Fradi műsorlap (1983/84)
1983-1984 / 13. szám
1983/84-ES IDÉNY, 13. SZÁM Fradi műsorlap 7 KAPUSPARÁDÉ A labdarúgó játék különböző, ősi formáit több ezer éven át űzte az emberiség a világ sok szegletében. A kapus poszt azonban korántsem tekinthet vissza ilyen távoli múltra, hiszen a XIX. század elején Angliában kialakuló újkori labdarúgás még több évtizeden át nélkülözte a kapus szerepkörét. Kezdetben ugyanis, a kézzel és lábbal is űzhető játékban egész városkák, városrészek vettek részt, s a helységek határvonalán kellett átjuttatni a labdát. Csak később, amikor a sok durvaság miatt a futballt kitiltották a városokból a környező rétekre, kezdték meghatározni a csapatok létszámát, s a mezőkön leszúrt két-két pózna jelentette, jelképezte a város vagy falu határát. Eleinte az éppen a közelben tartózkodó játékosok védték a kaput, majd tartósan azokra bízták ezt a fontos, de rendkívül veszélyes feladatot, akik bátorságuk, önfeláldozó készségük alapján erre különösen alkalmasak voltak. A futball és a rögbi hivatalosan 1863- ban vált külön — megalakult az Angol Labdarúgó Szövetség —, s ezt követően került a futballkapus abba a kivételezett helyzetbe, hogy a mezőnyjátékosokkal szemben ő kézzel is megfoghatta a labdát. A korabeli újságok a felső lécen csattanó lövésekről csak 1882-től kezdve írhattak, mert ezt megelőzően a felső kapufát a két póznát összekötő kötél helyettesítette. Hálószaggató bombákról pedig csak 1891 óta írhatnak; a sok vitás eset miatt ekkor kezdték a kapuhálót használni. A kapusoknak mindaddig igen sanyarú sorsa volt — nagy volt a súlyos sérülések száma —, amíg a büntetőterület, s azon belül az 5,5 méteres vonal kialakításával nem kaptak bizonyos védelmet. Ekkor nyílt meg az út a kapusjáték igazi fejlődése előtt, s napjainkra eljutottunk oda, hogy sokan azt tartják, egy jó kapus felér egy fél csapattal, s szerepük a lövések hárításán túl kiterjedt a hatékony támadásindításra és a védelem irányítására is. Való igaz, hogy a mai játék sajátosságai, a kiegyenlített erőviszonyok következtében egy-egy kapus jó vagy rossz teljesítménye alapvetően befolyásolja a mérkőzések kimenetelét. Ezért nem is véletlen, hogy például a legutóbbi kupaszerdáról a sportláp szakírója egyenesen a kapusteljesítmények tükrében írt összefoglalót. Megéri tehát, sőt létkérdés a kapusokkal hangsúlyozottan foglalkozni, s ahol ezt megteszik, nem is marad el az eredmény. Angliában például közismerten sok a jó kapus, s az Arsenalnál jártamkor láthattam miért. Az egykori híres „portás” Bob Wilson naponta gyötörte a kiváló Pat Jennings-t, és akkori helyettesét, Woods-t, majd a tartalék és ifi csapat további kapuvédői kerültek sorra. Volt olyan nap, amikor a klub játékosmegfigyelői, „cserkészei” 4—5 fiatal kapusreménységgel is beállítottak egyszerre, akiket azután módszeres foglalkoztatásnak vetettek alá. A Ferencváros történetének szinte minden időszakában voltak kiemelkedő tudású kapusegyéniségei. Az első világháborút követően Amsei Ignác, majd Háda József, később Csikós Gyula; a felszabadulás után Henni Géza, s a közelmúltban Géczi István. Arról, hogy napjainkban hogyan állunk kapusok dolgában, HAJDÚ JÖZSEF volt kiváló kapusunkkal beszélgettünk, aki NB I-es csapatunk pályaedzője s egyben a Ferencváros valamennyi kapusával is foglalkozik. Hajdú Jóska 38 éves, a Magyar Kábelban kezdett, majd az MTK, az Autóbusz, az Egyetértés csapataiban védett. Szóhoz jutott az ifjúsági, az utánpótlás, a B és az Balról: Lanczkor, Légrádi, Hülvely, Klenovszky, Hodula, Krasz, Antalóczy, Borszuk, Gyenes és Hajdú József Az FTC kapusai 1901— 1984 Név FTC-pályafutása Mérkőzésszáma Géczi István 1962—1975 501 Amsei Ignác 1922—1933 322 Háda József 1930—1939 289 Csikós Gyula 1940—1950 283 Fritz Alajos 1902—1915 258 Zsiborás Gábor 1975—1984. III. 10-ig 216 Gulyás Géza 1953—1958, 1970—1971 206 Hajdú József 1975—1983 169 Henni Géza 1945—1950 151 Szamosi Antal 1915—1921 143 Horváth György 1957—1962 112 Kakas László 1979—1982 104 Huber Rezső 1925—1928 99 Kutasi Károly 1932—1937 72 Csajka Sándor 1920—1923 67 Ungár Gyula 1911—1920 58 Landi Ferenc 1959—1962 56 Szabó II László 1951—1952 51 Aczél László 1963—1965 43 Takács Béla 1967—1969 39Dómján László 1973—1976 31 Pálinkás József 1939—1941 30 Dobronyl Béla 1905—1909 28 Kollár József 1975—1977 26 Oláh Aladár 1903—1904 23 Procskó Mihály 1901—1902 20 Weisz László 1922—1923 17 Mindszenti Pál 1948—1949 16 Virágh József 1957—1959 16 Siflis Géza 1928—1929 14 Tihanyi László 1937—1939 14 Száger György 1959—1962 14 Vörös Béla 1971—1973 14 Dombai András 1977 12 Józsa Miklós 1983—1984. III. 10-ig 12 Hódi Zoltán 1958—1959 9 Tóth István 1951 8 Weinber József 1902—1903 8 Kecskés József 1915 7 Bangi Károly 1928 6 Pamuki Tibor 1950—1951 6 Vígh Zoltán 1954 6 Bihari Ferenc 1919—1920 5 Magyar Imre 1915—1918 5 Zentai Gábor dr. 1939 5 Zsirai Kálmán 1965—1966 5 Abrahám József 1939 4 Domonkos László 1914 3 Laborcfalvi János 1952 3 Az FTC-ben két mérkőzésen szerepeltek: Frivalszki, MertI, Cselo, Bajusz, Acht, Kalmár, Varga. Egy mérkőzésen védték a ferencvárosi kaput: Kerekes, Pálinkás, Hegedűs, Gulyás Z., Rapos, Petyán, Janisch, Vass, Szőke, Szatler. Összeállította: NAGY BÉLA olimpiai válogatottakban is, az A válogatottnál a kispadig vitte. A Fradiban 1975-től 1981-ig szerepelt, de a legutóbbi években is úgy készült, hogy ha szükség van rá, képes legyen a „beugrásra”. Pályafutása a Ferencvárosban teljesedett ki, részese volt bajnoki elsőségnek is, a szurkolóink pedig az utóbbi évek egyik legrokonszenvesebb labdarúgójára emlékeznek személyében, akire mindig lehet számítani. Időközben arra is volt energiája, hogy a TF-en megszerezze a szakedzői diplomát, így minden vonatkozásban szakavatott személynek tesszük fel a kérdést. Hogyan lesz valakiből kapus az Üllői úton? — Az utóbbi években a Fradi utánpótlásnál előkészítő csoportokkal foglalkoztam, s tapasztalataim szerint kevés az olyan gyerek, aki kifejezetten kapusnak jelentkezik. Egyrészt mindenkit jobban vonz a góllövés öröme, másrészt pedig a kapus felelőssége óriási, ha hibázik, az döntő lehet, kicsi a lehetőség a javításra. Menetközben kell tehát azokat a fiúkat a kapuba állítani, akiket alkatilag, fizikaipszichikai képességüket s egyebeket tekintve alkalmasnak találunk erre a posztra. Milyen a képzés rendje az FTC fiatal kapusainál? — Az ifi 1-től a serdülő V-ig foglalkozom a gyerekekkel. Az elmúlt ősztől kezdve heti két alkalommal tartunk közös foglalkozásokat. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan mértékben füves pálya, mint ahogyan arra szükség lenne, de reméljük, ez a kérdés hamarosan megoldódik. Fontosnak tartom a jó együttműködést az edzőkkel, hiszen ők azok, akik edzéseken, mérkőzéseken többet együtt vannak a fiúkkal, így a kapusokkal is, ezért gyakran konzultálunk. Kétféle jellegű munkát végzünk, a kicsiknél az alapok elsajátítása, helyes beidegzése a fontos, ifi korban pedig a már tanultak sulykolása a lényegesebb, s a kapustechnika finomításán túl itt lehet alaposabban foglalkozni taktikai kérdésekkel is. Utánpótlás kapusaink között van-e olyan, akire a jövőben felnőtt szinten is lehet majd számítani? — Szerencsére minden korosztályban vannak jó adottságokkal rendelkező, ügyes, tehetséges kapusaink. Az ifi I-nél például jelenleg Szeiler ifi válogatott, de Lanczkor is helyet kapott már a legjobbak között! Fotósunk, Pozsonyi Lajos kíséretében egyik délután kilátogattunk a Népigetbe egy kis „kapus lesre”. Bár néhányan hiányoztak — Szeiler az ifi válogatott taksenti tornája miatt, mások iskolai elfoglaltságukból adódóan — így is 9 utánpótlás kapuvédőnket sikerült lencsevégre kapni. Megkérdeztük tőlük legfontosabb adataikat és önértékelés formájában azt, mit tartanak erősségüknek, illetve gyengéjüknek ... LANCZKOR SÁNDOR az ifi, I. kapusa, 1965-ben született, 183 cm magas, 80 kg a testsúlya, eddigi egyesületei az Űttörőstadion SC, a Vasas és a Ferencváros. Erősségének a magas labdák hárítását tartja, gyengéjének a jobb oldalra történő vetődéseket. KLENOVSZKY ANDRÄS, ifi II. (1966., 174 cm, 70 kg, Ferencváros). A vetődéses labdahárítást tartja erősségének, úgy érzi, a magas labdák semlegesítését kell leginkább sulykolnia. HÜLVELY ISTVÁN, ifi III. (1967, 180 cm, 66 kg, Ferencváros). Ügy ítéli meg, hogy minden téren alaposan fejlődnie kell, különösen a kifutásainál akad javítani valója. LEGRADY LÁSZLÓ, ifi II. (1967, 183 cm, 83 kg, ÁFOR SC, Csepel, Csepeli Papír, Ferencváros). A magas és félmagas labdák semlegesítését tartja erősségének, a beívelések leszedésénél azonban vannak még gondjai. . GYENES ANDRÁS, serdülő IV. (1972, 151 cm, 36 kg, Ferencváros). A lapos és félmagas labdák hárításában érzi magát jónak, gyengéjének a kifutásait és a magas labdák hárítását tartja — jóllehet ez utóbbi életkorából is következik. KRASZ EMIL, serdülő IV. (1971. 170 cm, 55 kg, Ferencváros). A magas labdák védése a jobb oldalra sokkal jobban megy, mint a balra, ebben kell sokat javulnia. ANTALÓCZY GÁBOR, serdülő III. (1971, 165 cm, 48 kg, Ferencváros). A magas, félmagas labdákat jól védi, kifutásai azonban nem meggyőzőek. BORSZUK CSABA, serdülő III. (1970, 160 cm, 45 kg, Ferencváros). Neki a kifutásai tartoznak az erősségei közé, a sarokra helyezett labdákkal viszont gyakran meggyűlik a baja. Az „önvallomások” többnyire megegyeznek az edzői véleménnyel, mint a serdülő I. kapusa, HODULA HENRIK esetében, aki jó akarati tulajdonságokkal, kedvező adottságokkal rendelkezik, de fizikai képességei terén jelentős javulást kell elérnie. Két NB I-es kapusunkkal Hajdú József naponta foglalkozik, s az érdekeltek elismerően nyilatkoztak a rendszeres speciális munka kedvező hatásairól. Azért ugyanis, hogy teljes legyen „kapusparádénk”, röpke interjút kértünk felnőtt kapusainktól is ... ZSIBORAS GABOR 1957-ben született, 192 cm magas, testsúlya 86 kg. Saját nevelésünk, csak a Fradiban védett, s eljutott a felnőtt válogatottságig is. Sokan esküsznek arra: ha Gabi önbizalma rendben van, a legjobb magyar kapuvédő!! ö arról szól, hogyan lett belőle kapus: — A Fradi utánpótlásánál mindenféle poszton megfordultam, főleg a bal oldalon, hiszen ballábas vagyok. Azt hiszem éppen balszélsőként szerepelgettem, amikor edzőm, Vincze Géza egy váratlan fordulattal a kapuba állított. Máig is hálás vagyok ezért a megérzéséért, hiszen ezen a poszton lettem NB I-es játékos, válogatott. JÖZSA MIKLÓS 1961-es születésű, 183 cm magas, 84 kg a súlya, ö is a Fradiban kezdett, s az Építőknél, KSC-nél, végül a mezőtúri katonacsapatnál, a Szabó Lajos SE-nél tett kitérők után tért visz- sza az Üllői útra. Miklós azt mondja el, hogyan érzi magát jelenleg a Ferencvárosban: — Amíg annak idején eljutottam az ifi válogatottságig — ahol két évig is szerepeltem '—, egyenletes volt a pályám fejlődése, utána azonban törés következett be nálam. Most, hogy visszatérhettem a Fradiba, úgy érzem, minden rendben van körülöttem. Jó hátteret jelent a magánéletem is, megnősültem, két gyermekem van, sikerült a lakás- kérdésemet is rendeznem. Napról napra úgy készülök, hogy ha szükséges lesz a kapuba állnom, a szakvezetés nyugodt szívvel küldhessen a háló elé. Futballkapusok ... Sokan különös embereknek tartják őket, sajátos lelkivilágukkal, olykor babonásnak tűnő szokásaikkal. Nyilván a kapu előtti magukra hagyatottságuk, a „hibázni nem szabad” nyomasztó jelszavának terhe kölcsönöz némi alapot a hiedelmeknek. Mindenesetre... Az előbbi rövid nyilatkozatokat a nyíregyházi mérkőzésre indulás előtti pillanatokban készítettük, ahol köztudotton érintetlen maradt a Ferencváros hálója! Nem tudjuk, de ha netán ezen is múlik valami, lapunk kész valamennyi mérkőzésünk előtt szóra bírni kapusainkat. Magyar Zoltán A GÁZ GYORS, mert a begyújtás után azonnal rendelkezésünkre áll. TISZTA, mert nem szennyezi a levegőt, az edényeket. KÉNYELMES, mert a gázláng meggyújtása után a gázkészülékek üzemképesek. BIZTONSÁGOS, mert rendeltetésszerűen használja a gázkészülékeit. A GAZ a legalkalmazkodóbb energiahordozó. Azonnal maximális teljesítményt nyújt, ugyanakkor egy mozdulattal kívánság szerint változtatható. Takarékoskodjunk a gázzal! A gáz kedvező tulajdonságai közismertek a fogyasztók előtt, és egyre többen szeretnék igénybe venni ezt a korszerű energia- forrást. Azonban az egész világon jelentkező energiahiány arra figyelmeztet, hogy energia- készletünket hasznosan, takarékosan használjuk fel. Mindannyiunk érdeke a gázzal való takarékosság. A megtakarítás jelentkezni fog a gázszámla összegében. Figyelje a gázmérő állását, igy ellenőrizheti, hogy a takarékos gázhasználat komoly anyagi előnnyel jár. Takarékoskodjon a gázzal, hogy minél több fogyasztó használhassa a gyors, tiszta, kényelmes gázenergiát I
