Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1980/81 - 1980 / 53. szám
Nehéz fiúk aranyban, ezüstben Kruj Iván „nagyétkűvé” vált Volt valami torokszorítóan boldogító abban a másfél évben, amivel meglepte a magyar közvéleményt dr. Hegedűs Csaba birkózó szövetségi kapitány. A körülbelül félezer nap alatt talpraállt tetszhalálából a szőnyeg honi világa, s ebben az ébredésben keményen ott voltak a mieink. Gáspár Tamás és Bállá József idei huszárbravűrjairól lesz szó alant, s erre a nyárvégi beszélgetésre kötetlen formában meghívtuk a két érdekelt, arannyal, ezüsttel büszkélkedő vasgyúrónk mellett a szakosztály vezetőedzőjét, Kruj Ivánt, aki joggal fürdik a dicsőségben: — Tomi és Puki érmei mellett én főként azért vagyok roppant elégedett, mert az idei szezonban — a kecskeméti Ifjúsági Barátság Versenyt és a bursai junior EB-t is ideszámítva — 32 olimpiai pontot gyűjtött legénységünk, s ha azt mondhatjuk, hogy a Jelent képviselő Gáspár-Balla duó világsikert ért el, akkor mindjárt hadd tegyem hozzá a Jövő Ígéretei közül az 57 kilós szabadfogású Nagy Béla és az ugyanabban a fogásban pár nap leforgása alatt IBV- és EB-bron- zot kiharcoló nehézsúlyú Kőfalvi nevét is. És Biró Laci...? — Ő külön szám. Lacika a moszkvai olimpián — élete második világversenyén! — sistergő birkózással lett hatodik, s ha a CSZKA-csarnokban mutatott formáját átmentette volna Bursába is, akkor háromszor szólt volna a magyar Himnusz! (Gáspár és Sipos (Bp. Honvéd) nyerte a két aranyat a török városban. — A szerk.) Ezek után ne vádoljanak túlzott önhittséggel, ha azt mondom: soha ilyen jó évünk nem volt még. Menjünk szép sorjában, és mindenki tegye hozzá mondanivalóját, jó? Tehát: Moszkva, Nyári Olimpia, szabadfogás, nehézsúly, Balta József: ezüstérem! A második. Arra gondolom egyetlen Kedves Olvasónkat sem kell emlékeztetnünk, hogy Puki Montrealban a legeredményesebb magyar birkózó volt 1976-ban...? — 1980 végre egy olyan év volt, hogy nem kellett az orvosokhoz mászkálnom •ftT Gáspár Tamás hétszámra — mondja Bállá Jóska. — 1978 és 1979 tele volt mindenféle sérüléssel, jóformán birkózni sem mertem, ráadásul rejtélyes betegségek is sújtottak. Node, azután rendbejött minden, azt csinálhattam itt a Fradiban és a válogatottban, amit kellett, ami testre- szabott. így azután a moszkvai ezüstmedál az értékesebb, nemde? — Nemcsak azért, mert sok nehézség hátráltatott! A moszkvai sorsolás láttán—mi birkózók ismerjük egymást, így előre is tudunk számolni — egy pillanatra meghűlt az ereimben a vér. Mert hát ugye mindjárt a második „körben" összejöttem a bolgár Európabajnok Iva- novval, s utána pedig Angyijev, az ötkarikás címvédő következett... Egyszerű művelet dolga volt: Ivanovon úgy kell továbbjutnom, hogy Angyijev ne ejthessen ki a versenyből. Állandóan az lebegett a szemem előtt, hogy csakis a dobogó az elviselhető szereplés, mással egyszerűen nem utazhatom haza! Meghajtottam Ivanovot, leléptették. Egy közbevetés: szakkörökben nem is kevesen úgy beszélnek Rólad, hogy túlzottan respektálod a szovjet birkózók tudását, egyszerűen megbénulsz ellenük. Ilyen szemszögből: hogyan mentél fel Angyijev ellen? — Mondtuk Jóskának, hogy mindegy mit ér el, de űzze-hajszolja a szovjet (■■■Mai Elegyítés Balla-módra! A karok kitűnően alárakva, a jobbláb pedig a Pukitól megszokott módon indul a kirúgásra. Ennyire taktikusan kell birkóznia Jóskának az elkövetkezendő években is, mint a képen látható Gehrke ellen. A moszkvai olimpiai 9 percük volt — világversenyen! — a harmadik, két Gehrke-győ- zelem után most nyert először Balta. fiút, hiszen az Ivanov elleni győzelemmel már nincs mit tartania a jövőtől — vág közbe Kruj. — Hiába mondják, hogy félek a szovjet versenyzőktől, ez nem igaz!!! — jön indulatba Puki. — Egyszerűen van egy jó pár közöttük, aki jobb nálam, és akármit próbálok, nem jön be semmi. Szó mi szó, Ballát leléptették, de utána olyan hajtásba kezdett, ami életre szóló emlék marad. Lesöpörte a román Janko-t, majd sorsdöntő csatában jutott túl régi, nagy mumusán, az NDK főként kötöttfogású elemeket alkalmazó reprezentánsán, Roland Gehrke-n. — Tulajdonképpen az a pozitív feszültség öntődött jó formába, ami Angyijev ellen elmaradt — folytatja Jóska. — Tudtam, hogy Gehrke aláfordu|ásai élet- veszélyesek, ezért erre külön figyeltem. Sikerült megfékeznem az átdolgozással, és higgadtan jöttek a pontok is! — Jóska nagyon megérett az elmúlt 4 évben, és sokat számított, hogy idén rengeteget versenyzett kötöttfogásban is — fűzi hozzá a vezetőedző. — Igen, a kötöttfogásúak ritkán vertek meg, sőt, ha jól emlékszem, nem is kaptam ki tőlük, de megvertem például két Európa-bajnokot, a román Codrea- nut és a mi Rovnyainkat. Jó, hogy én sem tudok akciót, de ők sem ellenem. Ezek szerint, ha mindkét fogásnemben indítanának egyszer... — Ne szaladjunk annyira előre a fantáziádban — vélekedik a maga megfontolt módján Jóska. — De ha arra vagy
