Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1981/82 - 1980 / 74. szám

Novák a régi Bundzsákés rangadókról ELLENTÉTES KISPADON Barátságosan üdvözlik egymást. Beszélgeté­sükben sok mindenről szó esik, csak egyetlen tabu-téma van, az előttük álló kilencven perc. A mérkőzéssel kapcsolatban úgy tesznek, mintha valójában semmi közük sem lenne az egészhez. Pókerarccal vizsgálják egymás tekin­tetét, hátha elárul valamit egy szemvillanás. A faarc azonban egyértelmű álarc. Tudják, hogy néhány perc múlva, ha a játékvezető a sípjába fúj, görcsbe rándul a gyomor, és te­nyerük is nyirkosabb lesz a szokottnál. Bár­mennyire is titkolják, a következő kétszer negyvenöt perc megviseli őket, nyelik a mér­get, rágják a szájuk szélét, kővé merednek, minden szituáció növeli a pulzusszámukat. Ez a kenyerük, a hetenkénti stressz-állapot, hivatásukkal jár ez, afféle munkaköri ártalom. Ők a sokszor bizony kiszolgáltatott, hálátlan szerepkörre kárhoztatott emberek: az edzők. BESZÉLGETÉSÜNK KÉT ALANYA Bundzsák Dezső: 53 éves, 1950-ben ke­rült Kiskunhalasról a Vasas csapatához. 1956 és 1961 között 25 alkalommal ját­szott a magyar válogatottban. 1958-ban szere­pelt a svédországi világbajnokságon. Rendkí­vül technikás, jól képzett labdarúgó volt, aki elsősorban irányító szerepkörben, fede­zetként — ma úgy hívják, középpályás — mozgatta csapatát. Fejjátéka átlagon felüli volt, a „légtérben" többnyire verhetetlennek bizonyult. 1964-ben fejezte be aktív játékos pályafutását. Később edzősködött itthon és külföldön, Legutóbb Egyiptomban dolgo­zott, 1980 júliusában vette át a Vasas vezető­edzői posztját. Az elmúlt bajnokságban har­madik helyen végzett a piros—fehérekkel, de ugyanakkor megnyerték a Magyar Népköztár­saság Kupát. Bundzsák Dezső, mint játékos, háromszor nyert a Vasassal magyar bajnokságot. Novák Dezső: 42 éves, 1961-ben igazolta le a Ferencváros a Szombathelyi Haladásból. Kilencszer szerepelt a magyar válogatottban. Az 1964-ben Tokióban és 1968-ban Mexikó­ban olimpiai bajnokságot nyert csapatnak tagja, kapitánya volt. 1968-ban nagy megtisz­teltetés érte, Brazíliában játszott, a világválo­gatottban. Tagja volt annak a zöld—fehér gár­dának, amely 1965-ben VVK-t nyert. Kép­zett, nagy játékintelligenciával rendelkező labdarúgó volt, szabadrúgásaitól rettegtek a kapusok, a tizenegyeseket pedig többnyire halálos nyugalommal értékesítette. 1972-ben hagyta abba a játékot, ezután a Ferencváros pályaedzője volt, majd a Dunaújváros vezető­edzője lett. 1980 júliusában került vissza az Üllői útra, és rögtön bajnokságra vezette csa­patát. Novák Dezső a Ferencvárossal játékosként négyszer nyert magyar bajnokságot. A bemutatkozás után most hallgassuk meg, hogy azonos kérdésekre ki milyen vá­laszt adott lapunknak! — Mikor játszott először az ellenlábas klubbal szemben? Bundzsák: 1950-ben, ha jól emlékszem, a La­torca utcában az Elektromos pályán. Novák: 1957-ben, amikor még szombathelyi játékos voltam, a Népligetben játszottam először a Vasas ellen. — Milyen epizódokat őriz e találkozóról? Bundzsák: Akkor már elvitték Budait és Ko­csist a Honvédba, Hennit és Deákot a Dózsá­ba, így jóformán csak a töredéke maradt a ko­rábbi bajnokcsapatnak. Annyira bajban volt a Fradi, hogy a közel negyvenéves Csikós Gyu­lát kellett visszahívniuk védeni. Hiába halmo­zott bravúrt bravúrra, 5 : 2-re nyertünk. Novák: 18 éves voltam, és balhátvédet játszot­tam a Szombathelyben. Hogy milyen óriási fölényben játszott a Vasas, arra azt hiszem, elég ékes bizonyíték, hogy a kapus. Kamarás Miska a Vasas partdobását a mi térfelünkről végezte el. Küzdöttünk, mint az oroszlán, s a végén 0 : 0-val kihúztuk a meccset. — Kellemes emlék Vasas—Fradi rangadók­ról? Bundzsák: 1961-ben a Népstadionban több mint harminc méterről ballal rúgtam egy bomba gólt Landinak. Nyertünk 3 : 2-re. Egyébként minden olyan meccsre szívesen emlékszem, ahol nyertünk. Novák: 1966-ban 4 : 4-re végződött a ranga­dó, annak ellenére, hogy a piros—kékek mát 3 : 1-re vezettek. A játékvezető, Vadas György két tizenegyest is megadott a javunk­ra. Mindkétszer én álltam a labda mögé. A má­sodikat a 90. percben kellett berúgnom, el­képzelhetik, hogy dobogott a szívem! — Keserű emlékeket idéző mérkőzés? Bundzsák: 1953-ban a Megyeri úti Cljpest pályán játszottunk a Fradival, amit akkor Kinizsinek hívtak. Én megjártam a tizen­egyessel, az edzéseken húszszor-harmincszor holtbiztosán értékesítettem a büntetőt, már behunyt szemmel is berúgtam a bal sarokba. Igenám, de a meccsen, amikor farkasszemet néztem Gulyás Gézával, a kitűnő kapussal, elbizonytalanodtam, és nem a megszokott helyre lőttem a labdát. Bravúrral kifogta, pont elém ütötte. Csakhogy az eső áztatta síkos talajon mielőtt rúgtam volna, hanyatt estem, és Kispéter Miska felszabadított. 2 : 1-re ki­kaptunk. Novák: 1965-ben, amikor megnyertük a VVK-t, a bajnokságban is nagyszerűen játszot­tunk. A véghajrában az utolsó előtti fordulóig egyenlő pontszámmal álltunk a Vasassal. A rangadó borotvaélen táncolt, aki nyer, az a bajnok. Farkas Jancsi bevágott egyet, 1 : 0-ra kikaptunk, elúszott a két pont és a bajnokság is. — Az ellenfél csapataiból kinek a játékát csodálta? Bundzsák: Szegény Vilezsál Őszi olyan ele­gánsan tudott focizni, hogy ha nem lettem volna ellenfele, néha megállók a pályán és megtapsolom. Milyen az élet? Ma már ő sincs köztünk. Ugye tavaly halt meg? Milyen fiata­lon, mindössze ötvenévesen. Novák: Nem udvariaskodásból mondom, de én Bundzsák Dezsőt csodáltam. Mindent tu­dott, nagy egyéniség volt. — Milyen volt a kapcsolat a két együttes között? Bundzsák: Ha a pályán össze is szólalkoztunk, az utolsó sípszó után rögtön kibékültünk. Becsültük a Fradi-játékosokat, s a tudásuk előtt mindig kalapot emeltünk. Novák: Még a szikrázóan kemény meccsek után is a legjobb baráti viszonyban voltunk Mészöllyel, Farkassal vagy Ihásszal. Ráadásul a válogatottban is, az edzőtáborozások során is együtt voltunk, úgy hogy nyugodtan mond­hatom, sohasem volt harag, gyűlölködés. — Mit várnak az idei Ferencváros—Vasas mérkőzéstől? Bundzsák: Mire ez a lap megjelenik remélem, hogy a magyar válogatott már kivívta a jogot, hogy ott legyen a spanyolországi világbajnok­ságon, remélem, ez feldobja az egész magyar labdarúgást. Nagyszerű mérkőzést várok, olyan találkozót, amely a szezon egyik csemegéje lesz. Novák: A magyar bajnokság színvonalának mindig értékmérője volt, hogy a két egyesület milyen mérkőzést játszik. Most is vannak klasszisok: Nyilasi vagy Kiss Laci egymagában is felejthetetlen perceket szerezhet a nézők­nek. Remélem, a régi hagyományokhoz méltó találkozót játszunk a Vasassal! Gyenes J. András S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom