Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1981/82 - 1980 / 73. szám

(Albert! Albert! Albert! Bent van a 16-oson, egy csel, két csel, lőjj,... góóóól! .. .) A rádió nyolcas stúdiójának hatalmas hangfalai beleremegnek az önfeledt csatakiál­tásba, a nyitott ajtóban máris kíváncsiskodók hada jelenik meg. Mire azonban kérdezhetnék a technikusoktól, melyik mérkőzés közvetíté­sének részletét hallották, a szót a pompás rit­musú zene, no és a jól ismert hang veszi át... (Valamit el kell mondanom már) Valami régen a fejemben jár (Gyere és hallgasd meg fiam) Egy kicsit a futball bajban van, kár (Na­gyon kár . . .) . . . Sólymos Antal, bocsánat,Tóni — mert­hogy mindeni csak így hívja - senkiével össze nem téveszthető, jellegzetes stílusában énekel a futballról. Igen, ezúttal nem a szerelemről, az unos unalomig feldolgozott témáról, ha­nem az egyik legnagyobb szerelméről, a foci­ról! Méghozzá, mint egyben a Malek—Sóly­mos Rúgj egy gólt! című slágerének szöveg­írója teszi mindezt. A magnószalag szorgalma­san pörög, közben Sólymos Tóni elmereng ... „Olyan sokan kérdezték már tőlem, miért nem írunk több nótát a sportvilágról? Ez pél­dául több, mint két évvel ezelőtt született a Belépés nemcsak tornacipőben című rádiómű­sor szerkesztőinek a felkérésére . . . Fura do­log ez, hiszen ha valami, akkor a sport és a ze­ne igazán közel áll egymáshoz ritmusban, di­namizmusban és mégis csak a legritkább esetben nyúlunk ehhez a témához. Lehet, hogy azért, mert egy kicsit túlságosan is hétköznapi, normális mondanivalója lenne a sportnóták­nak? Nem tudom ... De az tény, hogy az embereknek inkább kell olyasmiről énekel­nünk, ami bárkivel bármikor megeshet, ezért is van az, hogy majd minden táncdal szövege férfi és nő kapcsolatát feszegeti. No, igen, mert ugye szerelmes mindenki lehet, de baj­noki címet eldöntő gólt lőni, hát, bizony az nagyon keveseknek adatik meg az életben .." (Nagyon is büszkén emlékszem rá) Valaha tőlünk félt a világ (Hol van a híres nagycsapat) Hol az a forró hangulat (Kár, nagyon kár . . .) ... A népszerű Expressz együttes legújabb nagylemeze néhány héttel ezelőtt került a bol­tokba, most talán már nem is lehet kapni. Hogy mi a titkuk? Talán az, hogy a fiatalok­hoz és idősebbekhez egyaránt mindig megta­lálják a „hangot". Hogy a „banda" több tagja él-hal a Ferencvárosért? Való igaz, évekig nem volt Fradi-meccs, hogy például Sólymos Tóni ne toporgott volna ott Koós János, Silye Atti­la, Kangyal Ferenc társaságában az Üllői úti stadion tudósítói fülkéinek környékén ... .Amióta az eszemet tudom, mindig a Fe­rencváros jelentette számomra a CSAPATOT! Igaz, már a nagyszüleim is törzsvendégek vol­tak a jó öreg falelátón . . . Mostanában azon­ban legnagyobb bánatunkra nemigen tudtunk kimenni az Üllői útra, mert állandóan vidéken turnézunk. így volt ez azon a bizonyos szerdai estén, amikor a Bánik Ostrava játszott Buda­pesten, mi meg éppen Székesfehérvárott kon­certeztünk. Még szerencse volt, hogy hátul a színpadon az egyik technikusunk rádión hall­gatta a meccset, Így két szám között mindig be tudtuk mondani, hogy áll az eredmény. Mondhatom, nagy sikerünk volt azon az es­tén, igaz, a koncert éppen 3:0 után ért véget. A két csehszlovák gólt így már nem kellett be­mondanunk ... De amennyire „nem vettük ki a részünket" a legutóbbi bajnoki címből, any- nyira igyekeztünk az öt évvel ezelőttinél: emlékszem, a mindent eldöntő, utolsó fordu­lóbeli zalaegerszegi összecsapásra Koós Janival és Silye Attilával zarándokoltunk le, még je­gyünk sem volt. Valahogy bekönyörögtük ma­gunkat a lelátóra, aztán . . . Sosem felejtem el visszafelé az M 7-esen azt a zöld—fehér au­tókaravánt!" (O, ó, ó, rúgj egy gólt, egy igazi gólt) Rúgd meg jól, megmutatom, ahogy még a Flóritól láttam . . . Alighanem kevesen tudják, hogy Sóly­mos Antal egykor élvonalbeli jégkorongozó- ként „lépett fel" a Vörös Meteorban a Loson- czi testvérek mellett olyan partnerek társasá­gában, mint az örökké mosolygó tévériporter Egri János, és a kitűnő fotóriporter Falus Ist­ván. De emellett kosárlabdázott és futballo­zott is, míg manapság a tenisz jelenti az új, a nagy szerelmet. És, hogy Tóni a szervezés­ben sem éppen járatlan, azt bizonyítja az immár hagyományosnak mondható szilveszte­ri jégkorong-derby, amelyet Nyilasival közö­sen ötlöttek ki... „Legutóbb a focisták erősítettek, beszállt hozzájuk a Ferjáncz-lriczfalvi autós kettős, valamint Növényi Norbi is. De még így is pon­tot raboltunk tőlük! Ha azt mondom, élet- szükségletem a sport, akkor egyáltalán nem túloztam! A barátaim a megmondhatói, mi­lyen örömet tud nekem szerezni egy saját „készítményű" gól... A játék örömét semmi­hez nem lehet hasonlítani! Egy kicsit nem is értem emiatt a mai srácokat, őket valahogy nem izgatja annyira a diadal, az ellenfél fölé való kerekedés. Egyáltalán nem véletlenül énekelek a fiamnak is Albert egykori csodála­tos, véleményem szerint utolérhetetlen gólja­iról, cseleiről. .. Amikor pedig évente egyszer játszhatok a Fradi öregfiúk ellen, az pirosbe- tűs ünnepnap a számomra! Géczi, Novák, Al­bert, Fenyvesi és a többiek közelében lenni a pályán, leírhatatlan élmény . .." (Gyere csak gyorsan, hozd a labdát) Taní­tok egy-két jó figurát (Leveszed ballal, s ráte­szed) Amíg a háló megreped (Rúgd, ne saj­náld!) ... A magnószalag és a melódia lassan a vége felé jár. Mondják, Sólymos a szám lemez­kiadásából nem tudott magának egy példányt sem szerezni . . . Elkapkodták, mint ahogy „elkapkodnák" a jó futballt is az emberek . . . Próbáljunk meg hinni Tóni nótájának befejező strófájában ... (Kis idő múlva) Bennetek bízva (Remélem feltámadnak a régi álmok) Rúgj egy gólt, egy igazi gólt (Rúgd meg jól, én megmutatom, ahogy még a Flóritól láttam) ,A fejemben félig-meddig készen van már egy újabb sportnóta. Hogy miről fog szólni? Egyelőre legyen elég csak annyi, hogy Silye Attilával egy legendás hírű ferencvárosi közép- csatár sztoriját dolgozzuk fel .. . Nos, és a ZTE elleni meccsen már ismét teljes létszám­ban ott leszünk a lelátón!" : . . Közben elfogyott az utolsó néhány akkord is a keverőasztalról a rádió stúdiójá­ban. De az utolsó szavak még kint, az utcán is dúdolásra ösztökéltek . . . (. . . én megmutatom, ahogy még a Flóri- tól láttam) Ahogy ők csinálták (Gól! Gól!) Zsiday István Sólymos Antal a kép balszélén. nos guggol, akikről köztudott. Előtte Buitor István és Koós Já- hogy szintén fradisták . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom