Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1982/83 - 1980 / 105. szám

r Az általános elnökhelyettes HARGITAI KÁROLY A hét közepén pontosítottuk ennek a beszélgetésnek az időpontját. A csütörtök nem volt jó, mert akkor tárgyalása volt az elnökhelyettesnek. A péntek sem, mert akkor is házon kívül értekezett. Szombaton vidékre utazott a labdarúgó csapat mérkő­zésére, a vasárnap az jó lett volna, de az egyetlen pihenőnapján mégsem illett interjúra ráncigálni. Maradtunk a hétfőben. Reggel kilenckor bent ült az el­nöknél Losonci Tibornál s tárgyalt. Míg ott végezett megtudtam, hogy vendégek közelednek hozzá. Hát ezeket leelőztem. • Hát tessék, jöhetnek a kérdé­sek — mondta, amikor leültem vele szemben az íróasztal elé. Csak nyu­godtan ... én természetesen figye­lek, de közben aláírom ezt a pár le­velet. Gondoltam úgy illenék, hogy Har­gitai Károlyt is bemutatnám néhány mondattal, de aztán mégis úgy dön­töttem, ez a jelen esetben felesleges. Immár a nyolcadik éve dolgozik a klubnál, tagja az egyesület vezérka­rának. Őt tehát jól ismerik egyesü­leti, versenyzői, sőt szurkolói körök­ben is, a kívülállók viszont keveseb­bet tudnak munkájáról, szerepköré­ről. — Mi tartozik az általános elnök- helyettes feladatköréhez és egyálta­lán mi késztette az egyesületet, hogy megossza a helyettesi funkciót? — in­dítottam a diskurzust. • Az általános elnökhelyetteshez tartozik a szervezés, a nemzetközi ügyek bonyolítása s ellenőrzése a tá­jékoztatási és propaganda munka, a gazdasági ügyek, a szerződések köté­se az együttműködés biztosítása a vállalatokkal és így tovább. Ami a kérdés második részét illeti, nos más kluboknál már nagyon rég óta két, sőt három helyettes látja el a munka­kört. A döntés lényege: két ember között jobban megoszlanak a felada­tok s ami szintén nagyon fontos, több energia jut a szakmai munka szervezésére, irányítására. — Meséljen el egy munkanapját. • Reggel ha bejövök az újságok­kal kezdem. Elolvasom az összes na­pilapot s természetesen a Népsportot. Érdekel minden, amit a klubról ír­nak, sőt az is, amit a többiről. Aztán egy rövid konzultáció következik, amikor az elnökkel és a gazdasági osztály vezetőjével megbeszéljük a napi teendőket. Aztán postabontás . . . meglehetősen bőséges a levelezés, ezeket mind gondosan át kell nézni. Aztán ha éppen nincs valahol érte­kezletem, nem konzultálok itthon, vagy éppen házon kívül, akkor szak­osztályokat, edzéseket, versenyeket látogatok. A mindig mosolygós, kedves tit­kárnő, Marika nyitotta résnyire az ajtót. — Hargitai elvtárs ketten várják majd ... Az elnökhelyettes kinézett, kikö­szönt s kis időt kért. Én meg gyorsí­tottam a tempón. — Mint említette a szakosztályok munkáját is ellenőrzi, edzéseket is lá­togat. Nos mindez nem elsősorban a szakmai elnökhelyettes feladata? • A szakmai munka felügyelete valóban kollégám, Kende Gyuri terü­lete, mindez azonban nem azt jelenti, hogy nekem ezzel most már nincs semmi dolgom. Szakmai ismeretek nélkül féloldalas lenne a munkám, mi több ez legfeljebb félmunka ha lenne. A szakma és a szervezés nagyon is összefüggő terület, mindkettőben otthon kell lenni. Hogy nézne az ki, hogy én csak a szervezési ügyeket is­merném, de például az utánpótlásne­velés problémáit nem s ezt a téma­kört úgy, ahogy van áttolnám egy másik asztalra. — Mi volt problémás az elmúlt esztendőben a klubnál? • Hát, hogy is mondjam, az egész 1982-es esztendő nehéz volt. Nehéz, mert egyes sportágakban szakítot­tunk a múlttal, új utat kezdtünk ta­posni. Elengedtünk több élverseny­zőt, hogy utat nyissunk az utánpót­lásunknak, vagyis a későbbi eredmé­nyekért ma hoztunk áldozatot. Prob­lémák adódtak labdarúgásban, s ez eleve megszabja az összképet, hiszen erre figyelnek a legtöbben. Ha az FTC nincs éppen az első három kö­zött, akkor nálunk már valami nagy bajnak kell lenni. Az őszi idény haj­rája kétségtelenül nem volt valami fényes, egy-két mérkőzés elbukása miatt több hellyel hátrébb csúsztunk, így aztán foglalkoztak velünk a télen jócskán. Valamiféle palotaforradal­mat sejtettek, holott csak annyi probléma volt nálunk is, amennyi majd minden csapatnál megvan. Re­mélhetően játékosaink kellően „meg­sértődtek" s most tavaszra megmutat­ják, hogy többet tudnak annál, mint amennyit feltételeznek róluk. — Nevel-e több tehetséges fiatalt a zöld-fehér klub, mint az elmúlt években? • Én bízom benne. Soha ennyi aranyjelvényesünk nem volt mint most. A 102 szép szám, ha összeha­sonlítjuk a korábbi 55-tel. Ez azt mu­tatja, azért elindult valami ... — Lehet az elnökhelyettesnek is kedvenc sportága? • Én úgy érzem lehet. Csak a munkájában nem szabad ennek ér­ződnie. Jómagam a klub minden ver­senyét látogatom, összeségében na­gyon szeretem a sportot. De gondo­lom nálam mindennek a fordítottja lenne furcsa... a

Next

/
Oldalképek
Tartalom