1000 nap - Emlékek és események az FTC életéből 1979-1982 (A Fradi műsorlap különkiadása, 1982)

90. szám

fásítottak, rendezgettek, szépítget- tek. Az 1800-as években József nádor erősen felkarolta a Városliget ügyét. Ő telepítette, alcsuti birtoká­ról hozatta az óriási platánfákat. Ekkoriban Városerdő volt a Liget neve. A Városliget történetében ki­magasló esemény a területén rende­zett Milleneumi kiállítás. A milleneum történeti emlékeinek kiállítására készítendő épületcsoport­ra pályázatot hirdettek 1893-ban. Ez a tervpályázat sikertelen lett, s új kiírásra került sor. A feltétel szerint a Magyarországon fellelhető összes stí­lusokat képviselnie keli a megépíten­dő történelmi épületcsoportnak. 1894-ben ezt a pályázatot Álpár Ig­nác nyerte el. A kiállításra ideiglenes szerkezetekkel elkészült a történelmi épületcsoport, melyet később 1904- ig, nemes anyagokból építettek át. A Vajdahunyad-várban ma a Mezőgaz­dasági Múzeum van. A tó felé néző négy konzolon nyugvó loggiát a vajda­hunyadi várkastélyból vették. A Csonka torony mintája Segesvár­ról való. A Liget régi kedves vendéglői: a Weingruber, Wampetics stb. megszűn­tek, egyedül az utóbbi működik ma is Gundel néven. A Gundel étterem­ben már a húszas-harmincas évek fra- distái is megfordultak. Arra azonban valószínű nem gondoltak, hogy egy „késői utód", Albert Flórián, 1968- ban egy válogatott mérkőzést követő vacsora keretében itt veszi át a leg­jobb európai labdarúgót megillető Aranylabdát. Nagy szép hely a Gun­del, de azért ezt a rangos trófeát ta­lán a Népstadionban — 70 ezer néző előtt! — szebb és ünnepélyesebb lett volna átadni... FERIHEGY Budapest közforgalmú repülőterét magába foglaló terület. Az összetétel előtagja Mayerffy Ferenc pesti serfő­zőmester keresztnevének becealakjá- ból keletkezett. Mayerffy telepített először szőlőt és gyümölcsöst a tér­ségnek vékony futóhomokréteggel borított lapos buckáira. A hegy utó­tagnak így „szöllőskert" az értelme. Az etimológia magyarázathoz csak annyit, hogy a repülőtérre leszálló játékosoknak valószínű kisebb dol­guk is nagyobb annál mint, hogy azon meditáljanak, hogy miért Feri­hegy — a Ferihegy? Azt azonban illik tudni, hogy ez egy „fiatal" repülőtér. All. világhá­ború éveiben épült, de már akkor is csak kizárólag polgári célokra. 1950. május 7-én nyitották meg. Budapest központjától 16 km-re van. Ez a 16 km-es út — főleg egy 5—6 hetes túra után — nagyon hosszú tud lenni... GELLERT SZÁLLÓ Az emberek már évszázadok óta gyógyították magukat az itt feltörő gyógyvizekben. A fürdő kialakulása gyógyszálló létrehozását is eredmé­nyezte. Az építkezés 1912—1918 kö­zött folyt. Amikor elkészült, Európa egyik legkorszerűbb létesítménye volt. A csodálatosan szép szállóban sorra rendezték a legelőkelőbb ese­ményeket. Jóleső érzés leírni, hogy a fradisták is „betörtek" erre a szép helyre. Bajnokságok, kupagyőzelmek esetén több alkalommal rendeztek itt bankettet. Egyszer még a szurkolókat is beengedték, hogy együtt kávézza­nak, teázzanak az Üllői úti kedven­cekkel. (A mi szegény szurkolóink­nak csak erre volt pénzük ...) A közelmúlt labdarúgásával kap­csolatban egy rangos esemény szintén itt zajlott le. 1969. június 11-én Bu­dapesten nemzetközi kupasorsolás volt! A Gellért szálló II. emeleti különtermében Sir Stanley Rous, a FIFA akkori elnöke vezetésével két­napos tanácskozás volt. Ekkor dön­töttek úgy, hogy a VVK helyett Eu­rópai Vásárok Kupája néven írják ki a küzdelemsorozatot. (Napjainkban már UEFA Kupa a neve. A szerk.) Határozatot hoztak, hogy amennyi­ben a döntőben, a hosszabbítás után is döntetlen az eredmény, mindkét csapatot győztesnek nyilvánítják, és csak azt sorsolják ki, hogy melyik csapat őrzi 1 évig a kupát. (Ilyen eset nem fordult elő.) Az EVK sorsoláson 64 csapat volt érdekelt. Magyar rész­ről az U. Dózsa és a Rába ETO. Előb­bi a Partizánt, utóbbi a Lausanne csa­patát kapta a Gellért szállói sorsolá­son. MÁTYÁSPINCE A főváros egyik reprezentatív étter­me. Mai formájában 1904-ben Balda- uf Mátyás nyitotta meg. Freskóit, ornamentális díszítéseit Haranghy Je­nő festőművész készítette. Ólomüveg ablakai Mátyás király életéből vett je­leneteket ábrázolnak. A jó konyhájá­ról, magyaros hangulatáról méltán hí­res étteremben sokan töltöttek már emlékezetes estéket. Amikor 1968- ban Budapesten volt a VVK döntő, az FTC vezetői nem véletlenül vitték ide az angol vendégeket. A Leeds de­legációja végül duplán örülhetett: kupát nyertek, és a híres Mátyás-pin­cében nagyokat ittak, ettek és boldo­gan nevettek... NORMAFA A Normafa vidéke már a múlt század­ban is látogatott kirándulóhely volt. Nemcsak a szabadba vágyó kiránduló tömegek, de írók, költők, színészek, festők is szívesen felkeresték. Egy öreg bükkfa állt itt, mely 1927 júni­usában dőlt ki. Ma emléktábla áll a helyén. E szerint 1840-ben itt éne­kelte a régi Nemzeti Színház opera- társulatának európai hírű tagja, Schó- delné Klein Rozália Bellini Norma c. operájának nagyáriáját. Innen ered a hely neve. 1926-ban kissé tá­volabb egy fiatal bükkfát is ültettek a Normafa emlékére. Mellette emlék­oszlop áll Devecseri Gábor verssorai­val. Talán a mi labdarúgóink is elol­vasták, hiszen Normafa környékén sok erdei edzésen, sétán vettek részt. Az elmúlt év számtalan mérkőzésére a közelben levő Olimpia szállóban edzőtáboroztak. SZABADSÁG-HEGY A hegy ősidők óta lakott. A Sváb­hegy elnevezést a köztudat Budavár 1686. évi török elleni ostromában résztvett sváb katonaságnak tulajdo­nítja. Ezt megelőzően a hegy közép­kori neve Négy-hegy volt, ami arra utal, hogy több hegyrészből tevődik össze. Buda város tanácsa 1847-ben Isten-hegynek nevezte el. 1945-ben a Szabadság-hegy nevet nyerte el. A 19. század ötvenes éveiben kezde­tét vette a Sváb-hegy átalakulása nya­ralóhellyé, színészek, írók, művészek (köztük Jókai) kedvelt pihenőhelyé­vé. A hegy betelepítését, forgalmát jelentősen előmozdította az 1874- ben megnyílt, a Városmajorból felve­zető Fogaskerekű Vasút. A mi labdarúgóink általában az egyesület autóbuszával és melegítő­ben mennek fel a Szabadság-hegyre. Tavaly nyáron azonban a melegítőt elegáns ruha váltotta fel. A csapat a Szabadság-hegyen levő Vörös Csillag szállóban tartotta bajnoki vacsorá­ját... 1000 NAP A Ferencvárosi Torna Club kiadványa Felelős kiadó: Losonci Tibor- Irta és szerkesztette: Nagy Béla Fényképek: Pozsonyi Lajos és Magdics László Készült az MGSZ PRINT gondozásában Felelős vezető: Tulipánt József (82195) 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom