Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1981/82 - 1980 / 77. szám

Az őszi idény tapasztalatai A szurkolók érthetetlenül állnak a csa­pat gyenge szereplése előtt és keresik, kutatják az okát, miért esett vissza eny- nyire a néhány hónapja még ünnepelt gárda. Mi történt a bajnok csapattal? Ezt próbáljuk kideríteni Novák Dezső, vezetőedzővel. — Tényleg, tudjuk, hogy miért ült le ennyire az együttes? — Nem is tudom elmondani, mennyi és mennyi álmatlan éjszakát virrasztot- tam át amíg némileg megtaláltam a ma­gyarázatot. Hosszú hónapokon át képte­len voltam rájönni, hogy olyan focisták akik már bizonyították tehetségüket, rá­termettségüket, miért felejthetnek el egyik napról a másikra játszani. Szűcs Lajos és Monostori Tivadar, a segítőim is teljesen tanácstalanok voltak, amikor például Judik, Pogány vagy Jancsika került szóba. Nagyon nehéz őszt hagy­tunk magunk mögött! — Melyik csapatrész nyújtotta a leg­gyengébb teljesítményt? — Nézzék meg, hogy hány gólt kap­tunk és máris megvan a válasz a kérdés­re. A védelmünk egyszerűen nem tudott talpra állni. Olyan megingásaink voltak, amelyeket még egy ifjúsági csapatnak sem szabad elkövetni. Korábban egy­mást tudták segíteni a hátvédek, ma pe­dig a hiba után elvesztik a fejüket, s ilyen esetekben a baklövést újabb követ­te. — Nemcsak a védelem mondott csö­°— Természetesen ez csapatjáték, ahol tizenegy ember összes teljesítménye do­minál. Itt, ha gyengébben megy egy együttesnek, akkor abban nem egy, nem is kettő, hanem minimum öt-hat posz­ton gondok, problémák vannak. A véde­lem rossz játéka azért meghatározó, mert a felelőtlenségből vagy butaságból összehozott gól rögtön az ellenfelet hoz­za fel. így kaptunk legalább tizenöt gólt. — Mi az edző feladata ilyenkor? — Őszintén mondom, nagyon örülök, hogy vége az őszi szezonnak, mert így legalább van időnk arra, hogy keressük a legjobb megoldást. — Változásokat tervez? — Igen. Lejárt a bizalom időszaka, most a lehető legszilárdabb hátsó alak­zatot kell összehozni. A téli felkészülés során kísérletezem, keresem, hogy me­lyik a legmegbízhatóbb megoldás. Le­het, hogy Rab játszik középhátvédet, de Belesen is gondolkodom. Takács min­den valószínűség szerint újra balhátvédet játszik majd tavasszal. Hogy mi hogyan alakul, az még most a jövő zenéje. — A középpályán és a csatársorban is sok volt a gyenge teljesítmény. — Bizony itt is csalódások értek. Az­tán amikor Nyilasi Tibi megsérült, kész káosz lett úrrá. Kétségtelen, hogy ve­zéregyéniség, de az már lehangoló, hogy nélküle a felét sem hozza a csapat. Nyi­lasi ma meghatározó játékosa a Ferenc­városnak és a válogatottnak is, klasszis, ha kiesik, az pótolhatatlan veszteség. Hátrány, amely nyomja a csapatot is. — Az őszi visszaesés nem az akarati tényezőkön múlott? — A játékosok igyekeztek, akartak is, de ez kevés volt ahhoz, hogy lényeges javulás legyen. A sok súlyos egyéni hiba miatt szabályosan önmagunkat készítet­tük ki idegileg. A fiúk önbizalma is szépen a minimumra csökkent. Ez az a helyzet, amikor a labdarúgónak már re­meg a lába és még azt is elfelejti, amit tud. — A felkészüléssel nem volt baj? — Semmivel sem edzünk kevesebbet mint tavasszal, amikor ünnepelt minket hétről hétre a közönség. — Sérülések? — Sokszor annyi betegünk, sérültünk volt, hogy nyugodtan kitehettük volna a táblát: kórház! Még az ág is húzott min­ket. — A csapatépítés mennyire sikerült? — Még korai arról beszélni, hogy X vagy Y átigazolása megérte-e? Szántó és Pölöskei egyértelműen bizonyított, nagy nyereség mindkét labdarúgó. A többiek­kel kapcsolatban ismétlem nem szabad sem így, sem úgy elhamarkodottan ítél­kezni. — Voltak-e fegyelmi ügyek, kilengé­sek? — Jelentősebb balhé szerencsére nem volt. Senkit sem kellett eltiltani, súlyo­sabban büntetni. — Állítólag azért nem volt minden rendben a fejekben. — Volt egy olyan érzésem, hogy bi­zonyos időszakokban úrrá lett az ön­elégültség, a nagyképűség. Ahogy foko­zatosan visszaestünk ez megszűnt, rájöt­tek a túlzottan elégedett emberek, sem­mi okuk az indokolatlan önbizalomra. — Mi lesz tavasszal? — Az ilyen rossz szériának egyszer törvényszerűen meg kell állnia. Sőt a jobb helyezésről sem mondunk le, mi több még a hátrányunk, pontvesztesé­geink ellenére bajnokok is lehetünk, ha kikecmergünk a jelenlegi eléggé letargi­kus hangulatból. A téli alapozás jó al­kalom les? arra, hogy a fiúkat egy kicsit lelkileg is felrázzuk . (A nyilatkozat no­vember közepén hangzott el.) # Végül Losonci Tibort a Ferencvárosi Torna Club ügyvezető elnökét kértük meg, hogy értékelje, elemezze a labdarú­gócsapat őszi teljesítményét: — A Ferencváros labdarúgócsapata a várakozás alatt szerepelt az 1981/82-es labdarúgó idény eddigi mérkőzésein. A szakemberek is, a szurkolók is keresik a gyengébb szereplés okait. Az egyesület vezetése anélkül, hogy feladná azt a cél­kitűzését, hogy labdarúgócsapata baj­nokságot nyerjen, a következőkben látja a visszaesés okait: Az összes NB l-es egyesület között a Ferencvárosnak volt ebben az időszak­ban a legtöbb sérült játékosa. Mörtel és Zsiborás térdműtéten esett át, ebben az idényben egyáltalán nem álltak rendel­kezésre. Murai súlyos gerincoperáción ment keresztül és a három állandó be­teg mellett minden héten 2—3 egyéb sé­rülés volt. Sérült volt ebben az időszak­ban Rab Tibor, Pölöskei, Takács, Koch Róbert és a magyar—norvég futballmér­kőzés óta súlyos sérüléssel bajlódik Nyi­lasi Tibor. Volt olyan mérkőzés, ahol csak 12 játékos állt rendelkezésre, de 15-nél több egy esetben sem. Ebben az időszakban a Ferencváros adta a legtöbb válogatott játékost a fel­nőtt és az utánpótlás válogatott keretbe. A világbajnoki felkészítés ezen intenzív szakaszában több ízben azt jelentette ez, hogy játékosaink csak a mérkőzésen tudtak jelen lenni. A sérülteket és a vá­logatottakat nélkülöző futballcsapatunk sokszor heteken át több ízben 4—5 játé­kossal edzett a pályán. Mindezek a körülmények nehezítet­ték a csapategység kialakítását, az újon­nan igazolt játékosok beépülését, s erő­sen rontották a harci szellemet. Nem volt mód megfelelő taktikai elemek gyakorlására az együttes csapat­munka kialakítására, s ez az eredmé­nyekben tükröződött. Gyenes J. András 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom