Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1980/81 - 1980 / 45. szám

£ ÖT 7 SZAKOSZTÁLYBAN Senki sem vitatja, hogy egyesületünk­ben a labdarúgás a legnépszerűbb sport­ág. Csaknem mindig a focisták vannak „reflektorfényben", az ő jó vagy rossz szereplésük gyakoribb beszédtéma, mint például a többi szakosztályé. Pedig azok is ugyanolyan tagjai a Fradi nagy család­jának, csak éppen kevesebben vannak vagy kisebb az érdeklődés eseményeik iránt. Helytelen lenne ha e hasábokon nem tájékoztatnánk időnként az olvasó­kat a többi sportág legfrissebb híreiről, erőpróbáiról, készülődéseiről. Körsé­tánkban öt szakosztályt kerestünk fel, s hogy mit láttunk, hallottunk, azt az alábbiakban ismertegük. S, hogy ne legyen „sértődés", abc-sorrendben kö­vetkeznek. MEGKAPASZKODNI... Nem csodálkoztunk volna, ha Szilágyi László, az asztalitenisz szakosztály elnö­ke elsősorban a „régi szép időkre" emlékeztet találkozásunk alkalmával. Mert nem szabad elfelejteni, hogy az FTC női gárdája volt országos bajnok, Vásárvárosok Kupa-győztes, s játékosai között mindig akadtak válogatottak. Ez volt. Jelenleg annak örülnek a leg­jobban, hogy tavaly veretlenül végeztek az NB ll-ben, sikerült visszakerülniük az első osztályba és tovább terveznek. Hogy mit? — Nekünk most a legfontosabb fel­adatunk, hogy megkapaszkodjunk az NB l-ben, - mondta a szakosztály elnö­ke. — Igaz, nem lesz könnyű, mert a többi klub, — amellyel a legnagyobb ver­senyben lehetünk — erős és a mi erősí­tésünk nem sikerült úgy, ahogy szeret­tük volna. Az új szezonra leigazoltuk Papp Évát, de még néhány tehetséges, ügyes játékos elkelne. Érthető az aggodalom. Igaz, a „régiek", Kocsisné Mong Angéla, Far­kas Ildikó, Szilágyi Andrea és Tóth Irén mellett Papp Éva lett az ötödik, tehát a csapat adott, de nincs megfelelő tarta­lék, utánpótlás. A saját nevelésűek közül Beke vagy Hetényi Vera évek múlva segíthet, a jelent azonban ők még nem tudják megoldani. A szakosztály vezetői az idei bajnokságban 3—4 győzelem elérését tűzték ki célul, hogy biztosítsák a bentmaradást. Most azért szurkolnak, hogy ez sikerüljön! FIATALOK A SZORITÓBAN Kocsis Antal személyében ökölvívó nyerte a Ferencváros első olimpiai baj­nokságát. A „bunyósok" hosszú időn keresztül nagyszerűen képviselték az egyesületet a hazai és külföldi ringek- ben is, de aztán — egy időre — megszűnt a szakosztály. Öt évvel ezelőtt alakítot­ták meg újból, — a sportkedvelők kíván­ságára is. Koch István, az egykori kapos­vári versenyző lett a vezető-edzője a gár­dának, amely döntő többségben fiata­lokból áll. Táncos Mihály, Csukrán Sán­dor, Dékány Zsigmond, Molnár Gábor, Nagy Károly és még többen, mind saját nevelésű fiatalok, akik már eddig is meg­mutatták, hogy keményöklű gyerekek. — Egyelőre csak az utánpótlás mező­nyében vannak reményeink, ahhoz, hogy a felnőttek között is helytálljunk, még kell egy kis idő, — hallottuk a veze­tő edzőtől. — Szakosztályunk létszáma 38 sportolóból áll, edzéseinket az Üllői úti teremben tartjuk, s ide várjuk azo­kat az ügyes gyerekeket is, akik kedvet éreznek az ökölvívás iránt. Május a Bu­dapest és országos bajnokság jegyében telt el, de mi a felnőttek között nem so­kat kereshetünk. Érdekesnek ígérkezik az ötödik alkalommal sorra kerülő Fradi Kupa, amelynek évről-évre sikere van, s a várható nagy mezőny miatt öt napra tervezzük. A szakosztály tagjai a nyáron táboro­záson vesznek részt, lesz versenyük Egerben és Miskolcon, s nagyon sokat várnak az ősztől. Érthető, mert addig tovább erősödhetnek, tapasztalatokat szerezhetnek, s érmeket is akarnak gyűj­teni. JUBILEUM I — Bizonyára a jubileumunk alkalmából keresnek fel bennünket, — mondta Forró Ildikó, a ritmikus sportgimnasz- tikai szakosztály vezető-edzője. — Örü­lünk, hogy megemlékeznek az évfordu­lónkról ... Bevalljuk, a véletlen hozta úgy, hogy ennek az évről évre népszerűbb sportág­nak a szakosztályát felkerestük, mert hamarjában nem is emlékeztünk, hogy öt évvel ezelőtt alakultak meg. De ez nem zárta ki, hogy utólag is gratuláljunk azoknak, akik sokat tettek az eredmé­nyesség érdekében. Forró Ildikó és segí­tői, mint Bánhídi Borbála, Arnóczky Éva, Szilágyi Mihály, Kiss Géza és Biró István egyaránt nagy hozzáértéssel fog­lalkoznak a negyven fiatal lány sporto­lásával. Három korcsoportra tagozódik a 6—16 évesek tábora: gyerekek, serdülők és ifjúságiak alkotják a szakosztályt. S az eredmények? — Egyelőre még szerények, hiszen hasonlóan az „igazi" tornasporthoz, eb­ben is sok-sok gyakorlás kell, amíg sike­rül megfelelő színvonalra eljutni, — ma­gyarázta Forró Ildikó. — Ezért is nagyon örültünk például, amikor ifjúsági csapa­tunk az MNK-ban a harmadik helyen végzett, a serdülők között pedig Madá- csi Ildikó ötödik lett. Reménységünk Farkas Annamária, aki ifjúsági váloga­tott, s idén például Brnóban a kötélgya­korlatban a nyolcadik helyen végzett. Mi a további tervük, programjuk? — Erősíteni akarjuk szakosztályun­kat, idén is rendezünk tanfolyamokat, nyáron bemutatókat tartunk, újabb fia­talokat akarunk megnyerni ennek a sportágnak, szakosztályunknak, a Fe­rencvárosnak. CSENDBEN ... A sakkozókról közismert, hogy halksza- vú emberek, versenyeiket meghitt csend­ben vívják, s nemcsak a táblák mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom