Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1981/82 - 1980 / 79. szám
A nii szurkolóink Aki maradt pedagógus... ELSŐ CSENGETÉS. Az igazgatóhelyettes szigorúan tekint végig a felsorakozott legényeken a tornateremben. Egy pisszenés sem hallatszik, a fiúk várják az első vezényszavakat. Aztán elkezdődik az óra. Kőszegi Zoltán tekintete már korántsem olyan szúrós, mint néhány perccel azelőtt. Sőt, mintha arcán néha már némi mosoly is át-át futna. Lehet, hogy a kifogástalan zöld—fehér tornamez hatására? .. . A Pesti Barnabás élelmiszeripari szakközépiskolában két évvel ezelőtt Kőszegi Zoltán igazgatóhelyettes-testnevelő vezette be a meglehetősen formabontó színösszeállítást a testnevelési órák öltözékében. Senki nem kérdezte, annyira természetes volt az oka: a vezető pedagógus rajongásig szereti a Ferencvárost . . . Élesen szólal meg az óra végét jelző csengő. A srácok csapzottan, kipirult arccal ballagnak zuhanyozni. Kőszegi Zoltán elégedetten vonul vissza első emeleti szobájába, hogy kérésünkre két órája között egy kicsit beszélgassünk vele a nagy szerelemről, a Ferencvárosról. MÁSODIK CSENGETÉS. Életújta nagyon sokban hasonlít a többi fiataléhoz, akik szintén annak a bizonyos fényes szelek időszaknak a neveltjei voltak. Három évvel a háború befejezése után került fel Vásárosnaményból a fővárosba gimnazistának, ahol olyan osztálytársakkal koptatta a padot, mint a később sokszoros válogatott Berendi Pál és Szim- csák István. Együtt laktak a népi kollégiumban is. A két társ kitartóbb volt a futballpályán, mintő, akinek amikor feltették az akkor divatos nagy kérdést, hogy tudniillik mit szeretne: tanulni vagy sportolni, akkor Kőszegi Zoltán az utóbbi mellett döntött . . . Ma is pontosan emlékszik minden akkoriban az Üllői úton lejátszott Fradi meccs eseményeire. Maga előtt látja Henni, Budai, Deák, Kocsis, Kispéter, Czibor emlékezetes alakításait. No, és azt is, amikor például Csepelen 6:1- re verték szenzációs játékkal a hazaiakat ... A gimnázium után a Testnevelési Főiskola következett, ahol kedvtelésből még futballozott. Amikor megszerezte a testnevelői tanári diploma mellé az edzőit is, a banketten a szakképzést vezető tanára, dr. Csanádi Árpád halkan megjegyezte: ha ő is olyan komolyan vette volna a futballt, mint évfolyamtársa, Friedmansz- ky Zoltán, akkor most mindketten zöld—fehér mezbe bújhatnának. így csak Friedmanszky került az Üllői útra .. . HARMADIK CSENGETÉS. Nevetve meséli: Mátrai Sándor — még mint orosházi atléta — egy évig velük együtt tanult a főiskolán, ahol gyakran kártyáztak, színesítve a kollégiumi napokat. Az egyik alkalommal egyszer csak a portára hívatják Mátrait. Sanyi bosszankodva hagyta ott a kártyapartit, majd nemsokára ismét felbukkant. De akkor már mint a Ferencváros labdarúgója . . . Ugyanis a portán az FTC vezetői az átigazoló lappal várták Mátrait, aki gondolkodás nélkül aláírta . . . Aztán néhány évvel később — miközben a mostani iskola jogelődjénél testnevelő tanárként elindult a pedagógusi pályán — mégis közvetlen kapcsolatba került a Ferencvárossal Kőszegi Zoltán. A hatvanas évek elején ugyanis legnagyobb örömére az ÉDOSZ- tól azt a megbízatást kapta, hogy alakítsa meg a Ferencváros KISZ alapszervezetét! Ma is büszkén emlékezik arra, hogy többek között Egervári Márta és Kamuti Jenő társaságában elsőként kapta meg a KISZ aranykoszorús jelvény kitüntetését. Es nem sokkal ezután Kőszegi Zoltánt a Ferencváros elnökhelyettesévé is megválasztották. Sőt, később még az FTC sportiskola vezetését is rábízták. És ő ezt is boldogan vállalta, miközben természetesen egy pillanatra sem hagyta ott a Népköztársaság útján levő iskoláját, ahol 1968-ban nevezték ki igazgatóhelyettesnek. Ekkor viszont már döntenie kellett valóban: vagy az iskolában áll helyt, vagy a sportmozgalomban. Kőszegi Zoltán ha fájó szívvel, de döntött: maradt a pedagógusi hivatás mellett, abban az iskolában, amelynek mindent köszönhetett. NEGYEDIK CSENGETÉS. Nem tudta otthagyni azt az iskolát, amelyet a mai igazgatóval, Smolcz Lajossal ketten kísérték végig a fejlődés útján, melynek során a hét tanárral induló alma máter manapság száz (!) pedagógus munkája révén képezi az élelmiszeripar fiatal szakmunkásait. Pedig sportvezetőként csodálatos élményei voltak a zöld—fehér klubnál! Járt a labdarúgókkal csapatvezetőként Afrikában, aztán az ifikkel Viareggióban, együtt örült két bajnokság megnyerésének a futballistákkal, a szeme előtt vált világhírű játékossá Géczi, Novák, Páncsics, Rákosi, Albert és a többiek. Nehéz, nagyon nehéz volt a döntés, amikor megvált az egyesülettől, de tudta: félvállról semmit nem csinálhat, annak semmi értelme nem lenne, meg különben is, a családja így is arra kérte, legalább egy fényképet hagyjon otthon nekik emlékbe . .. Kőszegi Zoltán ma már csak szurkolóként látogatja a Ferencváros mérkőzéseit és reménykedik, hogy tavaszra megint lesz CSAPATÁ a Fradinak ... És közben amit lehet, megtesz most is a szeretett klubért: a Ferencvárosban sportoló gyerekeket felveszik az iskolába, a vidékieknek kollégiumi elhelyezést is biztosítanak. Náluk érettségizett például a vízilabdázó Bállá és Gerendás, jelenleg pedig harmadikos diákjuk az ifjúsági válogatott labdarúgó Kovács Imre. ÖTÖDIK, UTOLSÓ CSENGETÉS. Mi az, ami mégis bántja Kőszegi Zoltánt? A leginkább talán az, hogy a mai fiatalokban — úgy érzi — nincs meg a sportolás utáni vágy! Nem ritka hogy a sikeres érettségi jutalmául a szülők autóval lepik meg csemetéiket, nem is gondolva arra, hogy azzal aztán végképp elveszik gyereküktől a legfontosabbat, a mozgást . . . No, és örök szívfájdalma marad, hogy fia, aki apja nyomdokain indult el, a Testnevelési Főiskolán az első év végén olyan súlyosan megbetegedett egy sérülés következményeként, hogy abba kellett hagyja tanulmányait. Ami viszont öröm az ürömben: az ifjabb Kőszegi szerencsére csak a pályától volt kénytelen búcsút venni, de nem a lelátóktól! Ahogy Kőszegi Zoltán mondja, nem létezik olyan Ferencváros mérkőzés — bármilyen sportágban! — amelyen fia ne képviselné személyesen a családot! Igazolandó a régi közmondást, miszerint az alma valóban nem esik messze a fájától. Zsiday István T7
