Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1980/81 - 1980 / 56. szám

Szurkolóinktól Múltkori felhívásunk óta néhányan felkeres­tek bennünket adatokkal, sőt versekkel, da­lokkal és indulókkal is. Természetesen mi el­sősorban mérkőzés élményekre voltunk kíván­csiak, de azért sportbarátaink más irányú, de a Fradival kapcsolatos emlékei iránt sem le­hetünk közömbösek. íme néhány példa: Pintér József az egykori Budai Sportba­rátok Körének tagja albumszerűen dolgozta fel a régi idők történetét. Egykor Toldi Géza is tagja volt a budaiak híres csapatának az I. kerületi Ifjúsági Torna Egyletnek, így az ő fényképe és méltatása sem hiányzik az emlék­könyvből. Kézzel írt szépen díszített albu­mukba mindig beírják az újabb találkozások eseményeit, sőt dalt is írtak, amit fehér asz tálnál vagy kirándulások alkalmával énekel­nek. Pintér József FTC pártolótag szervező is, így nem véletlen, hogy a Fradihoz is írt egy pattogó ritmusú „nótát". Refrénje így hang­zik: — Szép volt fiúk, szép volt, ezt éneklik már Ha a labda az ellenfél kapujába száll! Szurkolóink hangos buzdítása zeng így már nem maradhat el a végső győzelem! Vitos György, szegedi szurkolónk — a Csongrád megyei Hírlap munkatársa — szintén kedvet érez a régiségek ápolásához. Amint le­velében közölte — az FTC Naplók hatására — ő is szeretné a szegedi sportegyesületek törté­netét feldolgozni. Már igen sok anyagot gyűj­tött, és reméli, hogy egyszer elkészül a szege­diek „Naplója" is. Vitos György felhívta fi­gyelmem arra is, hogy a SZEOL AK alapító- levelében valamennyi régi szegedi csapatot jogelődnek ismertek el, így eredményeiket a SZEOL AK, mint jogutód „átvette". Ezek szerint, ha jövőre a SZEOL AK bekerülne az NB l-be a 90. FTC-SZEOL AK találkozó következne. Vítos György, mint jó szegedi bízik a feljutásban, csak azt nem tudja, hogy két kedvence közül majd melyik csapatnak szurkoljon . . . Bodorkos Rózsi néni a Kamondi szociális otthonban él, de régi szerelmére a Ferencvá­rosra mindig szívesen emlékezik. „Mellékelve küldök egy nagyon régi fény­képet. Amikor a csapatunk az ötvenes évek­ben Veszprémben játszott akkor készült. Az a kisfiú aki a képen látható, ő az én unokám. Azóta már megnősült, orvos, szép családja van. Amikor a régi lelátót bontották, ő is elment több társával társadalmi munká­ban segíteni. A múltkor láttam az új pályáról egy képet. Nagyon szép! Ebben a gyönyörű stadionban sok jó mérkőzést, és sok FTC győ­zelmet kívánok." Keszthelyi Károly „poétánk" majd min­den Fradi mérkőzésről néhány soros versiké­vel emlékezik meg. Ő maga az 1975-ös belgrá­di KEK elődöntő (FTC—Crvena Zvezda 2 :2) találkozóról írt versét tartja a legsikerültebb­nek. Az első gólról, valamint az egyenlítés utá­ni hangulatról így emlékezett: Kicsi Fradi-tábor, milyen nagy a mámor. A hetedik percben, a bőr már benn táncol! Bent van a hálóban, csókoljuk mi egymást. Pusztait ölelik, szinte majd meg fojtják. Lent folyik a csata, fent petárdát lőnek, Jól játszik a Fradi, Zvezda itt nem győzhet. Kettő-kettő, ismét örülünk magyarok. Mi megyünk Baselbe, szívből tapsolhatok. Dr. Nagy Domokos Imre olyan „párhuza­mos" mérkőzésekről emlékezett meg, amikor egyidőben két ferencvárosi csapat is pályára lépett. 1957. augusztus 3. Sydney: FTC—Ausztrá­lia válogatott 9 : 2 1957. augusztus 3. Csepel: FTC—Ruch Chorzow 2 :0 1957. augusztus 8. Djakarta: FTC—Indo­nézia 3 :0 1957. augusztus 10. Csepel: FTC—Haladás VSE 1 : 0 Amíg a „nagycsapat" — 18 játékossal — az emlékezetes ausztrál—indonéz portyát fejezte be, idehaza elindították a „Kis Fradit" az Esti Kupában. Pusztán azért, hogy az első csapatban számításba vehető játékosok vala­mennyire formába lendüljenek. 8 csapat in­dult a tornán: 6 hazai NB l-bes, egy lengyel I. osztályú — és a „Kis Fradi". Kikből is állt ez a csapat? Először is néhány újonnan iga­zolt játékos — Horváth Gy., Forgács, Dálnoki József, Pető, Tarsoly, Közülük igazán csak Horváth és Dálnoki játszotta be magát a csa­patba, Forgács két bajnoki idényben vagy húszszor játszott, ebből csak ötször bajnoki mérkőzésen. Pető még az év őszén a SZEAC- ba igazolt, mert — pótlólag! — felvették a sze­gedi egyetemre, s a nagy ígéretnek, „második Kocsis Sanyinak" tartott még ifi Tarsoly egyszerűen eltűnt. Pár évig még játszott a tar­talékban, de már egyre kevesebben figyeltek rá, mert „új csillag" tűnt fel az Üllői ütegén, az egy évvel fiatalabb Albert Flórián homá- lyosította el. A csapatban azonkívül szerepelt néhány sajátnevelésű tartalék, akit ki kellett próbálni többször is. Thomann, Hruby, Takács Lajos egyszer-egyszer már szóhoz jutott korábban, de igazán ekkor mérettek meg. Közülük hosz- szabb ideig csak Thomann tartozott az I. csapat keretéhez. S végül néhány sajátnevelésű ifi, akik közül viszont nagy karrier indult el: Rákosi Gyuláé. Az esélytelen Kis Fradi egyébként meg­nyerte a tornát! ■ TM Hová menjünk szurkol) ni9 LABDARÚGÁS A decemberi műsorban három ta­vaszról előrehozott bajnoki mér­kőzés szerepel: december 6. Dunaújváros: D. Ko- h ász—FTC december 13. Üllői út: FTC—Ta­tabánya december 20. Diósgyőr: DVTK — FTC Az előmérkőzéseket az ifjúsági csapatok játszák! JÉGKORONG November 18-án bajnoki rajt! Az FTC, az Ú. Dózsa és a Szé­kesfehérvári Volán alkotja a me­zőnyt. A csapatok nyolc sorozatot ját­szanak. november 16. Hauszmann A. u. FTC-SZEOL AK női 1 FRADI MŰSORLAP A Ferencvárosi Torna Club kiadványa Felelős kiadó: Hargitai Károly Felelős szerkesztő: Nagy Béla Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László Lapzárta: 1980. november 1. Felelős vezető: Tulipánt József MGSZ Nyomda (80214)

Next

/
Oldalképek
Tartalom