Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1981/82 - 1980 / 79. szám
Zöld-íehérben a Kékesen Kékestetőn állunk, az ország legmagasabb pontján, s megígézve tekintünk észak felé: a hihetetlenül tiszta időben ide látszanak a légvonalban is több mint 100 km-re levő Magas-Tátra körvonalai. Még az egyes hegycsúcsokat is „azonosítani" tudjuk, jól kivehető például a Gerlachfalvi és a Lomnici csúcs. De közvetlen közelünkben is akad látnivaló bőven: a méltóságteljes, téli Mátra megannyi szépsége. A városi ember számára oly valószerűtlen, megnyugtató reggeli csendben órákig elgyönyörködnénk a természet lenyűgöző csodáiban, de hirtelen megélénkül a környék. Zöld melegítős kis csapat vág neki a sárga turistajelzésnek: az FTC úszói idnulnak kiadós gyalogtúrára a Kékes meredek északi lejtőjén. Amott jól megtermett fiúk, a Fradi evezősei csatolják fel éppen síléceiket, s ereszkednek alá a Déli sípályán. Sportolóink a Kékestetői ÉDOSZ üdülő vedégszeretetét élvezik. Egyesületünk bázisszervei, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete és a hozzájuk tartozó vállalatok felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtanak klubunknak. Ilyen nagyszerű lehetőség az is, hogy az ÉDOSZ minden évben az FTC rendelkezésére bocsátja - edzőtáborozás céljából — kékesi üdülőjét. Főként a kajak-kenu, evezős, úszó szakosztály él a lehetőséggel, de készült már itt a kézilabda, atlétika, sőt a labdarúgó szakosztály is. Az üdülő kényelmesen berendezett klubszobájában beszélgetünk Bokros László üdülővezetővel. Milyen érzés ilyen „magas körökben" élni? — Igazán mondhatom, kitűnő! A tiszta levegő, a természet szépsége, a nyugalom mind-mind rendkívüli érték mai korunkban. Aki itt eltölt egy-két hetet, megújulva tér vissza munkájához. Azt hiszem nagyon jó hatással van ez a hely a sportolókra is. Mióta igazgatja az üdülőt, s kik segítik munkáját? — 1978-ban kerültem ide, ezt megelőzően Gyöngyösön a Szolgáltató Szövetkezet elnöke voltam. A gyerekek, unokák ma is Gyöngyösön laknak, mi pedig itt az üdülő szolgálati lakásában élünk a feleségemmel. Munkámat a helyettesem segíti, a konyhán főszakács, szakács és két konyhalány teljesít szolgálatot, valamint egy felszolgáló. Két takarítónőt alkalmazunk, s egy mindenest a ház körüli munkákhoz. Végül, van egy mellékfoglalkozású fűtőnk, a teljesen automatikus fűtőberendezés kezelésére, karbantartására. Mit nyújt az üdülő, s tíz főnyi személyzete a vendégeknek? — Amikor jómagam valamikor üdülővendég voltam, nekem is jólesett a gondoskodás, a vendégszeretet. Beosztottjaimtól is elvárom, hogy mindent tegyenek meg a vendégekért, akik így elégedetten távoznak tőlünk, s jó szívvel gondolnak ránk. Ez az üdülő régóta az ÉDOSZ tulajdona, de 1975-ben került sor igazi nagy bővítésre, átalakításra. Jelenleg pótágyakkal együtt 50 férőhelyünk van. A központi fűtés ilyenkor télen is mindenütt egyenletes meleget biztosít, megfelelő a tisztálkodási lehetőség, s azt hiszem, a napi négyszeri bőséges étkezésre még soha senki nem panaszkodott. A klubszobában színes TV, rádió, TV-játék, sakk, társasjátékok, kártya és könyvtár áll vendégeink rendelkezésére, az emeleten van egy rex asztalunk. Nyáron asztaliteniszezni is lehet, kialakítottunk egy kis játszóteret is a gyerekeknek. Egyébként az üdülő folyamatosan üzemel, az egész év során egy hónapot állunk csak, ekkor végeztetjük el a szükséges karbantartásokat, felújításokat. Milyen terveik vannak a közeljövőt illetően? — Az ÉDOSZ minden évben sokat áldoz az üdülőre. Tavaly például befejeztük az autóparkoló kialakítását. Szeretnénk hamarosan megépíteni egy kis fedett játéktermet, hogy télen is lehessen asztaliteniszezni, s a sportolók itt erőfejlesztéssel is foglalkozhatnának. Nagy álmunk, egy szauna megépítése úgy tűnik megvalósul: az ÉDOSZ, az FTC és a Mátra-Bükk Vidéki Intézőbizottság ,szövetkezett!' erre a feladatra. Ha ez megvalósul, az üdülő jelenlegi 70-80%-os kihasználtsága, ami egyébként nem rossz, úgy gondolom 100%-ra emelkedne! Immár negyedik éve nyílik alkalma arra, hogy a Fradi versenyzőinek munkáját, edzőtábor-beli életét megfigyelje. Milyen vélemény alakult ki Önben sportolóinkról? — Nem titkolom, korábban — még az ötvenes évek nagy csapatának hatására — a Bp. Honvéd állt hozzám közelebb. Ahogyan azonban megismertem a Fradi versenyzőit, edzőit, vezetőit, ez a személyes élmény a zöld—fehér színekhez húzott. Bizonyára hozzájárult ehhez az is, hogy mindig fegyelmezettséget tapasztaltam, s láttam, milyen kemény munkát végeznek idefönt a gyerekek. Egyébként magam is sportoltam, ökölvívó voltam. Úszó bírói vizsgám is van, az unokáim űzik ezt a sportágat. Korábban a Gyöngyösi SE társadalmi elnök- helyettese voltam, most pedig a sí szakosztályáról ismert Kékesi Sas nevű sporegyesület elnökségi tagjaként tevékenykedem. Az Üllői úton járt már? — Igen, néhányszor, de mindig hivatalos ügyben. Pedig nagyon szeretem a labdarúgást, s bizonyára nagy élmény volna egy jó meccs a Fradi pályán. Az egyesület elnökétől, Losonci elvtárstól nemrégiben kaptam meghívást egy bajnoki találkozóra, a tavasszal élek is vele! Itt fönn a Kékesen az új TV torony és a híres szanatórium jelent még látványosságot. Milyen a kapcsolat ezekkel a „társbérlőkkel"? — A szanatórium pártvezetőségének tagja vagyok, nagyon jó a kapcsolatunk. Az ÉDOSZ üdülő vendégeit is gyógykezelik, ha szükséges, betegeit ellátják. Az új TV toronyból nagyon szép kilátás nyílik a környékre, ez nem maradhat ki a programból. A közelmúltban az FTC nyugdíjasai, régi labdarúgói látogattak el hozzánk autóbusszal, s egynapos kirándulásuk nagyon jól sikerült. Számomra nagy élményt jelentett a Toldi Géza bácsival és a többiekkel való találkozás, kívánom, hogy a maiak közül is sok ilyen híres, csupaszív sportoló nevelődjön az FTC számára. Az üdülő előcsarnokában található egy piros kötésű vendégkönyv, telis-teli a beutaltak elismerő soraival. Amikor a Fradi sportolói edzőtáboraik befejeztével, kissé fájó szívvel távoznak az üdülőből, mindig ugyanazzal a mondattal búcsúznak. S bár e mondat természetesen a személyzet valamennyi tagjának, s az ÉDOSZ-nak is szól, mi az eredetihez híven tolmácsoljuk: Köszönjük, Laci bácsi! Magyar Zoltán