Fradi műsorlap (1983/84)

1983-1984 / 17. szám

4 Fradi műsorlap 1983.84-ES IDÉNY, 17. SZÁM Ki kicsoda a Ferencvárosi Torna Club történetében? Irta és összeállította: Nagy Béla R RAFFA GYÖRGY Az FTC kitűnő edzője, Rajkai László fedezte fel a tehetséges, szorgalmas játékost. A kiváló hát­véd jó helyezkedéséről, odaadó, lelkes játékáról volt híres. Mind a válogatottban, mind az FTC- ben csapatkapitány volt. Tizenkét évi játék után négy bajnoki aranyéremmel vonult vissza. A magyar válogatottban 1960—1967 között pontosan ötvenszer szere­pelt. RAJKAI LÁSZLÓ 1945-től 1960-ig az FTC váloga­tott jégkorongozója. Már 1951-ben a klub első jégkorong-bajnokcsa­patának a tagja, összesen három ferencvárosi bajnokcsapatban sze­repelt. A magyar válogatottban — 1953-ban — négyszer játszott. Kitűnő edzői pályafutását nyolc ferencvárosi bajnoki cím jelzi! Az FTC örökös bajnoka. RAUCHMAUL EMIL Raudhmaul a BTC egyszeres vá­logatott futballistája volt. A Fe­rencváros az 1937—38-as évadra szerződtette edzőnek, összesen 49 mérkőzésen ült a kispadon, amikor 1938 nyarán — bajnoki elsőség után! — saját kérésére távozott. RÁKOSI GYULA Az FTC örökös bajnoka, 41-sze- res válogatott labdarúgó. Olim­piai és EB bronzérmes. Az öreg­fiúk Európa válogatottjának a tagja (1973). Saját nevelés, egész pályafutását a Fradiban töltötte! Az FTC csapatában 1957-től 1972-ig 512 mérkőzésen szerepelt! Tagja volt négy bajnokcsapatnak, 2 MNK és egy VVK-győztes gár­dának! A klub visszavonulása után tiszteletére búcsúmérkőzést rendezett. Edzői pályafutása so­rán a magyar ifjúsági válogatott­nál (UEFA torna 2. hely!), majd a Kecskemét csapatánál tevé­kenykedett. 1982 óta az FTC egyik pályaedzcje. Napjainkban Kuwaitban edzősködik. RATKAI LÁSZLÓ Az FTC sajátnevelésű játékosa nagy sikert sejtetően kezdte pá­lyafutását. Tehetsége azonban nem párosult szerencsével. Soro­zatos sérülései miatt mindössze 68 mérkőzésen szerepelt az FTC csapatában. Tagja volt az 1965-ös VVK győztes gárdának, s három ferencvárosi bajnokcsapatban is helyet kapott. Pályafutását Szom­bathelyen folytatta, jelenleg is ott edzősködik. RAZSÓ MÓR 1926 és 1930 között 122 mérkőzé­sen viselte a zöld-fehér mezt. Tag­ja volt két bajnok és két kupa­győztes csapatnak, az 1928-as KK-t nyert gárdának. Jeles csa­tárunk a válogatottban 5 alkalom­mal szerepelt. RIHECZKY REZSŐ Az ötvenes években tagja volt az evezős válogatottnak. Részt vett az 1952-es és 1956-os olimpián. Tagja volt az 1956-ban EB-n ezüstérmet nyert kormányos nél­küli négyesnek. Egyesületünk kü­lönféle hajóegységeiben összesen 11 magyar bajnokságot nyert! RIZMAYER ANTAL Hét éven át tagja volt a birkózó­válogatottnak. Kötöttfogású, vál­tósúlyú birkózónk két olimpián is képviselte színeinket (1960, 1964). Pályafutása alatt az FTC- ben kétszer nyert bajnokságot (1964, 1967). RUDAS (RUCK) FERENC A Ferencvárosban 363 mérkőzésen szerepelt, és hátvéd létére 35 gólt szerzett. A magyar válogatott fel­szabadulás utáni első gólja is az ő nevéhez fűződik (tizenegyesből esett). 1946-ban az Év játékosa volt. Az 1948—49-es bajnokcsapat egyik kiemelkedő egyénisége. 1950-ben súlyos sérülése pontot tett sokatígérő pályafutására. A magyar válogatottban így is 23 alkalommal játszott. Az FTC örö­kös bajnoka, jelenleg az öregfiúk labdarúgó szakosztályának elnöke. RUMBOLD GYULA Az FTC első nagytudású hátvéd­je. 1905-től 1914-ig 235 mérkőzé­sen játszott. Az „ősidők” hét baj­nok és négy kupagyőztes csapatá­nak a tagja! Az FTC örökös baj­noka, 33-szoros magyar váloga­tott. Részt vett az 1912-es stock­holmi olimpián. Iparművész volt, sportplakátjai nagy sikert arattak. 1959-ben hunyt el. S SARLÓS GYÖRGY Az FTC történetének egyetlen olimpiai ezüstérmes evezőse! Már az 1967-es EB-n is másodiknak értek célba, majd a mexikói olim­pián ismételtek! A szép eredmé­nyeket elérő kormányos nélküli négyesnek mindkétszer Sarlós is tagja volt. Pályafutása alatt 14 magyar bajnoki aranyérmet nyert. A legtöbbet a nyolcasban. Az FTC örökös bajnoka, napjainkban is az egyesületben tevékenykedik. Módszertani vezető. SAROSI (STEFANCSICS) III BÉLA Egy évtizeden át küzdött a zöld­fehér színekért. 326 mérkőzésen szerepelt, 93 gólt lőtt. Három baj­nok és három Magyar Kupa győz­tes csapat tagja volt. A váloga­tottban 25 alkalommal kapott le­hetőséget. Az FTC örökös bajno­ka. Pályafutását Olaszországban fejezte be, napjainkban Spanyol- országban él. SCHLOSSER IMRE A magyar labdarúgás első évti­zedének leghíresebb játékosa. Az FTC-ben 345 mérkőzésen szere­pelt és 481 gólt lőtt! Hét bajnok­csapat, hat kupagyőztes csapat tagja. Hétszer volt gólkirály! A válogatottban 68 alkalommal sze­repelt. Első és utolsó válogatott­sága között 21 év telt el! Egyesü­letei: 1906—1915: FTC, 1916— 1921: MTK, 1922: Vívó és Atléti­kai Club — itt már edző volt! 1923- ban a Kamraterna edzője. 1924— 1925: a Wisla Krakkó ed­zője. 1925: Wiener AC — ismét játékos! 1926 augusztusától 1927 júliusig: Ferencvárosnál játékos. 1927 őszén: Budai 11-nél edző és játékos. Búcsúmérkőzése 1928. jú­niusában volt az I. és a II. liga csapatai között. A későbbi évek­ben a Ferencváros kétszer is ren­dezett részére búcsúmeccseket... SCHWALM BÉLA A hatvanas években népszerű fe­rencvárosi jégkorongozó. Tagja volt az FTC 1961-es, 1962-es, 1964-es és 1967-es bajnokcsapatá­nak, amelyben tucatszám ütötte a gólokat. Ebben az időszakban ál­landó tagja a válogatottnak is. Klubtársaival (Raffa, Balogh, Ja- kabházy) az 1964-es téli olimpiá­ra is beválogatták. 1962 és 1969 között 44 alkalommal játszott a válogatottban. SIFLIS GÉZA Siflis tősgyökeres magyar név: Sifli = olcsó mézes sütemény. Siflis = az ilyent árusító neve. Siflis 1928. december 24-től 1930. május 26-ig volt a Fradi kapusa. Nagy testű, 192 cm magas játékos volt, akinek minden második sza­va az volt, hogy: apus. Egyébként nagy termete miatt Gullivernek becézték a Szabadkáról szerződte­tett kapust. SIMON ATTILA Népszerű futónk a hatvanas évek elején nagy sikerrel versenyzett. A 3000 m-es akadályfutásban és a mezei versenyeken szerzett baj­noki elsőségeket. 1960—1964 kö­zött tizenegyszer volt válogatott, kiutazott a római és a tokiói olim­piára is. 1962-ben az EB-n a 3000 m-es akadályfutásban az 5. helyen végzett. SIMON LÁSZLÓ Több, mint egy évtizeden át az FTC jégkorongozója volt. Már az 1955- ös bajnokcsapatban is szere­pelt — és még az 1967-es gárdá­ban is ott volt! A magyar válo­gatottban 1953 és 1962 között 12 alkalommal kapott helyet. Az FTC örökös bajnoka. SOM FERENC Az FTC válogatott kézilabdázója a sportág egyik legjobbja volt. 1956- tól 1962-ig 39 alkalommal volt válogatott. Az 1958-as VB-n a góllövőlista 3. helyezettje! Ki­váló irányító, védekező és befeje- ző játékos. Játszott nagypályán, kispályán, salakon, teremben. Visszavonulása után a férfi csapat edzője, majd módszertani vezető. Az FTC Sí megalapítója és veze­tője 1963-ban. A hetvenes évek elején az FTC elnökhelyettese, titkára volt. A klub örökös baj­noka. SÓS KAROLY A Kinizsi korszak közepén került az egyesülethez. Labdarúgócsapa­tunk az ő edzősége idején állt talpra. A világhírű Honvéd és a Vörös Lobogó mögé a 3. helyre hozta fel a tehetséges, de tapasz­talatlan gárdát. Sós Károly 1953- tól 1957 januárjáig volt az edző, és nálunk 137 mérkőzésen ült a kispadon. Későbbi edzői sikereit — mint szövetségi kapitány — az NDK válogatottjánál aratta. SPRINGER FERENC DR. Az FTC alapító elnöke, a klub legendás vezéralakja. 1899. május 3-tól 1920. október 31-ig — halá­láig! — állt az FTC élén! Sprin­ger Ferenc ügyvéd volt, majd 1893-tól országgyűlési képviselő. Tekintélyét az FTC érdekében mindenhol latbavetette. Nagy sze­repet vállalt az Üllői úti pálya létrehozásában. Az MLSZ meg­alakulását is támogatta, a sport­ügyeket mindenkor felkarolta. Emlékére az Üllői úti pályán 1923-ban szobrot emeltek, amelyet az új stadionban ismét felállítot­tak. SZ szablAr Péter Az első negyedszázad gyalogló- sportjának nagy alakja, az FTC tizenhétszeres bajnoka, s ki tud­ja, hogy hányszoros csúcstartója. Az FTC örökös bajnoka, a Magyar Atlétikai Szövetség aranyjelvé­nyes versenyzője. 1912-től 1925-ig rótta a kilométereket. Legtöbb bajnoki címét — hetet — a 10 km-es gyaloglásban nyerte. Egy évvel a visszavonulása után — 40 éves korában! — tragikus hirte­lenséggel hunyt el. SZAGER MIHÁLY Az FTC ifiben játszott, s pályafu­tása végén ismét visszatért az PTC ifikhez, és a kölyökcsapatok- hoz. A felszabadulás után évtize­dekig nevelte a ferencvárosi fut- ballgenerációkat. Lelkes munkája meghozta a kívánt sikert, s a kis kölykökből válogatottakat nevelt. Több tucat híres játékos nőtt fel a keze alatt — az FTC egyik leg­jobb nevelő edzőjét tisztelhetjük személyében. SZÁRAZ ISTVÁN 1949-től negyedszázadon át az el­nökség tagja volt! Az ÉDOSZ sportosztályának vezetőjeként ke­rült a Kinizsi elnöki székébe. Üj szakosztályok létrehozásától, a sportolók igazolásáig