1000 nap - Emlékek és események az FTC életéből 1979-1982 (A Fradi műsorlap különkiadása, 1982)

87. szám

I

„Báró” a Brugesben!

*>

A nyári időszak egyik érdekes beszédtémája Bálint László „igazolása" volt. A felszabadulás után ő volt az első magyar labdarúgó, aki engedélyt kapott, hogy sportpályafutását külföldön folytassa. Bálint Lászlót, a Ferencváros labdarúgóját nem kisebb klub, mint a világhírű Ajax szemelte ki magának. Aztán ha végül nem is oda, de patinás együtteshez, a többszörös belga bajnok FC Brugeshez igazolt. A szerződést rövid úton nyélbeütötték, s Bálint elbúcsúzott az Üllői útról. Elköszönt régi barátaitól s nekivágott a nagy kalandnak, melynek végén egy olyan átjátszott bajnoki esztendőt hagyott maga mögött, amelyik arannyal fizetett. Bajnoki aranyéremmel.

— Nem unalmas egy idegen országban egyedül?

— Ki tudom tölteni az időm. Sokat olvasok, tanulok, van mit lejegyezni az itteni tapasztalatokból. Egy évet az angol nyelvtanulásra fordítok.

— Sok a tilalomfa a profi játékosok előtt?

— Nem több, mint nálunk.

— Alkoholt például szabad fogyasztani?

— Még senkinek sem szóltak, mert egy fogadáson megivott egy whiskyt vagy egy pohár bort. Ezt nyugodtan bárki megteheti. A szakvezetők biztosak abban, hogy mindenki tud mértéket tartani. Akkor is, ha tálcán kíBálint válonatott.ferencvárosi és belga mezben.

nálja az edző előtt a pincér és akkor is, ha hazamegy és otthon kinyitja a bárszekrényt. Itt ilyen a szemlélet - és ez jó.

Eleinte csak hírek jöttek róla. Hogy beépült a csapatba, hogy jól megy neki a játék, hogy sűrűn dicsérik a lapok. Később már haza is jött, két bajnoki meccs között. Mert hívták. Itthon a címeres mez várta s ő boldog volt, hogy újra magára ölt- hette. Szokásához híven szívvel lélekkel küzdött a sikerért. Irányította, buzdította, segítette társait. Egy villáminterjú alkalmával mondta:

— Jól érzem magam a Brugesnál. Kedves kis város, nem volt nehéz megszeretni. A játékostársakkal is lépést tudok tartani. Mindig is szerettem edzeni, elvégeztem amit kellett, s ennek ma is hasznát látom. Bírom a terhelést, ugyanannyit edzem mint a többiek, hisz másra nincs gondom, ez a feladatom. Készülök és pihenek. A kilenc órát mindig megalszom.

— A játékosok befogadtak?

— Úgy érzem, igen.

— A kapcsolatod velük?

— Jónak mondható. A pályán közös a cél, azért mindenki belead mindent, küzdünk egymásért is. A magánéletben? Az edzések, a mécsesek után mindenki megy haza s más életet él. Bezárkózik, elszeparálja magát. Azt hiszem kevesen járnak össze, hacsak nem régi a kapcsolat.

5