Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1980/81 - 1980 / 51. szám
II. rész A már említett 1838-as árvíz- katasztrófa vetett véget egy másik híres, IX. kerületi, író találkozóul szolgáló szalon virágzásának is. Mert amíg Fáy kertjében amúgy nyaralásképpen szórakozgattak a költők, művészek, addig komoly eszmecserére — magával Fáyval együtt — az Üllői út 17. számú épületben levő Bártfay-la- kásba jártak. A reformkor irodalmának színe-java fordult meg itt a harmincas években: egy egész oldal sem lenne elég felsorolásukra. Kisfaludy Károly, az akkor ifjabb költőgeneráció vezéralakja itt találkozott először Kazinczy Ferenccel, a század elejének irodalmi vezérével. Erről a találkozásról képet is festett Orlay Petrich Soma, Petőfi barátja. Ez az épület tehát a kerület „legirodalmibb'' háza. Az irodalomba pedig úgy csöppent ez a nemes egyszerűséggel épült szép klasszicizáló stílű palotácska, hogy Bártfay László, a gróf Károlyi-család jogtanácsosa és gazdasági ügyeinek intézője ebben a házban lakott, mert itt voltak az uradalmi irodák, hivatalok. Bártfay László és felesége pártolták az irodalmat, szalonjukban rendszeres találkozókat adtak íróknak, művészeknek, akik később rendszeresen is eljárogattak ide. Annál is inkább, mert a Kisfaludy köré sereglett, Auróra- -körbe tömörült íróknak hivatalos találkozóhelyévé fejlődött. Vörösmarty Mihálynak két költeménye is e házban ihletődött: „K. Matild dala'' — Matild a gyermektelen Bártfayné rokona volt — és Bártfayné emlékkönyvébe. A század második felének két nevezetes állandó kerületi lakója volt: Arany János és Vajda János. Arany hét éven át lakott az Üllői úton (1860—67. Erkel utca 20., Üllői út 7.). Az Erkel utca sarkán álló házat emléktábla is díszíti. A második emelet egyik sarokszobáját lakta. Mennyi vers, tanulmány, hosszabb költemény született itt! A város képe ekkorra már megváltozott: bár még mindig volt valami külvárosias, pórias jellege a kerületnek, a forgalom Üllői út, a Calvin tér szénapiacára korahajnalban felzörgő szekerek, a nyüzsgés, mozgás, elevenné tették a vidék hangulatát. Egyre másra épülnek az emeletes házak, bérpaloták. Míg ez az Üllői út a kerület „legelőkelőbb'' részének számított, addig Vajda János lakásának környéke, a Tompa utca 13. (I. emelet), mely az Üllői út és Boráros tér közötti Körút résznek körülbelül a közepétől fut kifelé, a mai Hámán Kató utca irányába — bizony nem a leg- nyugodalmasabb lakás volt egy költőnek. Iparoslegények, kofák laktak errefelé a bérházakban. Vajdáné sokat panaszkodik emlékirataiban a nehéz körülményekre, s arra, hányszor szegődött nyomába esti hazatértekor egy-egy kapatos suhanc, víg nótákat danázva. Vajdát is sokan látogatták, így például Jókai Mór, Táncsics Mihály. Táncsics maga is lakott élete végén, 1880—81-ben az Üllői út 23-ban. A századforduló körüli időben, amikor a Körút ünnepélyes megnyitása után a városnak ez a része is kiépült és elnyerte körülbelül mai alakját, megszaporodott az itt lakó írók száma: bár többnyire csak rövid ideig tartottak lakást a kerületben és nem is volt igazi otthonuk, kivéve talán Krúdy Gyulát, aki a Ferenc körút 24- ben lakott és aki íróink közül a legtöbbet regélt a régi Ferencvárosról. Az Üllői út 1-ben lakott Thaly Kálmán 1898—1906 között; Szász Károly Arany János lakását vette át 1867től; a mai Szamuely utca 13- bsn Mikszáth Kálmán lakott 1902-ben; ugyanebben az utcában, 1910 körül, a 43. számú házban a jeles kritikus, Schöpflin Aladár. A két író Cholnoky testvér pedig igazi törzslakónak számíthat, különösen László, aki haláláig, 1929-ig volt a Ráday utca 54. lakója. Krúdy meg is emlékezik róluk, mint tősgyökeres ferencvárosiakról. Cholnoky László neve ma már nem cseng olyan ismerősen az olvasó fülébe, mint az imént emlegetettek; pedig kiváló novellista volt. Itt kell megemlékezni a nagymúltú református gimnáziumról, mely a Calvin téri templom közelében, az egykori Lónyai utcában volt. Sok híres író, művész, tudós járt ide, vagy tanított itt; nevüket felsorolni azonban üres hivalkodás lenne, hiszen magához a kerülethez itt-tartóz- kodásuknak nem sok köze volt. Hanem annál tősgyökere- sebb ferencvárosi volt a fiatal Kosztolányi, az Üllői úti fák költője, aki először a Ferenc- körút 44-ben, majd 42. III. 23-ban, végül hosszabb ideig az Üllői út 21-ben lakott. Az Üllői útnak kijebb eső részén lakott igen sokáig Móricz Zsigmond 1905-től 1926- ig. (1905-től 1906-ig a 91- ben, II. 51.; 1906-tól 26-ig pedig a 95-ben, III. 79., illetve 1910-től I. emelet.). Tulajdonképpen népszerűsége is akkor kezdődött, mikor ide költözött, vagyis mint országoshírű ismert írónak ez volt első lakóhelye. Móricz Zsigmond többször feldolgozta a Ferencváros lakóit írásban. Sok barátja látogatta, köztük Ady Endre, aki nagyon gyakran megfordult nála. De Móricz Zsigmondot már 1905 előtt is ide, erre a környékre húzta a szíve, mert menyasszonya, későbbi felelsége Holies Janka a Márton utca 35/c. Ili*44-ben lakott. Különös arra gondolni, hogy miközben Móricz Zsigmond, akkor már ismert regényíró a Ferencváros utcáit rótta, s az Üllői út 95-be tért haza napi gondjainak eligazítása után: a kis József Attila ugyanezen a környéken szaladgált. Ki tudja, hányszor ment el egymás mellett a tömzsi, bajúszos író, meg az ágrólszakadt kisfiú? József Attila közel lakott az Üllői úthoz: 1915-től 18-ig a Ferenc tér 11-ben találtak önálló lakást Józsefék, meg aztán az Üllői út 63-ban működő Világ moziban is gyakran megfordult a kis Attila, mint cukorka, meg friss víz árus. Józsefék bizony megjárták a körúton túli Ferencváros szinte valamennyi utcáját. Szegény ember gyakran költözött ide-oda, ahogy sorsa meg a pénzszűke parancsolta. Született 1905. április 11- én a Gát utca 3-ban. Később átköltöztek a Gát utca 21-be. Apjuk eltűnése után megjárták a Márton utcát (1. sz.), a mai Hámán Kató utcát (15. sz.), a Lenhossék, akkor még Szvetenay utcát, a Ferenc teret, a Páva utcát, a Bokréta utcát (10. sz.). Üllői utat (63. sz.), Thaly Kálmán utca (40.) — egyszóval az egész környéket. De őszintén szólva — és József Jolán
