Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1980/81 - 1980 / 51. szám

II. rész A már említett 1838-as árvíz- katasztrófa vetett véget egy másik híres, IX. kerületi, író találkozóul szolgáló szalon vi­rágzásának is. Mert amíg Fáy kertjében amúgy nyaraláskép­pen szórakozgattak a költők, művészek, addig komoly esz­mecserére — magával Fáyval együtt — az Üllői út 17. szá­mú épületben levő Bártfay-la- kásba jártak. A reformkor irodalmának színe-java fordult meg itt a harmincas években: egy egész oldal sem lenne elég felsoro­lásukra. Kisfaludy Károly, az akkor ifjabb költőgeneráció vezér­alakja itt találkozott először Kazinczy Ferenccel, a század elejének irodalmi vezérével. Erről a találkozásról képet is festett Orlay Petrich Soma, Petőfi barátja. Ez az épület tehát a kerü­let „legirodalmibb'' háza. Az irodalomba pedig úgy csöp­pent ez a nemes egyszerűség­gel épült szép klasszicizáló stílű palotácska, hogy Bártfay László, a gróf Károlyi-család jogtanácsosa és gazdasági ügyeinek intézője ebben a házban lakott, mert itt voltak az uradalmi irodák, hivatalok. Bártfay László és felesége pártolták az irodalmat, sza­lonjukban rendszeres talál­kozókat adtak íróknak, mű­vészeknek, akik később rend­szeresen is eljárogattak ide. Annál is inkább, mert a Kis­faludy köré sereglett, Auróra- -körbe tömörült íróknak hi­vatalos találkozóhelyévé fejlő­dött. Vörösmarty Mihálynak két költeménye is e házban ihletődött: „K. Matild dala'' — Matild a gyermektelen Bártfayné rokona volt — és Bártfayné emlékkönyvébe. A század második felének két nevezetes állandó kerületi lakója volt: Arany János és Vajda János. Arany hét éven át lakott az Üllői úton (1860—67. Er­kel utca 20., Üllői út 7.). Az Erkel utca sarkán álló há­zat emléktábla is díszíti. A második emelet egyik sa­rokszobáját lakta. Mennyi vers, tanulmány, hosszabb költemény született itt! A város képe ekkorra már megváltozott: bár még mindig volt valami külvárosias, pórias jellege a kerületnek, a forga­lom Üllői út, a Calvin tér szénapiacára korahajnalban felzörgő szekerek, a nyüzsgés, mozgás, elevenné tették a vi­dék hangulatát. Egyre másra épülnek az emeletes házak, bérpaloták. Míg ez az Üllői út a kerü­let „legelőkelőbb'' részének számított, addig Vajda János lakásának környéke, a Tom­pa utca 13. (I. emelet), mely az Üllői út és Boráros tér közötti Körút résznek körül­belül a közepétől fut kifelé, a mai Hámán Kató utca irá­nyába — bizony nem a leg- nyugodalmasabb lakás volt egy költőnek. Iparoslegények, kofák laktak errefelé a bér­házakban. Vajdáné sokat pa­naszkodik emlékirataiban a nehéz körülményekre, s arra, hányszor szegődött nyomá­ba esti hazatértekor egy-egy kapatos suhanc, víg nótákat danázva. Vajdát is sokan láto­gatták, így például Jókai Mór, Táncsics Mihály. Táncsics maga is lakott éle­te végén, 1880—81-ben az Üllői út 23-ban. A századforduló körüli időben, amikor a Körút ünne­pélyes megnyitása után a vá­rosnak ez a része is kiépült és elnyerte körülbelül mai alakját, megszaporodott az itt lakó írók száma: bár többnyire csak rövid ideig tartottak lakást a kerületben és nem is volt igazi ottho­nuk, kivéve talán Krúdy Gyu­lát, aki a Ferenc körút 24- ben lakott és aki íróink közül a legtöbbet regélt a régi Fe­rencvárosról. Az Üllői út 1-ben lakott Thaly Kálmán 1898—1906 között; Szász Károly Arany János lakását vette át 1867­től; a mai Szamuely utca 13- bsn Mikszáth Kálmán lakott 1902-ben; ugyanebben az ut­cában, 1910 körül, a 43. számú házban a jeles kritikus, Schöpflin Aladár. A két író Cholnoky testvér pedig igazi törzslakónak számíthat, külö­nösen László, aki haláláig, 1929-ig volt a Ráday utca 54. lakója. Krúdy meg is em­lékezik róluk, mint tősgyöke­res ferencvárosiakról. Chol­noky László neve ma már nem cseng olyan ismerősen az olvasó fülébe, mint az imént emlegetettek; pedig ki­váló novellista volt. Itt kell megemlékezni a nagymúltú református gim­náziumról, mely a Calvin téri templom közelében, az egy­kori Lónyai utcában volt. Sok híres író, művész, tudós járt ide, vagy tanított itt; ne­vüket felsorolni azonban üres hivalkodás lenne, hiszen ma­gához a kerülethez itt-tartóz- kodásuknak nem sok köze volt. Hanem annál tősgyökere- sebb ferencvárosi volt a fiatal Kosztolányi, az Üllői úti fák költője, aki először a Ferenc- körút 44-ben, majd 42. III. 23-ban, végül hosszabb ideig az Üllői út 21-ben lakott. Az Üllői útnak kijebb eső részén lakott igen sokáig Mó­ricz Zsigmond 1905-től 1926- ig. (1905-től 1906-ig a 91- ben, II. 51.; 1906-tól 26-ig pedig a 95-ben, III. 79., illetve 1910-től I. emelet.). Tulajdonképpen népszerűsége is akkor kezdődött, mikor ide költözött, vagyis mint orszá­goshírű ismert írónak ez volt első lakóhelye. Móricz Zsig­mond többször feldolgozta a Ferencváros lakóit írásban. Sok barátja látogatta, köztük Ady Endre, aki nagyon gyak­ran megfordult nála. De Mó­ricz Zsigmondot már 1905 előtt is ide, erre a környék­re húzta a szíve, mert meny­asszonya, későbbi felelsége Holies Janka a Márton utca 35/c. Ili*44-ben lakott. Különös arra gondolni, hogy miközben Móricz Zsig­mond, akkor már ismert re­gényíró a Ferencváros utcáit rótta, s az Üllői út 95-be tért haza napi gondjainak eligazí­tása után: a kis József Attila ugyanezen a környéken sza­ladgált. Ki tudja, hányszor ment el egymás mellett a tömzsi, bajúszos író, meg az ágrólszakadt kisfiú? József Attila közel lakott az Üllői úthoz: 1915-től 18-ig a Fe­renc tér 11-ben találtak ön­álló lakást Józsefék, meg az­tán az Üllői út 63-ban mű­ködő Világ moziban is gyak­ran megfordult a kis Attila, mint cukorka, meg friss víz árus. Józsefék bizony megjárták a körúton túli Ferencváros szinte valamennyi utcáját. Szegény ember gyakran köl­tözött ide-oda, ahogy sorsa meg a pénzszűke parancsolta. Született 1905. április 11- én a Gát utca 3-ban. Később átköltöztek a Gát utca 21-be. Apjuk eltűnése után megjár­ták a Márton utcát (1. sz.), a mai Hámán Kató utcát (15. sz.), a Lenhossék, akkor még Szvetenay utcát, a Fe­renc teret, a Páva utcát, a Bokréta utcát (10. sz.). Üllői utat (63. sz.), Thaly Kálmán utca (40.) — egyszóval az egész környéket. De őszintén szólva — és József Jolán

Next

/
Oldalképek
Tartalom