Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1981/82 - 1980 / 82. szám

A „Szervezők” A szervezők. — Csak így em­legetik őket. Mintegy százan vannak, az ország legkülönbö­zőbb pontjain élnek, s ők je­lentik az összekötő kapcsot az FTC Pártolótag Iroda és a jelenlegi ötezer fős pártoló­tagság között. Összegyűjtik területükön a tagdíjat, kép­viselik a tagok érdekeit, részt vállalnak a Fradi ajándék- tárgyak, kiadványok terjesz­tésében. Tevékenységüket a zöld-fehér színek szeretetétől indíttatva végzik társadalmi munkában, legtöbben már hosszú évek, sőt évtizedek óta. A Ferencváros egyesületi vezetése minden év tavaszán — munkájuk elismeréseként — vendégül látja e lelkes társa­dalmi aktíváit. Ebben az év­ben a pártolótag szervezők országos értekezletét március 13-án 11 órakor tartották az Üllői úti klubház nagytermé­ben. A hatvannál több meg­jelent vendéget Kovács Imre az FTC Tájékoztatási és Pro­paganda Bizottságának elnöke köszöntötte. Ezután Losonci Tibor a Ferencváros ügyvezető elnöke mondott köszönetét a tagszervezőknek áldozatos munkájukért, majd pedig min­denre kiterjedő, részletes tájé­koztatót adott az egyesület múlt évi eredményeiről, a je­lenlegi gondokról, tervekről. Külön szólt azokról a szak­osztályokról (birkózás, kajak­kenu), amelyeknek elsősor­ban van esélyük arra, hogy a Los Angeles-i Olimpián méltó­képpen képviseljék az FTC-t. A mindenkit leginkább ér­deklő labdarúgó szakosztályt illetően is bizakodását fejezte ki, s elmondta, hogy az után­pótlásnál is hamarosan ked­vező fordulat várható. A tájékoztatót a vendégek kérdéseinek, javaslatainak megválaszolása követte. Losonci Tiborhoz a leg­több kérdést az elmúlt idő­szak átigazolási ügyeivel kap­csolatban intézték. Novák Dezső a labdarúgók vezető edzője elsősorban a csapatépítés rejtelmeiről be­szélt, hiszen mint általában, a B típuskérdések most is a követ­kezők voltak: miért nem X játszik egy bizonyos poszton, és miért nem Y, miért van ez a játékos a csapatban és miért nincs amaz? Végül Havasi Mihály tech­nikai vezető ismertette a szak­osztály jelenlegi létesítmény ellátottságát. Zárszavában Kovács Imre meghívta a szervezőket a dél­utáni FTC—Ózd bajnoki mér­kőzésre, s a vendégek bizo­nyára jól szórakoztak az 5 :1 arányú hazai győzelemmel végződött találkozón. A tagszervező értekezlet után egy kedves eseményre is sor került. Pintér József egykori budai labdarúgó saját szerzeményű, a Fradi 23. bajnokságát ünneplő dalt tar­talmazó kottát adott át a leg­eredményesebben dolgozó tag­szervezőnek. Pápa város és környéke 130 (!) tagot szám­láló pártolótag csoportjának vezetője, Gerlei Ferenc ideális riportalany, nem kell sokat biztatni, hogy elmesélje a Fradihoz kötődésének törté­netét: — A Fradival való első ta­lálkozásomat egy harapós ku­tyának köszönhettem. 1932- ben, 11 éves gyermek lévén minden szabadidőmet a grun- don töltöttem, ahol a késő esti órákig tartó mérkőzése­ket vívtunk. Egy ilyen ese­mény után hazafelé menet egy kutya megharapott. En­nek kivizsgálására Magyar- országon abban az időben egy lehetőség volt, mégpedig Budapesten a Pasteur Intézet­ben. Ide utaztam fel Pápáról édesanyámmal, s Pesten élő nagybátyáméknál szálltunk meg. Úgy terveztük, hogy a kezelésen túl pár napot a fő­városban töltünk, ekkor vitt ej magával a nagybátyám Újpestre az Újpest—Ferenc­város rangadóra. A Fradi 5:0-ra győzött, ez a mérkő­zés része volt a mindmáig egyedülálló 100%-os bajnok­ságnak. A győzelmen, a lenyű­göző játékon túl igen nagy hatással volt rám az a fana­tikus drukker-sereg, amely megállás nélküli bíztatásban részesítette a csapatot. Ez az áprilisi délután hozott össze a Fradival. Pápára hazautazva állandóan figyelemmel kísér­tem a csapat szereplését, s már abban az időben is akkor esett jól az ebéd, illetve vacsora, ha győzött a Ferencváros. Ilyen előzmények után ke­rültem kereskedelmi tanuló­nak Budapestre, s nem is kell mondanom, hogy Fradi meccs nélkülem nem létezhetett akkoriban. Szerencsés ember­nek mondhatom magam, hi­szen abban az időben számos felejthetetlen mérkőzést lát­hattam, s olyan játékosokat is­merhettem meg, akiket sokan csak könyvekből való vissza­emlékezésekből. Különösen nagy hatást gyakorolt rám Sárosi, Takácsll., Toldi, Lázár játéka. Múltak az évek, jött a hadi­fogság. A Fradiról e nehéz körülmények között sem fe­ledkeztem meg, éppen úgy hiányzott, mint a családom, szeretteim. A tábor lakóinak zöme, kezdve ar szimpatizáns­tó la fanatikusig Fradi drukker volt. A barakban a Fradi sarok körül — ami abból állt, hogy kivágtuk és kiragasz­tottuk a „Hajrá Fradi" fel­iratot — esténként mindig fel­idéztük szeretett csapatunk­kal kapcsolatos élményeinket, emlékeinket. Azóta hosszú idő telt el napjainkig, vonzódásom a Fra­dihoz azonban mitsem válto­zott. Még most is igen jóleső érzéssel gondolok vissza a régiekre: az emberként is példaképül állítható Kispéter- re, Mátraira, Dalnoki klub­hűségére, a csupaszív Rákosi­ra, Szőke szabadrúgás góljaira, a biztos ítélet végrehajtó Novák Dezsőre, és nem utolsó­sorban Albert szellemes, utól- érhetetlen játékára, góljaira, amikért külön is érdemes volt kimenni az Üllői útra. Aki e történetet elmesélte, Gerlei Ferenc, a pápai járási hivatal kereskedelmi osztály­vezetőjeként ment a közel­múltban nyugdíjba. Most egy friss történetet beszél el ne­künk: — Pápán és környékén ko­rábban is sok Fradista élt. A múlt évben, 1981-ben ha­tároztuk el, hogy szervezett keretekről gondoskodunk, megalakítottuk a Pápai Fra- disták Baráti Körét. A belépést feltételekhez kötjük, csak azt vesszük fel, aki bizonyos tájékozottságot árul el a klub történetével kapcsolatban feltett kérdé­seinkre adott válaszában. Kö­zösségünk szinte „népfront' jellegű, hiszen például függet­lenített pártmunkástól kezdve lelkészig, a legkülönfélébb fog­lalkozási ágak képviselői tar­toznak tagjaink sorába. Örü­lünk, hogy a 130 fős létszám 40%-át a fiatalok alkotják. A 30 ezres Pápa központ­jában a Húskombinát biztosít számunkra klubhelyiséget, ezt a bejáratnál címerrel díszített „cégtábla" is hirdeti. Hétfőn­ként — átlagosan 50—60 fő jelenik meg — tartunk kötet­len, baráti összejöveteleket, ahol természetesen a Fradi a fő téma, de az aktuális napi dolgok is szóba kerülnek. Van büfé, s billiárd, asztali- tenisz, társasjátékok, újságok, folyóiratok, és TV biztosítja még a kulturált kikapcsoló­dási lehetőséget. Évente kétszer tartunk „irá­nyított foglalkozást", amelye­ken a vezetőség beszámol a

Next

/
Oldalképek
Tartalom