ez nem áprilisi tréfa, való­ság volt... A Fradi 10 ponttal vezetett a 2. helyezett előtt, a legjobb vidéki csapattól pedig 22 pont (!) választotta el! — Az MLSZ rendelkezésére 363 fővárosi csapat (köztük hét NB I-es) utazott húsvét két nap­ján vidékre, hogy hírverő mér­kőzéseken propagálják a kis vá­rosokban, falvakban a labdarú­gást, az új széles körű sportszel­lemet. 20. kérdés: — A Fradi fennál­lása első negyedszázadában ját­szott-e vidéken bajnoki mérkő­zést? (Válasz a 12- oldalon.) — A Fradi az Üllői úton 8-3-ra győzte le a csehszlovák bajnok­ságban pontveszteség nélkül ve­zető Slaviát! Ez volt a Húsvéti torna nyitómérkőzése, amelynek kezdetén a két ország himnuszát is eljátszották. Az MTK 2-1-re győzött a Sparta ellen, így a má­sodik napon már mindkét ma­gyar csapat tornagyőzelemben reménykedhetett. A kék-fehérek végül jobb gól- arányukkal nyerték: 1. MTK 9-1, 2. FTC 12-3. Ha gólkülönbség lett volna, a serleg az Üllői úton marad ... A torna után Gáspár Miklós az MTK főtitkára így nyilatko­zott: — A legmegkapóbb, amire még álmunkban sem számítot­tunk, a ferencvárosi B-közép sportszerű viselkedése volt. Állí­tom, hogy az MTK sikerében igen nagy része van a B-közép- ne'k, amely buzdított bennünket a csehszlovákok elleni mérkőzé­seken. A játékosok, a vezetők és a szurkolók nevében köszönjük a ferencvárosi B-középnek. A di­cséret 35 év távlatából is szívdo­bogta tóan jól esik ... — Április utolsó szerdáján az Üllői úti stadionban érdekes mér­kőzést játszottak: Ferencváros— Magyar válogatott 5-4! Hétezer lelkes néző előtt ez a ferencvárosi csapat győzte le Puskásékat: Henna — Rudas, Szabó — Ko­vács I, Kispéter, Lakat — Budai, Kocsis, Mező, Keszthelyi, Czibor. A „kölcsönjátékosok” szerepelte­tése néhány fradista (például Deák!) sérülése miatt volt szük­ségszerű. A magyar válogatott összeállítása ez volt: Túrái — Kovács II, Nagy II — Bozsik, Pa- tyi, Bányai — Dombos, Hideg­kúti, Szusza, Puskás, Tóth III. A nagy érdeklődéssel várt mér­kőzés időnként igen komoly és izgalmas játékot hozott. A Fe­rencváros annak ellenére, hogy a II. félidőben több tartalék és ifjúsági játékost dobott be, a kö­zönség biztatásától fellelkesülve nagyszerűen küzdött és kitűnő játékkal megérdemelten győzött a gyengélkedő válogatott ellen. Mandik Béla szövetségi edző: — Ezen a mérkőzésen láthattuk, hogy jó formában van a Ferenc­város. Nemcsak a gerincét, ha­nem a többségét kell, hogy adja a válogatott csapatnak. Az osztrákok ellen hét fradista (Henni, Rudas, Lakat, Budai, Ko­csis, Deák, Czibor) került be a magyar válogatottba! (Magyar- ország—Ausztria 6-1.) 21. kérdés: — A felszabadulás után előfordult-e máskor is, hogy a Fradiból hatan-heten játszot­tak a nemzeti tizenegyben? (Vá­lasz a 12. oldalon.) MÁJUS — Az FTC 50 éves jubileumát nagyszerű bajnoki elsőséggel ün­nepelte. Jóval a bajnokság be­fejezése előtt eldőlt a Fradi aranyérme! Az Üjpest elleni ta­lálkozón azonban egyáltalán nem ünnepi játékot produkált a ju­biláló Ferencváros: Üjpest—'FTC 5-0! Még ez a nagyszerű csapat is képes volt ilyen arányú vere­ségre ... — Az Üllői úton 35 000 néző előtt: FTC—Vasas 7-2! A ferenc­városiak közül Kocsis volt a leg­eredményesebb : ezen a találko­zón három gólt szerzett! A Fradi négy fordulóval a bajnokság be­fejezése előtt már a 125. gólnál tartott... 22. kérdés: — A Ferencváros 1948—49-es „aranycsapata”. A felső sor balról: Furmann szak­osztályvezető, Pauer gyúró, Bu­dai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czi­bor, Lyka edző. Középen: Kéri, Kispéter, Lakat. Elől: Rudas, Henni, Szabó. A képen látható fradisták közül csak Pauer gyúró nem volt válogatott! A többiek — Furmann és Lyka is — pálya­futásuk alatt összesen hányszor voltak válogatottak? (Bekülden­dő.) JÜNIUS — A New York kávéházat át- al akit ották Sp or tszer k er esik ed el - mi Áruházzá ... „A hatalmas ki­rakatok előtt apró gyerékek bá­mészkodtak tágranyílt szemmel. Bent a dolgozók az utolsó simí­tásokat végzik az ország első ha­talmas sportáruházában. A vala­mikor tükrösfalú híres kávéház nagyterméből neonfényes olim­piai ötkarikákkal kivilágított te­rem lett, amely színültig van megtöltve különféle sportcikkek­kel. Álomszerűén szép az egész. A sok sikert elért magyar sport méltó áruházhoz jutott.” Az egykoron irodalmi és kul­turális központ 1954-től ismét visszakapta „ősi jogát” — s a Hungária immár három évtizede Budapest egyik kedves színfoltja, nevezetessége. 23. kérdés: — A századelején valamennyi sportklubnak meg­volt a maga törzskávéháza. Me­lyik volt az FTC-é? (Válasz a 12. oldalon-) — Pünkösdkor a Népszava ser­legért játszott a „négy nagy”. Ilyen eredmények születtek: Üj­pest—Kispest 6-1, FTC—MTK 5-2. A döntőben: FTC—Üjpest 4-3! A Fradi Csanádi sérülése miatt az egész második félidőt tíz emberrel játszotta végig és úgy született meg a győzelem! — A magyar válogatott egy héten belül két nagy mérkőzést is játszott. Budapesten az ola­szokkal úgy értek el 1-1-et, hogy gólokkal győzhettek volna. Stock­holmban pedig úgy lett 2-2, hogy kilenc perccel a befejezés előtt még a magyarok vezettek 2-0-ra! — „Magyarország Nemzetgyű­lése a miniszterelnök előterjesz­tésére MAGYAR KÖZTÁRSA­SÁGI SPORTÉRDEMÉRMET ala­pított. Az érdemérmet a köztár­sasági elnök adományozhatja a magyar sport terén kimagasló érdemeket szerzett külföldi és magyar állampolgároknak. Az érdemrendnek három fokozata van: arany, ezüst és bronz. Az érdemérem 35 mm átmérőjű 5 mm széles köralakú babérkoszo­rú, a babérkoszorúban ötágú vö- röszománcozású csillag. A csillag közepén piros-fehér-zöld zászló. A csillag és a zászló szárai szélü­kön arany, ezüst szegélyűék, a bronz fokozatban a csillag bronz­színű. Az érdemérem szalagja fehérszínű. Az alapszabály ki­mondta: az érdemérem csak a bal mellre tűzve viselendő”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom