Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1981/82 - 1980 / 71. szám

Csapat, versenyző le nem csúszhat az utazásról

Fél óra a nemzetközi osztályon

#

Klárika, Juhász Gyuláné íróasztalán dossziék, összekapcsolt aktacsomók, még a kis asztali naptár mögé is távirat volt betűzve.

— Nem zavarok, ha kérdezősködöm? — tettem fel az első kérdést a Ferencvárosi TC nemzetközi főelőadójának.

— Egyáltalán nem — mosolygott. — Kérdezzen nyugodtan, legfeljebb közben elutaztatom valahová, valamelyik szakosztályunkkal.

— Mit csinál egy klubnál a nemzetközis? — indítottam a beszélgetést.

Klárika félretette a keze ügyében lévő iratköteget.

— A nemzetközi levelezés bonyolításán túl ő utaztat mindenkit s bonyolítja a külföldről érkezők fogadását, gondoskodik számukra szállodáról, programról, intézi az útlevélügyeket, beszerzi a vasúti és a repülőjegyeket és így tovább.

— Az elkövetkezendő időben kik jönnek vendégek az egyesülethez s kik utaznak a zöld—fehér versenyzők közül.

Nem kellett ahhoz a papírokba néznie, hogy sorolja:

— A labdarúgókhoz a BEK torna keretében az osztravai- ak érkeznek s erre az összecsapásra az előzetes hírek alapján NSZK-beli játékvezetőket várunk. Az ifi futballisták elutaznak a Caligaris tornára, a tornászok Romániába készülnek, a férfi tekézök a Duna kupára, a nők az EK-ra. A labdarúgó öregfiúk is túrázni indulnak, de őket nem hivatalosan, csak úgy társadalmi munkában segítem. A birkózók Dániába mennek, a felnőtt focisták Ostravába. A csehszlovák kupacsapat dolgait már három héttel korábban, szabadságom megkezdése előtt elrendeztem. Amikor kiderült, ők lesznek az ellenfeleink, máris felhívtuk Ostravát, beszéltem a klubbal, mondtam, hogy szeretettel várjuk őket. Szállodát is ajánlottam nekik, a Sport hotelt. Ők kérték, hogy ha lehet, inkább bent laknának a városba. Némi utánjárás s megvolt a helyük, az Astoria belső szobáiban. Ott a városban laknak, de annak lármája sem zavarja nagyon a labdarúgókat.

A játékvezetőknek pedig a Royal szállóban foglaltattam szállást.

— Egyáltalán valaki is tudta már a vendégek közül, hogy ki gondoskodik kényelméről, ki intéz neki mindent?

— Volt erre is eset. A Dinamo Drezda vezetői például megtudták. A helyükkel, körülményeikkel is nyilván elégedettek lehettek, na és történt azon a meccsen egy súlyosabb sérülés, az egyik NDK-s labdarúgót kórházba kellett vinni, vele később is kellett még törődni, utólag még a leleteit is összeszedtük, egyszóval azt tettük, amit ilyenkor tenni kell. En semmiről sem tudtam, amikor

hivatnak az elnöki irodába. Bementem, ott voltak a drezdai klub vezetői s köszönetü- ket fejezték ki munkámért. Kiderült, hogy megkérdezték az elnököt, hogy ki viselte gondjukat, ki intézte itt ügyeiket. Az elnök megmondta s ők bejöttek mindezt megköszönni. Még ajándékot is hoztak, kedves ajándékpoharat, rajta a játékosok aláírásával. Mondhatom jól eset a figyelmességük.

— S arra volt már példa, hogy egy utazás nem jött létre?

— Nem, olyan még nem fordult elő. Ezen az osztályon ilyen hibát nem lehet elkövetni. Itt mindig mindennek hajszál pontosan stimmelni kell, versenyző, csapat nem maradhat le versenyről, mérkőzésről, na és a vendégek sem állhatnak a pályaudvaron úgy, hogy nincs szállásuk.

— Milyen a kapcsolata az utaztatott, s kiszolgált sportolókkal?

— Mondhatom jó. Különösen egy szakosztály állt nagyon közei a szívemhez, az asztalitenisz. Hogy miért? Azért, mert korábban én is ott versenyeztem. Nem voltam valamiféle szuper tehetség, de szerepeltem az együttesben. Újlaki Jenő edzősködése alatt. Később vezetőségi tag lettem, aztán ebben az évben már csapat nélkül maradtam. Sajnos kiestünk az NB l-ből, aztán az NB ll-es szakosztályt megszüntette az egyesület. Más sportág versenyeit is szívesen megnézem, a labdarúgó mérkőzéseken rendszeresen kint vagyok.

— Aki megannyi utazást intéz, az szeret utazni is?

— Hogyne. Én például nagyon szeretek. Amikor tehetem utazom is, legutóbb túristaként Salzburgban jártam. Csodálatos út volt, sok élménnyel, látnivalóval.

— Fradi szakosztállyal nem hívták még külföldre?

— De igen. Voltam a teké- zőkkel Bratislavában s Mariborban is s a kéziiabdás lányokkal kupameccsen.

— Mint hírlik, nem csupán a hivatalosan utazók ügyeivel törődik, hanem a magánkérésekkel érkező versenyzőknek, sportvezetőknek is segít intézni az ügyeket.

— Azt hiszem így a természetes. S örülök, ha segíthetek, íme itt egy lap, Mészáros Dodó bácsi küldte Hamburgból. Ott készítik számára a műlábat s tanítják meg vele járni. Ő is itt volt, természetesen az Ő ügyében is megtettem, amit tehettem.

— Most bizonyára feltartottam s kénytelen lesz túlórázni.

Nevetett.

— A túlórát sohasem számolom. Ha egy dolgot ei kell intézni, akkor azt négy után is intézni kell.

Csörgött a telefon, Gyetvai László az öregfiúk doayenje jelentkezett. Utazási ügyben.

Én meg elköszöntem.

v. s.

FRADI MŰSORLAP

A Ferencvárosi Torna Club kiadványa

Felelős kiadó: Losonci Tibor Felelős szerkesztő: Nagy Béla Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László, Csata Zsolt. Lapzárta: 1981. augusztus 23. Készült az MGSZ Nyomdában Felelős vezető: Tulipánt József (81236)