Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1982/83 - 1980 / 99. szám
1 Szakosztályvezetők mondják: Giczy Jenő (birkózás) Huszonöt éve a Fradiban Jubileumokról mindig szívesen emlékezünk meg, hiszen bizonyítja az ünnepelt klubszeretetét, az egyesülethez való kötődését. S ez ma különösen fontos, mert gyakran hallani olyan sportemberekről, akik csak érdekből szerepelnek itt vagy ott, s amint egy kedvezőbb ajánlatot kapnak, gyorsan felcserélik az egészen másszínű szerelésüket. Örömünkre a Ferencvárosban csak elvétve akadnak ilyenek, ezért az év minden időszakában találunk jubilánsokat. Giczy Jenő, a birkózó szakosztály vezetője kereken 25 éve lépett be először klubunk kapuján, s az egykori ifjúsági versenyző nemcsak a szőnyegen vívott ki magának elismerést, hanem most már hosszú ideje az irányítói poszton is. — Elég változatos volt a pályafutásom az Ollői úton, összességében több mint két évtizeden át versenyeztem, hiszen 1980-ban csapatbajnoki mérőzésen még beugrottam egy kicsit birkózni, mert szüksége volt rám az együttesnek, — emlékezett vissza Giczy Jenő. — A hetvenes évek második felében edzősködtem is, de végül a vezetést bízták rám a klubban, s most már ötödik éve állok a szakosztály élén. Munkája céltudatos, határozott, a jövőbe tekintő. Olyan mint versenyző korában volt, annak ellenére, hogy kirobbanó sikereket csak ritkábban ért el. „Nagyon erős volt a hazai mezőny, kötöttben Gurics Gyuri, szabadban Hollósi Géza — mindketten világklasszisok — mindig megelőztek, legtöbbször ők jutottak be a válogatottba". De ez soha sem szegte a kedvét, reálisan mérte fel az erőviszonyokat, akárcsak most a szakosztályban is. — A múlt évben valamennyi magyar birkózó szakosztály közül az első helyen végeztünk, s erre nagyon büszkék vagyunk, — folytatta. — Az idei végső elszámolásról még nem tudok beszélni, de nem állunk rosz- szul. Jók az egyéni eredményeink, a Székesfehérvárott rendezett kötöttfogású csapatbajnokságban Nádasi Attila és Gáspár Tamás, a Diósgyőrött lebonyolított szabadfogású versenyben Bíró László, Fehér István és Bállá József aranyérmes lett, s szereztünk még helyezéseket is. Versenyzőink minősítése ugyancsak kielégítő, négyen a nemzetközi kategória tagjai, 10 az első osztályú és 18 az aranyjelvényes fiatal. A szakosztály naplója szerint 160 a sportolók száma, beleértve természetesen a kis úttörőket is, akik már 8—10 éves korban megismerkednek a birkózással. A Fradiban ugyanis hagyományai vannak a legfiatalabbak oktatásának, tizenötödik éve, hogy megkezdték az úttörő-oktatást, s a hazai mezőnyben igen sokan akadnak, akik később a csúcsig jutottak. Ennek ellenére, — az utánpótlást tekintve — most is vannak gondjaik. — Nem a fiatalok toborzásában, mert a gyerekek szeretik a birkózást, vonzza őket a virtuskodás, annak bizonyítása, hogy ki az erősebb, no és a sportolói sikerek, — említette Giczy Jenő. — Elkerülhetetlen, hogy a katonakötelesek bevonuljanak, s ilyenkor hosszabb ideig nem számíthatunk rájuk. Most például 17 (!) sportolónkról kell lemondani az említett okok miatt, ami óriási hátrányt jelent. Csak néhány nevet említek: Bíró László, Tekes Tibor, Nagy István, a Péteri ikrek, Resnik Pál, Erdei Zoltán ... Tavaly a kötöttfogású csapatbajnokságban az ötödik, a szabadban a harmadik helyen kötöttünk ki. Erre az évre ennek túlszárnyalása volt a célkitűzés. Nemrég volt a világbajnokság, a magyarok nem szerepeltek valami fényesen. Ezt a Fradi szakosztályában is értékelték, s mivel az egyesület évtizedek óta meghatározó a hazai sportágban, nem árt a nemzetközi tapasztalatok leszűrése sem. Kruj Iván vezető edző és tíz segítője, akik közül Gál Henrik, Vatay László és Szőnyi János főfoglalkozásban tevékenykedik, bizonyára részletesen elemzi majd, hol tart a jelenlegi birkózás, mit kell tenni a jövő érdekében, a szakmai erősítésben.- Régen a gyerekek 17-18 évesen kezdtek birkózni, ma már teljesen más a helyzet, — összegezte véleményét Giczy Jenő. — Az említett kis úttörők heti 4—5 alkalommal gyakorolnak, zsúfolt is a termünk reggeltő' estig. A XVIII. kerületi Baross utcában nagyszerű bázisiskolánk van, ahonnan nagyon sok fiatal — 14 éves korig — kerül szakosztályunkba. Előbb-utóbb kinőjjük a termünket, s nagyon elkelne egy kondicionáló helyiség is. A sportág óriási fejlődésében, amikor világszerte nagyon megnőtt a konkurrencia, csakis jól felkészült versenyzőkkel lehet eredményeket elérni. Mi sem akarunk lemaradni a rivalizálásban, erre egyébként is köteleznek az egyesület hagyományai. Hát igen. Jövőre lesz 70 éve, hogy a birkózó szakosztály megalakult, s 1918- ban Péter Rezső személyében már ferencvárosi bajnokot is avattak. Azóta sok kitűnőség, mint például Badó Raymund, Tunyogi József, Fehér Jenő, Alker Imre, Növényi Norbert és a hetvenes évek ismert bajnokai szereztek hírnevet a zöld—fehér színeknek. A folytatás sem maradhat el. S többek között ehhez a munkához kívánunk további sikert a jubilánsnak. Kozák Mihály FRADI MŰSORLAP A Ferencvárosi Torna Club kiadványa Felelős kiadó: Losonci Tibor Felelős szerkesztő: Nagy Béla Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László Lapzárta: 1982. szeptember 20. Készült az MGSZ PRINT gondozásában Felelős vezető: Tulipánt József (82329) I 7
