Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1980/81 - 1980 / 63. szám
Kedves szurkolóink! Hagyomány, hogy valameny- nyi Üllői úti mérkőzésünkre műsorlapot adunk szurkolóink kezébe. A lap szerkesztője ezúttal kicsit zavarban van, mert április utolsó napján csak körvonalaiban ismeri a közelgő nemzetközi programot. Kezdetben úgy volt, hogy az FTC, a Volán, a Zaragoza mellett a Temesvár csapata szerepel május közepén a kétnapos nemzetközi tornán. Az Üllői úti torna időpontjában és résztvevőit tekintve is módosult. Amikor e sorokat nyomdába adjuk, a manager tájékoztatása szerint a hazai kupakötelezettségei miatt távolmaradó temesvári csapat helyett a meghívott kubai vagy csehszlovák gárda válaszát várjuk. így lapunkban — amelyet május első napjaiban a megjelenés érdekében nyomdába kell adni — ezúttal csak az FTC eddigi spanyol ellenfeleivel kapcsolatos témakört elevenítettük fel. Az időpont és a résztvevők bizonytalansága nem befolyásolja a torna célját. A mozgássérültek részére ajánlja fel mind az FTC, mind a Volán SC a torna teljes bevételét — sőt mi több, a Fradi műsorlapból befolyó összeget is a mozgássérültek javára adjuk át. Nem akarunk saját rendezvényünknek a kelleténél nagyobb hangsúlyt adni, de célkitűzésünk és erkölcsi kötelességünk, hogy mindenkor segítsünk azokon az embereken is akik - sokszor akaratukon kívül - nem sportolhatnak, nem érezhetik a mozgás örömét. Megtettük ezt a korábbi években is, most pedig szerény lehetőségeinkkel még fokozottabban segítünk embertársainkon. Kicsit szomorú az eset, amelyet nyilvánosságra hozunk, de talán megértik, hogy nem véletlenül sértjük meg a levéltitkot. „Kedves f rád isták! Ne haragudjanak, hogy e pár sorral megzavarom perceiket. Először is bemutatkozom: Tóth Erika 7. osztályos tanuló vagyok. Szeretem a Fradit, mindig olvasom és a TV-ben nézem a csapatról szóló híreket. Édesapám is az FTC-nek drukkolt. De sajnos életének 31. évében vehetett részt utoljára Fradi meccsen. Ugyanis 1976. június 2-án meccsről hazajövet autóbaleset érte. Trabant gépkocsinkba egy szabálytalanul előző busz belerohant. Édesapám azonnal meghalt a helyszínen Szabó Béla bácsival. A hátul tartózkodó két személy Fazekas Bandi bácsi és felesége súlyosan megsebesült. Azóta édesanyám egyedül nevel minket, 9 éves öcsémet Zsoltot és engem. Én próbálom visszadni azt a sok-sok szeretetet amit ő nyújt nekünk. Mindenben segítek neki, amiben csak tudok. Azért írtam, mert nagyon szeretnék valami emléket a csapatról." Nos, Tóth Erika alattyáni kislány május 3-án az FTC egész csapatát láthatja, hiszen a szakvezetés határozata szerint labdarugóink ezen a délutánon a helyi gárda ellen játszanak. A mérkőzés teljes bevételét pedig a szerencsétlenül járt alattyáni fradisták családjának ajánlottuk fel ... Május 3 . . . 82 éve, hogy ezen a napon az FTC megalakult. Születésnapot talán soha nem ünnepeltek a jelmondathoz méltóbban: Erkölcs, Erő, Egyetértés. Ez a három szó lesz azon a koszorún is, amelyet május 4-én hétfő délután helyezünk el alapító elnökünk, dr. Springer Ferenc és fia sírján. Losonci Tibor emlékbeszéde már elkészült. íme ebből néhány mondat: „Most itt nyugszanak együtt, egy sírban — apa és fia. Mindketten az FTC-t szolgálták életük utolsó pillanatáig, mindketten fradisták voltak szívük minden dobbanásával. Ezért is emlékezünk rájuk a klub 82. születésnapján, mert ilyen emberek nélkül ez az egyesület aligha jutott volna el nyolc évtizedes útjára. Az alapítók álma beteljesedett, ők örök békében pihennek, mi folytatjuk és tovább visz- szük azt az örökséget, amit ránkhagytak. Emléküket felidézzük és nemzedékről nemzedékre tisztelettel megőrizzük." Érzéseink és szavaink igazak. Tetteinket ezek kell. hogy vezéreljék. A jól végzett munka öröme, mindig dupla öröm - az egyesület érdekében végzett hasznos tevékenység mindig felemelő érzés. Ezt hangsúlyozta a munka ünnepén, kis házi ünnepségünkön Losonci Tibor elnökünk is. Örömmel nyújtotta át a törzsgárda jelvényeket a „tizenéveseknek" és hamiskásan tette hozzá: kár, hogy a három évtizedes FTC tagság után járó jelvényeket nem készítik ... 0 ugyanis már erre lenne jogosult! A Fradi műsorlap munkatársaiból is kialakult már egy törzsgárda. Több, mint egy évtizede lapunk munkatársai: Várkonyi Sándor, Kozák Mihály, Major János, Orbán László. Ók - bár jelvényt nem kaphatnak — de a szerkesztő élve az alkalommal ezennel a nyilvánosság előtt mond köszönetét áldozatkész és színvonalas munkájukért. Hagyományok, érzések, klubszeretet. Eltávolodtunk volna az első mondatoktól: a nemzetközi tornától, a műsorlaptól? Nem kedves sportbarátaink. Mindennapos cselekedeteink, mérkőzéseink és versenyeink, örömeink és csalódásaink adják, teszik teljessé azt az életet amelyet vezetők, sportolók, szurkolók együtt alakítanak a zöld-fehér szín és három betű égisze alatt. Hétköznapjaink azok, amikor mérkőzésekre, versenyekre készülünk. Ünnapnapjaink: amikor a zöld-fehér mezes ferencvárosi sportolók győztesen vonulnak le a küzdőtérről. Várjuk az ünnepnapokat, de szerénytelenség nélkül mondhatjuk: nem ölhetett kézzel. Munkánkban előfordulhatnak hibák, de őszinte tenni- akarásunkban senki nem kételkedhet. A segítő kezeket megköszönjük, lehetőségeinket maximálisan kihasználjuk. A címoldalon látható fotó pedig legyen e gondolat jelképe, vágyaink mutatója: az Üllői út felett fény ragyog, a siker fénye — a lelátók pedig zsúfolásig telve szurkolókkal. A mi hűséges ferencvárosi szurkolóinkkal. Legyenek velünk mindig: éjben is, fényben is. Nagy Béla 3
