Fradi műsorlap (1984/85)

1984-1985 / 7. szám

Ára:40 Ft Branca-nak, azaz „Fehér ház”-nak nevezték el. Nemzetközivé a spa­nyolos Casablanca névalak vált. A Ferencváros mérkőzései Casablancában 1932. december 18. Ferencváros— US Marocaine 2:0 1934. december 24. Ferencváros— Marokkó vál. 6:0 1934. december 25. Ferencváros— Vienna 3:2 ________ 19 57. március 10. Ferencváros— FF Malmö 0:0 1974. augusztus 24. Ruch Chor- zow—Ferencváros 4:3 1974. augusztus 25. Ferencváros —Raja de Beni-Melial 5-1 SVÉDEKKEL CASABLANCÁBAN dek a „rövid erőset”, a mieink az eredeti gyümölcsleveket iddogál- ták. Legkevésbé fogyott a Martini, pedig a tulajdonos nagyon kínálta. Ezzel az itallal inkább a vezetők barátkoztak .. . Amikor Budapestről elindultunk, a napi legmagasabb hőmérséklet plusz 2 fők volt. Amikor 4 nap múlva kifutott a svéd és a magyar csapat, a hőmérő árnyékban 28 fo­kot mutatott. A napon állítólag 36 fokot mértek. Borsost az első fél­idő közepén napszúrási tünetek TfflfTR' K cseréltem ... Érthető, hogy nem volt valami nagy iram. A svédek igen nagyra értékelhet­ték az FTC játéktudását. Állandóan 7—8 játékossal tömörítették be ka­pujuk előterét, így csatáraink ne­hezen találták meg a réseket. Ha pedig megtalálták, akkor a ragyo­góan védő válogatott Svensson mentett. FRADIVAL A FÖLD KÖRÜL címmel májusban jelenik meg a ferencvárosi könyvújdonság, amely a klub külföldi nemzetközi mérkő­zéseivel foglalkozik. Beharango- zónkban a könyv bevezetőjét, majd két város ferencvárosi vonatkozásait idézzük. A kiadvány csak a Fradi aján­dékboltban és a Rákóczi úti Sport- könyvesboltban vásárolható meg. KEDVES OLVASÓ! A Ferencvárosi Torna Club tör­ténetének egy része távol a hazá­tól, távol az Üllői úti otthontól ját­szódott. Ezt mindjárt büszkeséggel is említhetjük, hiszen ahhoz, hogy külföldön „kíváncsiak” legyenek a Ferencvárosra, hogy meghívják a Föld félszáz országába, nos ezért sikereket kellett elérnie. A Ferenc­város hazai sikerei pedig a világ számtalan helyén folytatódtak, és az FTC nevét sokszor a legjobbakéval együtt emlegették. A Ferencváros történetének első 85 évében közel 300 külföldi város­ban szerepeltek a klub labdarúgói. Volt, ahol csak egyszer-egyszer, de néhány híres város bizony sűrűn előfordult a Fradi képzeletbeli úti- naplójában. Az FTC labdarúgó szakosztályának 85 éves fennállása alkalmából visszapillantunk ezekre a külföldi utakra, mérkőzésekre, és a kis történeteken keresztül azokra, akik e patinás klubot egykoron or­szág-világ előtt képviselték. Próbál­kozásunk újszerű módon igyekszik az eseményeket csoportosítani, hi­szen városonként idézzük fel a meg­örökítésre méltó emlékeket. Emlé­keket — amelyekbe nem csak a mérkőzések, gólok tartoznak bele, hanem az utazással, az illető váro­sokban történtekkel kapcsolatban szinte minden. Városnéző séták, bankettek, kirándulások, látogatá­sok vagy éppen magyar emlékmű megkoszorúzása... És még egy új­donság. Tudja ön, hogy miként ala­kult ki New York neve? Nos össze­állításunkban ezeket az etimológiai érdekességeket is feltüntetjük a Fradi „világjárása” kapcsán. Képzeletbeli utazásunk három „félidőt” igényel — azaz három kis kötetben kapják kézhez az egykori emlékek felidézését. Jelen kiadvá­nyunkban ABC sorrendben egy-egy város Fradival való kapcsolatáról szólunk, majd mindezt még két kö­vetkező kötetben folytatjuk. A lexikális igények, valamint a nemzetközi propagandaanyag rög­zítése, és természetesen a jobb tá­jékozódás miatt azonban még kí­vánatos országról országra csapa­tonként is feltüntetni az FTC 'vala­mennyi nemzetközi mérkőzését. Az első kötet így ezzel a — nem min­dennapos — összeállítással is ki­egészül. Na, de tartsunk sort és kezdőd­jék városról városra a ferencvárosi emlékidézés . . . CASABLANCA Kikötőváros Marokkóban. A vá­rost 1515-ben portugálok alapítot­ták az ókori Anfa helyén, és Casa Miért játszott az FF Malmö el­len Casablancában a Fradi? Ere­detileg úgy volt, hogy a helyi csa­pattal játszanak, a műsor azonban megváltozott. A svéd együttes szin­tén ott portyázott és a helyiek ké­résére a találkozó létrejött. Vi­szont még egy mérkőzésre már a Ferencvárosnak nem volt ideje, így elment ugyan Marokkóba, de helyi csapat ellen végül nem ját­szott! Csanádi Árpád túranaplójából idézzük fel az 1957-ben történte­ket: Hajnali ötkor érkeztünk Casa­blanca hatalmas repülőterére (egy óra különbség van a helyi és a budapesti idő között). A korai idő­pont ellenére kint volt a fogadáson a vendéglátó két egyesület mind­két elnöke és főtitkára .. . Igen ér­dekes volt az ébredő város. A hal­kan suhanó, legmodernebb autók mellett szamarashordók tele na­ranccsal, mandarinnal és egyéb dé­ligyümölccsel igyekeztek a város­ba. A tipikus lapostetejű afrikai föld­szintes házak mellett felmeredő modern, 20—25 emeletes felhőkar­colók tanúskodnak arról, hogy a kultúra, a civilizáció a sokak által sötétnek nevezett Afrikába is be­hatolt és hatalmas léptekkel halad előre. Casablanca legmodernebb szállójában, a Hotel Cosmopoli- tainben helyeztek el bennünket. A színvonal egyenlő körülbelül a margitszigeti Nagyszállóéval. A Ferencváros szónak nagy a varázsa. Az újságok cikkei, a veze­tők többször emlegették az FTC legutóbbi marokkói portyáját, ami­kor szinte minden mérkőzésüket gólzáporral nyerték a zöld-fehérek. A sok dicső emlék, a nagy várako­zás nehézzé teszi az utódok hely­zetét. így volt ez velünk is, ezért óvatosan elmondtuk, hogy a mai Ferencváros még nem az igazi. Szombaton este Casablanca leg­magasabb felhőkarcolójának tera­szán látta vendégül az italcimkék- ről jól ismert Martini cég a svéd és a magyar csapatot. Gyönyörű lát­vány volt a magasból a nyüzsgő, pazarul kivilágított város. Az igen változatos fogadást rádióriport, be­szédek, köszöntők tarkították. A své­A 0:0-ás eredmény ellenére is nagy sikert aratott a mérkőzés, a mintegy 30 000 főnyi közönség kö­rében. A másnapi újságok „tech­nikai magasiskola” néven emleget­ték a magyar csapat tetszetős me­zőnyjátékát. Sajnos a végrehajtást nem dicsérhették ... A mérkőzés utáni napon város­nézés. Egyöntetű volt a csapat vé­leménye (pedig ez ritkaság!): ilyen modern, gyorsan fejlődő várost az utóbbi években sehol sem láttunk. Igaz, hogy még itt-ott megvan az arab bennszülött negyed. A zsidó kereskedők szintén elkülönített, sa­játos városrészben laknak. Azonban már csak rövid idő kérdése és Casablanca teljesen modernizáló­dik. Ahogy a gyönyörű, korszerű sugárutakat, fehér felhőkarcolókat néztük, gúnyosan kérdeztük ma­gunktól: a derék marokkóiak va­jon hogyan nevezhetik Európát, ha az európaiak „sötét Afrikának” becézik őket? 1974: MOHAMED MIATT FÉLBESZAKADT A MÉRKŐZÉS A marokkói szövetség 1974 au­gusztusában nagy nemzetközi tor­nát rendezett Casablancában. A tiszteletdíjakat V. Mohamed, Ma­rokkó királya ajánlotta fel. Az FTC az első napon a lengyel Ruch Chorzowtól 4-3 arányú vereséget szenvedett. Augusztus 25-én a ma­rokkói Raja de Beni-Melall volt az ellenfél. A mérkőzést a 75. percben egy ünnepi esemény félbeszakította. A díszes kísérettel érkező V. Moha­med király tiszteletére harsonák szóltak, majd hosszan ünnepelték a királyt. Az egész találkozó alatt 4 zenekar „szórakoztatta” a 40 ezer főnyi közönséget és természetesen a játszó csapatokat is! Egyébként a nagy zenebonában mind az öt gólt más ferencvárosi játékos rúg­ta ... GUADALAJARA A mexikói város 1542-ben kapta mostani nevét Nuno Guzmán spa­nyol coinquistador szülővárosáról, a közép-spanyolországi Guadalajará- ról. . . Az FTC mérkőzései Guadalajarában: 1947. július 31. FTC—Atlas 2-2 1947. auguszts 7. Guadalajara— FTC 2-1 1947. augusztus 14. FTC—Atlas 6-4 1947. augusztus 17. Mexikó vál. —FTC 4-3 1947: ELREPÜLTÜNK A SIKEREK FELÉ... Ekkor utazott először repülőgé­pen a Ferencváros csapata! Akkor ez nagy élményt, de szorongást ki­váltó eseményt is jelentett. Opata Zoltán edzőnk túrabeszámolója is ezzel kezdődött: „A prágai repülőtér térképeit vizsgálgatva minden játékos és ve­zető együttesen tették azt a megál­lapítást, hogy ilyen nagy távolsá­got vonat- és hajóutazással együtt 30 napon belül sem érhetünk el. Természetesen, amikor tudomásunk­ra hozták, hogy 1—2 órás megsza­kításokkal együtt ezt az utat 38— 40 óra alatt fogja a hatalmas négy­motoros Clipperünk megtenni, bi­zony borzongott a hátunk. Azonban itt már nem volt más választás, a kiváló amerikai pilóta százados vezénylő szava elhang­zott: beszállni! Halálsápadtak let­tünk majdnem mindannyian, 2—3 bátor, elszánt fiú kivételével. (La­kat Karcsi, aki 8 napos házas volt, neki igazán mindegy volt. ..) Ami­kor elfoglaltuk a kijelölt helyün­ket, elindították a motorokat, be­melegítettek. Majd gépünk elindult, emelkedik fel, és mi mindannyian egymás tekintetét keressük. Bizony sokatmondó ez a néhány perc. Fé­lelem, kétségbeesés, aggódás, azon­ban voltak olyanók is a fiúk között, akik örültek, hogy kissé kiszaba­dulnak a mindennapi szürke, meg­szokott életből. A CUpperünknek 12 fő személyzete van: 4 pilóta, 2 rádiós, 4 steward és 2 szerelő. A gépünk 48 személyt szállít, ezen a gépen csak amerikai utas utazik rajtunk kívül. Az óceánt átrepül­ve, mikor New Fouland partjait jelentette a steward, az öröm szinte pánikszerű volt a ferencvárosi ex­pedícióban, hogy elértük a várva várt szárazföldet. Texason keresztül Mexikóba re­pültünk. Este 9-kor érkeztünk a fő­városba. Felejthetetlen élmény volt az érkezésünk. Gyönyörűen kivilá­gított repülőtér, íengeteg ember várt bennünket. Ilyen ünnepélyes fogadtatásban soha nem volt ré­szem. Nem hittem a szememnek, nem gondoltam arra, hogy ilyen nagyra becsülnek bennünket. Hála ezért a 15 évvel ezelőtt it járt Sa- bariának, Hungáriának, de külö­nösen az ott élő magyar sportok­tatóiknak, Bíró Gyuszinak, Erósz Lajosnak, legfőképpen pedig Orth Györgynek. Természetesen a Ferencváros csa­patának játéka és a játékosoknak a pályán és az életben való viselke­dése csak öregbítette a jó hírne­vünket. Büszkén és bátran merem állítani, hogy az adott körülmények között egyetlenegy másik csapatnak sem lett volna olyan hallatlan nagy sikere Mexikóban, mint a Szusza, Puskás és Mészáros trióval megerő­sített Ferencváros csapatának volt.” LAKAT KÁROLY túralevele az első guadalajarai mérkőzés króni­kájával ajándékozíta meg az útó- kort: Azzal kezdem a beszámolót, hogy a harmadik mérkőzésünkre már nem a fővárosban, hanem Suada- lajarában kellett kiállnunk. Az oka szinte hihetetlen: a fővárosban áramkorlátozás van. Miért korlá­tozzák Amerikában a villanyára­mot? Itt ugyanis az áramenergiát a víz szolgáltatja, s ha a hegyek­ben kevés víz gyűlik össze, akkor jön az áramkorlátozás. Korszerű turistákhoz híven Euadalajarába is acélmadárra] repültünk. Henni ez­úttal is nehezen viselte el a légi utazást, öt már úgy emlegetjük: „Hennibe csak hányni jár a lé­lek” ... A 446, km-nyi távolságot elég „gödrö6 úton” másfél óra alatt tet­tük meg, a mintegy 2—3000 méter magas hegyek, között. A megérke­zésünkkor kissé kellemetlenül érez­tük magunkat, mivel a teljesen idegen városban senki sem várt bennünket. Beérve a szállóba, an­nál kellemesebb volt a meglepetés: a Frances Hotel igazgatója ugyanis magyar ember, Wagner József. A 250 000 lakosú város már nem sok újat tartogatott számunkra. A kü­lönbség csupán annyi — a fővá­rossal ellentétben —, hogy itt va­lamivel jobban érezzük magunkat, mivel ez a város „csak” 1540 méter magasan fekszik a tengerszint fe­lett. A mérkőzés csütörtökön este fél 9 órai kezdettel került sorra. A pá­lya világítása jobb, mint Luxem­burgban volt, viszont az Elektro­mos-pályáé tökéletesebb. A kapuk előtt itt igen nagy a sötétség, mivel a 40—40 lámpa két oldalt a lelátón van elhelyezve. Hiba az is, hogy a fényszórók nem egyenlő magasságban vannak és így a játékosokat árnyék követi. A mérkőzés színvonaláról csupán annyit említek meg, hogy még Opa­ta Zoli bácsi edzőnk is meg volt elégedve a játékunkkal! Az ered­ménnyel már nem, hiszen két-há- rom góllal nyerhettünk volna. Ami­kor 2-1-re vezettünk (Sárosi és Mé­száros volt a két gólszerző) Pus­kás teljesen szabályos gólt rú­gott. Még a ráfutó hátvédet is ki­cselezte, de a rosszindulatú játék­vezető a gólt nem adta meg, sőt a reklamáló öcsit még ki is állítot­ta... Ezzel 3-1 lett volna az ered­mény a javunkra. A játékvezető azonban „egyenlített", egy kapufá­ról visszapattanó labdát az egyik lesen álló mexikói játékos bevá­gott, s így 2-2 lett az eredmény. A játékos már előzőleg lesen állt. Le­het, hogy nem mexikói volt a fiú, hanem dél-amerikai, hiszen nyolc dél-amerikai játszott az ellenfél csa­patában ... Külső körülményeiben is külön­leges volt számunkra ez az esti mérkőzés. A 20 000 főnyi közönség viharos és ütemes biztatása már nem is újság. A különlegesség itt az volt, hogy minden szurkoló pisz­tollyal jár a mérkőzésre. A játék alatt a pisztolyt kézben tartják s az­zal lövöldöznek örömükben és bá­natukban egyaránt... Másnap délelőtt Zapipan-iban vol­tunk kiránduláson. Itt megcsodál­tuk az eredeti indián népművészet remekeit. A naivabb fiúk skalpokat és embercsontokat akartak vásá­rolni. A kellemes kirándulásról este fél nyolckor érkeztünk „haza” Me­xiko Citybe. Egyébként idehaza borzalmas rémhír terjedt el: egész Pest ar­ról beszélt, hogy lezuhant a Fe­rencvárost szállító repülőgép! Egy gép tényleg lezuhant ezekben a napokban — Chilében ... A FRADI MŰSORLAP júniusi száma május 29-én az FTC— DMVSC mérkőzés napján jelenik meg és természetesen már ekkor a lelátón levő mozgóárusoknál és a Fradi ajándékboltban megvásá­rolható. Néhány cím a tartalomból: Beszámoló szakosztályaink nemzetközi versenyeiről. Evezés: dr. Török Zoltán. Kerékpár: Arany Mokka GP és Hobby GP, valamint klubközi bikózóverseny (török csapattal). Szakosztályaink sportorvosai. Rejtvényes sporttörténelem. Fele sem igaz-fejtörő. Dr. Éry József emlékezik a 20 évvel ezelőtti VVK-sikerre, négy mai labdarúgó pedig az elmúlt négy hónapról beszél. Fényképes öszeállításunkban ezúttal a tekézőket mutatjuk be. > í

Next

/
Oldalképek
Tartalom