mindennel foglalkozott. A labdarúgó szak­osztályon kívül dolgozott még a jégkorongozóknál, úszóknál, vízi­labdázóknál, s utoljára a birkó­zóknál. Ahol életét töltötte, ott érte a halál is. 1974. december 11-én az FTC klubházban hunyt el... SZÉKELY ANDRÁS 1930 és 1934 között válogatott úszónk, vízilabdázónk. Érdekes, hogy magyar bajnokságot ugyan nem nyert, de nemzetközi sike­rei számottevőek. Főiskolai világ­bajnok, 1931-Jben a 4X200-as gyorsváltó tagjaként Európa-baj- nok! A 100 m-es gyorsúszásban — Bárány István mögött — ezüsté érmes! A Los Angeles-i olimpiá­ról a 4 X 200-as gyorsúszó váltó tagjaként bronzéremmel tért haza. SZIGETI LAJOS Az FTC kiemelkedő ökölvívó egyénisége. 1928-tól 1940-ig vá­logatott, köziben két olimpia (1932 és 1936) résztvevője. 1934-ben középsúlyban Európa-bajnok! 1930-ban és 1932-ben EB ezüstér­mes, 1937-ben és 1939-ben félne­hézsúlyban bronzérmes. Európa- válogatottunk pályafutása alatt 9 egyéni és 4 csapatbajnoki arany­érmet gyűjtött. Az FTC örökös bajnoka, 1974-ben hunyt el. SZILVASI MIKLÓS Egyesületünk 1952. évi birkózó olimpiai bajnoka. Kötöttfogásban, váltósúlyban versenyzett, s sorra győzte le neves ellenfeleit, ö volt az FTC felszabadulás utáni első olimpiai bajnoka! Néhány héttel az olimpia után ugyan átigazolt a Dózsába, de mint edző később visszatért a Ferencvárosba. Fia­talon, 44 éves korában hunyt el. SZŐKE ISTVÁN Az FTC sajátnevelésű játékosa, aki 307 mérkőzésen szerepelt az első csapatban, 102 gólt lőtt. Ti­zenegyes és szabadrúgás specialis­ta volt. Tagja az 1967-es és 1968-as bajnokcsapatnak, részese az 1972, 1974. évi MNK-sikernek. Olimpiai ezüstérmes (1972) — a klub örökös bajnoka. SZŐKE KATÓ Ugyanannyi egyéni magyar baj­nokságot nyert, ahány olimpiai aranyérmet! A 100 és 200 m-es gyorsúszásban volt magyar baj­nok, a 100 m-es gyorsúszásban és a 4 X 100-as gyors váltó tagja­ként olimpiai bajnok! A kitűnő úszónő 1954-ben Európa-bajnok (100 m gyors). Pályafutása alatt sokszoros csúcstartó, kiemelkedő úszóegyéniség. Két olimpián sze­repelt, 1952-ben és 1956-ban. Utóbbiról nem tért vissza, külföl­dön maradt. SZŰCS LAJOS 1966-tól 1969-ig volt a Ferencvá­ros játékosa. Rövid ideig volt a klubnál, de rendkívül eredményes korszakban. Két bajnoki arany­érem, VVK (ma UEFA Kupa) ezüstérem, olimpiai bajnokság Mexikóban, majd világválogatott­ság Rióban! Az FTC-ben összesen 163 mérkőzésen szerepelt, a ma­gyar válogatottban 37 alkalom­mal. (23: Honvéd, 14: FTC). Há­rom éve az FTC egyik pálya­edzője. SZÓKÉNÉ BOGNÁR ERZSÉBET Az FTC világbajnok kézilabdá­zója! (1965) A rendkívül szorgal­mas, színesen játszó, lelkes csa­patkapitány 548 mérkőzésen 1028 góllal terhelte az ellenfelek háló­ját. Tagja volt az FTC négy baj­nok, 3 MNK-győztes és BEK- döntős csapatának! 112 alkalom­mal volt válogatott, VB-anany- érme mellett bronzérmes is. Az FTC örökös bajnoka. T TAKÁCS II JÓZSEF 1927—1934 között játszott ferenc­városi színekben. 307 mérkőzésen 448 gólt szerzett! Ötszörös gólki­rály, a magyar labdarúgás egyik legeredményesebb játékosa. Há­rom ferencvárosi bajnokcsapat (1927—28, 1931—32, 1933—34) tagja. Az FTC örökös bajnoka. A magyar válogatottban 32 al­kalommal játszott (17: Ferencvá­ros, 15: Vasas). 1983-ban hunytéi. TAKACSNÉ giba marta Az FTC világbajnok kézilabdázó­ja! (1965) VB bronzérmes (1971) és negyedik helyezett (1973) csa­pat tagja. Négy ferencvárosi baj­nokcsapatban és három MNK győztes gárdában szerepelt! Csa­patkapitánya az FTC KEK győz­tes csapatának, tagja a BEK dön­tős gárdának. A klub kézilabda történetében Takácsné szerezte a legtöbb gólt. Pályafutása 698 mérkőzésén 2355 gólt lőtt! Az FTC örökös bajnoka. TÁNCOS (TÄNZER) MIHÁLY Egy évtizeden át száguldozott a ferencvárosi csatársor jobbszélén. 441 mérkőzésen szerepelt, 87 gólt szerzett! Tagja volt a 100%-os bajnokcsapatnak, majd az 1933— 34, 1937—38-as aranyérmes gár­dának. 1937-ben a KK, 1933-ban és 1935-ben a Magyar Kupa győz­tes Ferencvárosban játszott. Az FTC örökös bajnoka, ötszörös vá­logatott. A T-betűs csatársor egy­kori tagja napjainkban Kolozsvá­ron él. TATOS NÁNDOR Nevéhez nem fűződik sem olim­piai, sem Európa-bajnokság. „Rossz időben” — világháborús években versenyzett. Korának ki­emelkedő úszóegyénisége volt, így sok nemzetközi sikertől esett el. 1941-es és 1942-es fegyvertényét még ma is sokszor emlegetik: 100 m-től 1500 m-ig valamennyi gyorsúszó bajnokságot megnyert! 100 méteren pedig nem kisebb nagyságot utasított maga mögé, mint az olimpiai bajnok Csík Fe­rencet! Nagyon sok országos csúcsot ért el, sőt egy ízben Európa-csúcsot is úszott. Sokol­dalúságát mutatja, hogy az 1944- ben bajnokságot nyert FTC vízi­labdacsapatában is szerepelt. A Ferencváros huszonhétszeres úszó­bajnoka, a klub örökös bajnoka. TOLDI (TUNIGOLD) GÉZA A Ferencváros mezét 12 éven át viselte legendás küzdőszellemmel. 459 mérkőzésen játszott s átlag­ban majd minden meccsen rúgott egy gólt (összesen 430-at!) 1933— 34-ben gólkirály volt. Négy baj­nok és négy Magyar Kupa győz­tes csapatnak, valamint az 1937-es KK győztes gárdának kiemelke­dő egyénisége! A magyar váloga­tottban 46 alkalommal játszott. (43: Ferencváros, 3: Gamma) Tagja volt a párizsi VB-n ezüst­érmet nyert válogatottnak! Tisz­teletére a klub 1943-ban búcsú­mérkőzést rendezett. Évtizedeken át külföldön edzőslködött. 1973- ban felajánlott egy vándordíját, a mindenkori bajnoki év legjobb ferencvárosi labdarúgójának. A Toldi-vándordíj idén immár 11 éves! A 75. éves Toldi Géza, ter­mészetesen az FTC örökös baj­noka, a klub köztiszteletben álló kimagasló egyénisége. Az első FTC Aranydiplomával kitüntetett sportember. TOLDI SÁNDOR Az FTC református lelkész atlé­tája diszkoszvetésben jeleskedett. 1913- ban Bécsben 46,86 m-es do­básával világszenzációt keltett. 1914- ben az angol bajnokságon is sikerrel szerepelt. A háromszoros magyar bajnok az 1924-es olim-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom