Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1982/83 - 1980 / 107. szám
A ml szurkolóink: -<*í*)5MeBS!Sí*íS^ „A Fradi szenvedélyünk” Horváth Feri barátom mondta egy beszéletés alkalmával: — Akarsz találkozni óriási fra- distákkal, olyanokkal akik nincsenek közel a „tűzhöz" és mégis életük minden mozzanata beilleszthető a nagy ferencvárosi család életébe. — Elmegyünk Feri — „megnézzük" őket... * * * Helyszín: a Bosnyák téri piac főirodája. Időpont: ferencvárosji időszámítás szerint. Honvéd verés után három nappal. Óriási szurkolók: Rusznyák Gyula a Zöldség-Gyümölcs Forgalmazó Társulás igazgatója és nyugdíjas munkatársa a vibráló egyéniségű „ősfradis- ta" Reszt Károly. Szokásos első kérdés: mióta fra- disták? Rusznyák: 41 éve — 1942-ben voltam először Fradi meccsen, de ne haragudjon nem tudom ki volt az ellenfél és mi volt az eredmény. Egy biztos Sárosi dr. és Lázár is játszott. Reszt: Öreg nagybátyám vitt ki egy Ferencváros-Gamma mérkőzésre. Sárosi és Gyetvai játéka nagyon megragadott. A későbbiekben? Évtizedek óta együtt járunk meccsre, amióta bérlet van mindig veszünk és a Fradiért bárhová elmegyünk. Voltunk mi már Magyarország valamennyi városában, a Fradiért, a mieink győzelméért. És külföldön? „Elkocsiztunk" Belgrádba és Bázelbe . .. A két B-betűs város említése után a következő kérdés a két R-betűs fra- distához: — Kik voltak régen és kik ma a játékoskedvencek? Rusznyák: — Aki a Ferencváros mezét kiérdemli, szeretetünket is kiérdemli. Bízunk a fiúkban, és abban, hogy érzik: a pályán lévők a jelenlegi FTC-t méltón képviselik. Méltók az egykori kedvencek Rudas Feri, Kispéter Mihály ferencvárosi szelleméhez, óriási tudásához. Ma kétségtelen, hogy Nyilasi Tibi a legnagyobb tudású magyar labdarúgó. Azt, hogy meghatározó egyéniség saját játékostársaitól hallottam, akiknek már az is „alapsiker", ha Tibi ott van a pályán közöttük. Lelkesedésükért rajongok Jancsikáért, Szoko- laiért és a kis Takácsért. Rusznyák Gyula p Reszt Károly Reszt: — Szinte gyermekként voltam jelen amikor Sárosi „berámolt" egy hetest a világhírű Planicskának... Természetes, hogy ő volt a régi kedvenc. Mátrai Sanyi az ötvenes években bizonyította, hogy vezéregyéniség, de később Juhász Pista és Bálint Laci játéka is magával ragadott. Napjainkban Nyilasi játékát értékelem a legtöbbre. A fiamnak — akiből úgy érzem igaz fradistát neveltem — szintén ő a kedvence. Mondatok, vallomások két szólamban, de azonos lelki hullámhosz- szon: — Fradi imádók vagyunk. Nekünk ez a csapat mindent — családot, átadott és visszakapott szeretetet, ki- kapcsolódást, sportot, vallást jelent. Kicsit elfogultak vagyunk, de a szeretet egy bizonyos fokon már csak így jelenhet meg. Mi a hét hat napján a hetedikre, a meccsnapra készülünk. Mindig ott vagyunk a lelátón, hiszen erre vágyunk, így alakítjuk életünket, hogy ott lehessünk. Ezt a Fradi imádatot csak azok érthetik meg akik hasonlóan éreznek. Másnak a szavak, érzelmek mit sem jelentenek. Sok fradista van akinek mindene az FTC három betűje, és mindezért áldozatot is hoz. Jó érzés a bajban baráti jobbot nyújtani sztárnak, ifis- tának egyaránt. Mindez számunkra öröm és Fradi szívünket megdobogtató esemény . . . Ehhez csak a gólszerzés okozta öröm hasonlítható! Az amikor a pályán boldogan ölelkeznek a mieink — és mi szurkolók a lelátón is „egymásra találunk". A vereség pedig elszomoríthat de érzéseinket nem befolyásolhatja. Mi már csak mindig fradisták maradunk ... (Örömmel rögzítem a szokatlanul őszinte és szép szavakat, de nyelve-
