Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1980/81 - 1980 / 43. szám

Mindent bele! Évről évre izgalommal figye­li az ország a kajak-kenu vi­lágbajnokságokról érkező hí­reket, vagy négy esztendőn­ként az olimpia eredményeit. Ez a nagyon szép sportág csak ezekben az esetekben kerül az érdeklődés közép­pontjába, máskor legfeljebb csak különleges alkalommal figyelnek az emberek a kaja­kosok, kenusok versenyeire. Rajnai Klárit, a Ferenc­város legjobb kajakosát azon­ban nagyon sokan ismerik, hiszen egyike a legeredmé­nyesebb magyar „hajós"-ok- nak. Érmek, trófeák, aján­dékok díszítik a vitrinjét, s lassan az lesz a gondja, hogy hova is helyezze a sok szép tiszteletdíjat. Pályafutása szinte töretlen. Tizenhárom éves volt, amikor a KSI-nél elkezdett sportolni, ráadásul azonnal sikereket is ért el, mert serdülő, meg úttörő bajnokságokat nyert, ezek pedig tovább ösztönözték a még keményebb gyakorlások­ra. Kilenc évvel ezelőtt igazolt az FTC-be, azóta zöld-fehér színekben gyarapítja bajnoki érmei számát. Kiugró eredményeiről így vallott: — Nyolcszor voltam már első a magyar bajnokságokon, egyéniben pedig öt aranyat kaptam — mondta. — Világ- bajnokságokon eddig több­ször álltam már a dobogón. Az első VB-m 1974-ben Mexi­kóban volt a négyes 500 mé­teres számban a negyedik helyet „csíptük" el. Utána egy évvel később már bronz­érmes voltam ugyanebben a számban, s a K—2-ben pe­dig könnyebb hajó miatt ki­zártak. 1976-ban az olimpi­án K— 1 500-on harmadik, kettesben pedig Pfefferrel má­sodikok voltunk. A követke­ző két év valamivel gyengéb­ben sikerült mint ahogy én azt terveztem. Mindössze két ötödik helyet értem el, ez bizony szegényes gyűjtemény az előzőekhez képest. Tavaly viszont már újabb bronzérmet vehettem át, tehát. .. Ezek szerint Moszkvában az olimpián még előbbre is léphet? — Ezzel kapcsolatban már csak babonából sem mondok semmit. Ha minden „bejön" akkor teljesülhet a vágyam. Nagyon sok a velem körül­belül azonos képességű ellen­fél. A szovjet, az NDK-s, a román, a lengyel, a nyugat­német, a kanadai, a bolgár lány is ugyanolyan babérok­ra tör mint én. Biztos, hogy hajszálnyi különbségek lesz­nek közöttünk. A lehető legjobban fel kell készülnie annak, aki komolyan jó he­lyezésre pályázik. Versenyzett-e már a moszkvai pályán, a Krilatsz- koje-i mesterséges tavon? — Természetesen. Ha nem fúj oldalszél akkor ideálisak a feltételek. Ha mégis vala­melyik oldalról kapnánk az „áldást', akkor bizony a ha­talmas lelátóhoz közelebb la­pátoló k na k nagyobb szeren­cséjük van, mert azokat a pá­lyákat árnyékolja a tribün. Persze remélem, hogy nem kell, majd a rossz időjárási viszonyokra hivatkoznom. Rajnai Klári szorgalmára nemigen panaszkodhatnak az edzők. Egyike volt a hírek szerint a legöntevékenyebbek­nek a kubai és a mexikói tá­borozások során is. Télen nem is egyszer előfordult, hogy 25—30 kilométereket kajakozott. — Most tavasszal azért va­lamivel rövidültek a távok — folytatta. — Most már sokszor résztávokat, vágtákat eve­zünk, ötszáz, háromszáz mé­tert. Persze ezek legalább annyira, ha nem jobban, ki­vesz ix az ember ereiét, mint a maratoni távolságú, erőfej­lesztő, állóképességet javító hosszútávú gyakorlások. Hány versenye lesz még az olimpiáig? — Ezt pontosan nem tud­juk. Itthon két válogató biz­tosan, külföldön pedig leg­alább két-három ízben ülünk majd hajóba, hogy eldönt­sük ki a legjobb. Furcsa helyzetben készül a klubjában . . . !aen. mert a Ferencvá­tudja-e, HOGY? Wa az olii Egy ni, d( tüzet hídon. Délután pedig rúgtak egy „ötöst" az alimpiai bajnok svéd válogatottnak! !az 1924-es párizsi szellemi olimpián a ze­njei zsűriben Bartók Béla képviselte hazánkat. JPFöldes Éva volt 1948-ban a londoni olim­pián az első, aki érmet nyert a magyarok kö­zül! A szellemi olimpiát ugyanis már koráb­an megtartották és amire a játékok elkezdőd­ik már eredményt hirdettek, í A szellemi olimpia epikai művek csoport­jában dr. Földes Eva a 3. helyen végzett, bronzérmet nyert! A díjnyertes munka címe: A fiatalság forrása. Ez a nők sportjának tör­ténete az ókortól 1600-ig. Földes Éva latin, francia és olasz szakos tanárként ezt meg­előzően már 12 éve foglalkozott sporttörté- ^^Httel is. maorii olimpia harmadik napjan kialudt tpiai láng! |vatalnok gyufával próbálta meggyújta- csak hosszas kínlódás után sikerült a Smét feléleszteni. VA Jnagyar labdarúgó válogatott is részt- vett a Margit-híd avatásán (1949. november 20.) Köcsisék az elsők között mentek át az új Los Angeles-i olimpián a magyar csapat aruhája: meggypiros, bélésnélküli szövet­iát, a balmellen kis magyar címer. rémszínű nadrág, zsirádli kalap zöld szá­lai. Fehér ing, zöld nyakkendő, barna cipő. z volt az első hivatalos formaruha. Eddig versenymezekben vagy sötétkék ruhában vo­nultak fel az olimpikonok. ^^Olimpiai hozzájárulás — számolócédulákon. „A Sporthírlap a MOB jóváhagyásával számo­lócédulákat készíttetett, amelyeket ingyen bo­csát a vendéglők és a kávéházak rendelkezésé­re. Az olimpiai számolócédulán kétszáz koro­nát számítanak hozzá a fogyasztott ételek­hez és italokhoz, ami igazán jelentéktelen ösz­szeg, ha számításba vesszük, hogy a legszeré­nyebb fogyasztó is ezreket költ vendéglőben. Olimpiai gyűjtésünk sikere érdekében az Egyetértés SC készséggel felajánlotta szolgála­tait. A Sporthírlap azzal honorálja a gyűjtés érdekében fáradozó ESC-istákat, hogy azt a tíz főpincért, aki a legtöbb kétszáz koronákat gyűjtötte össze, értékes emlékdíjakkal fogja megjutalmazni." (SH 1924. V. 5.) A Sporthírlap olimpiai akcióját bár öröm­mel üdvözölték, de ebből csak igen csekély összeg gyűlt össze az olimpikonok kiutazásá­ra. ^^Az 1936-os berlini olimpián már volt TV közvetítés! Természetesen csak Berlinben „a város különféle részein felállított „távolba- néző helyiségekben" a szurkolók ezrei élvez­hetik a stadion közönségével egyidőben az izgalmas versenyeket. A szakértők is nagy érdeklődéssel várják a közvetítést, mivel ez lesz az első eset, hogy programszerüleg köz­vetítenek televíziós úton szabadtéren leját­szódó eseményt." (IMS. 1936. I. 28.) ^^Egy kertész ötlete volt, hogy az 1936-os olimpiai bajnokoknak adjanak egy tölgyfa csemetét, amelyet az illető otthon elültet. A bizottság elfogadta a tervet és minden baj­nok kapott egy kb. 70 cm magas facsemetét. Ezt egy díszes égetett cserépbe ültették, ame­lyen az olimpiai karikák és a következő fel­irat volt olvasható: „Nőj a győzelem dicsőségére, Serkents további tettekre."

Next

/
Oldalképek
Tartalom