1000 nap - Emlékek és események az FTC életéből 1979-1982 (A Fradi műsorlap különkiadása, 1982)
93. szám
Kívánjuk, hogy ez a találkozás is szolgálja a hagyományokat és csendes, de méltó ünneplése lesz az örökrangadók nyolc évtizedes jubileumának. AZ FTC ELNÖKSÉGE Régi örökrangadók főszereplői ..... Balról: D alnoki, Sándor, Mátrai, Havasi, Vasas. Az MTK-VM elnöksége természetesen reagált figyelmességünkre és levelükben többek között ezeket írták: Jóleső érzéssel olvastuk a „Nyílt levélben" megjelenő köszöntésüket. Egyesületünk Elnöksége, Labdarúgó Szakosztálya is büszke klubjaink között kialakult nyolc évtizedes sportbarátságára. Az FTC—MTK találkozókat a nemes küzdelem, a magyar labdarúgás fejlődése kísérte, méltán érdemelték ki az „örökrangadó" megtisztelő címet. A 80 éves találkozásunk emlékére küldött jókívánságaikat köszönjük. Kívánjuk az FTC Elnökségének, labdarúgó szakosztályvezetőségének, hogy sikeres nemzetközi, hazai szerepléssel tovább öregbítsék a magyar labdarúgás, az FTC hírnevét. Barcs Sándor a Magyar Hírlap hasábjain — közkedvelt rovatában — „Egy foszlány történelem" címmel a két klub kapcsolatáról így írt: GONDOLOM, NEM SZABAD szó nélkül elmenni egy jubileum mellett. Olvashattuk a sajtóban, hogy az FTC vezetősége szép szavakkal köszöntötte az örök vetélytársat, az MTK-t, abból az alkalomból, hogy 80 évvel ezelőtt játszották egymás ellen első mérkőzésüket. Elkerülte ugyan a figyelmet a lapokban az MTK hasonló meleghangú válasza, de tudom, hogy a Fradihoz eljutott. S amit most leírok, azt sport történeti szempontból fontosnak tartom. Egyszer el kell mondanom. Tény, hogy a rivalizálás a Hungária út és az Üllői út között a lelátókon — sőt a körúton, a lapkiadó vállalatok előtt, ahol vasárnap esténként eredményeket, összeállításokat, fontosabb mozzanatokat és góllövőket plakatíroztak ki az újságok - olykor tettlegességig is fajult a vita. De a két egyesület vezetősége között a kapcsolat mindig korrekt volt. Elvileg semmi sem választotta el őket egymástól. Nemcsak az MTK, de az FTC is szívesen látott minden sportolni vágyó fiatalt osztályhelyzetre, fajra, vallásra való tekintet nélkül. Még a magyarországi zsidóüldözés kiéleződése idején is játszott a zöld-fehérek első csapatában zsidó származású futballista (Hámori- Ho ffmann). IGAZSÁG AZ IS, hogy amikor az MTK ellen éppen a zsidó származású vezetősége miatt hajsza indult meg és arról volt már szó, hogy - légből kapott ürügy alapján — a klubot hatóságilag megszüntetik, akkor az FTC állt ki elsőnek a régi rivális mellett. Küldöttségeket szervezett (a másik nagy egyesület, az UTE csatlakozott hozzájuk), majd az MLSZ közgyűlésén az MTK-ra szavazott. Az eredmény azonban nemcsak az lett, hogy az MTK-t kizárták a bajnokságból, hanem diktatórikus módon, beváltották az FTC vezetőségét is. így került aztán a klub élére egy nem is budapesti illetőségű, fasiszta képviselő, Jaross Andor. S bár erről a klub mit sem tehetett, a következményét sokáig viselnie kellett. A FELSZABADULÁS UTÁN, mint a Legfelső Ötös Sporttanács főtitkára, én adtam működési engedélyt az FTC-nek. A hivatalos levél néhai Nádas Adolf elnök birtokában volt. Halála előtt meg is mutatta nekem. Aláírásomat meggyőződéssel és tiszta lelkiismerettel adtam. A Fradinak sohasem volt köze az ellenforradalmi rendszer embertelen elveihez, a fasizmushoz. S most egy-két apróság. A felszabadulás után ismét megalakult az MTK, de egyetlen szál felszerelése sem volt. Az FTC-től kapott kölcsön. 1945 tavaszán az újjáalakult MTK — zöld-fehérben játszott, az „ősellenfél " színeiben! Ezután az egymás elleni bajnoki mérkőzésre 1945. május 31-én került sor. Ez volt a felszabadulás után az első „örök rangadó A találkozót egy fiatal rádióriporter közvetítette, Tállai György, aki azonos a mai Szepesi Györggyel, az MLSZ elnökével. A poraiból megelevenedett MTK, nagy meglepetésre, az Üllői úton 1 : 0 arányban győzött. LEGENDÁS HÍRŰ ELNÖKE, Brüll Alfréd azonban már nem örülhetett az eredménynek. A fasiszták egy évvel azelőtt meggyilkolták. 135
