Fradi műsorfüzet (1975-1979)

1978. január

még a riválisok is elis­merték. Utoljára 1974-ben éppen az FTC révén ért el kupa­sikert a magyar vízilabda­sport. Csapatunk akkor megnyerte az elsőízben ki­irt KEK-et! Az azóta el­telt évek alatt sokminden megváltozott. Dr. Mayer Mihály 1975-ben átvette a csapat irányítását és munkája erre az évre már beérett. KEK, MNK győ­zelem, a bajnokságban bronzérem és ezután követ­kezett az év utolsó nagy feladata: a Szuper Kupa! Mayer Mihály az új feladat előtt derűlátóan nyilatkoz­ta: — Remélem, ugyan­olyan lelkes, fegyelmezett lesz a csapat, mint Milá­nóban volt. Nem régen vagyok edző az FTC-nél, ezért nagyon megragadott az a bizonyos „Fradi szív”, az az egyesületért hajtás, amit most itt tapasztaltam, és ami kevés más csapatnál van meg. Megható volt. Feledtette azt, hogy a ren­dezők még ünnepélyes ered­ményhirdetést sem tartot­tak. Ügy nyomták Stein­metz kezébe a kupát az öltözőben... * * * Nagykanizsán kétnapos verseny keretében rendez­ték a XVIII. Zalai Olajos Kupát. A rangos tekever­senyen három ország spor­tolói vettek részt. A fér­fiak versenyében az FTC BEK győztes csapata meg­védte a vádorserleget, míg egyéniben Dénes László 477 fával győzött. Női csapa­tunk 67 fával dobott ke­vesebbet a győztes Kani­zsa Sörgyár gárdájánál. A ferencvárosiak közül a leg­jobb egyéni teljesítményt Szilassyné érte el, a 3. helyen végzett. DECEMBER 8. Az MNK csoportmérkő­zések során labdarúgócsa­patunk az első találkozót az Üllői úton játszotta: FTC-Pécsi VSK 2: 0 Góljainkat Pusztai és Szokolai szerezte. * * * Az FTC birkózói elutaz­tak a BEK-döntőre. A csa­pat Törökországban ké­szült fel a fontos feladatra, egy területi válogatott el­len 6:5-re, Ankara válo­gatottja ellen 7:5-re győ­zött. A Gulyás János férfi kézilabda emléktornát egyesületünk hetedik al­kalommal rendezte meg. Ezt évek óta az FTC nyerte, de most már az első talál­kozó balsikert hozott: Cse­pel-FTC 27: 24 A kupa végül a Csepelé lett, az PTC a 3. helyen végzett. DECEMBER 9. Befejeződött a második sorozat a jégkorongbajnok­ságban. Az FTC minden ellenfelét kétszer is legyőz­te, így pontveszteség nélkül állt az élen! Ezen a napon a Megyeri úton ugyan ve­szélyben forgott a veret­lenség, de az FTC a 3. harmadban 2:4-ről is győz­ni tudott 5:4-re! A mérkő­zésen Mészöly András ki­magasló teljesítményt nyúj­tott, a győztes gólt is ő szerezte. DECEMBER 10. FTC-DVTK 1:1 Is­mét egy balsikernek szá­mító mérkőzés. A P'radi nem valami nagy játékkal de végig l:0-ra vezetett. A diósgyőriek a 86. perc­ben egyenlítettek. DECEMBER 11. Az FTC birkózói a BEK döntőben bronzérmet nyer­tek ! Ez így szépen is hang­zik, de ha figyelembe vesz- szük a körülményeket, hát bizony hajszálnyira vol­tunk az ezüstéremtől is. Hogyan is történt? A Fe­rencváros versenyzői az utolsó forduló előtt tudták, 10:0 arányban kell győzni a jugoszláv Skopje ellen — ebben az esetben az PTC jobb mérkőzésarányával megszerezte volna a 2. he­lyet. A találkozó 9:l-re végződött, mégpedig ér­dekes körülmények között. A 68 kilós Jászkainak nem volt ellenfele, aztán várat­lanul megjelent Szejdi, és birkózni akart. Ez nyilván­valóan szabálytalan volt, mert Szejdi a 74 kg-ban mérlegelt, így ebben a súly­csoportban kellett volna birkóznia. A Ferencváros óvott, közben elment a vá­rakozási idő, és Szejdit hirdették ki győztesnek. Ez a furcsa vereség az ezüstérembe került! Az FTC-nek még maradt egy reménye: panasszal for­dult a Nemzetközi Birkó­zó Szövetséghez. DECEMBER 14. Zalaegerszegen: FTC — ZTE 3: 3 Ismét egy döntetlen. A vidéki csapat ezúttal a 87. percben egyenlített! * * * Az MTI sportrovata a szakszövetségek véleménye alapján tizennegyedik al­kalommal hirdette ki az év legjobb sportolóit. Nagy örömünkre három FTC- sportoló neve is szerepelt az 1977. év legjobbjai között: Rajnai Klári (kajak-kenu), Csányi Béla (teke) és Ma­gyar Zoltán (torna). DECEMBER 17. FTC-MTK VM örök­rangadó az Üllői úton! Az esélyes hosszú évek után — az MTK VM! Az PTC a 10. helyen áll — ahogy mon­dani szokták, játékosaink nincsenek együtt. Hazai pályán az esélytelen nyu­galmával készülődtünk. Vépi Peti mondta csak pén­tek délben: — Meglátod összeszedi magát a csapat, győzni fogúnk! Ismerem Petit, mindig győzni akar, mindig si­kerről álmodik. Most még­is úgy érzem ez nem csak a szokásos bizakodás. Nemcsak Vépi akar győz­ni — de, az egész csapat. Elég lesz-e az akarat? Át- segít-e a gyengébb formán? Mit mutat az ellenfél? Az az ellenfél amely 7 éve nem győzött ellenünk! És amely ellen mégis negatív a 75 év mérlege! Két óra múlva kezdődik az örökrangadó. Az elnöki irodában Harót János csak egyre mondja: — győzni kell, meg kell vernünk az MTK-t. Meg­beszéltük, hogy a mérkőzés előtt köszöntjük a BEK győztes tekézőket, a KEK győztes vízilabdázókat és a BEK bronzérmes birkózó­kat. Később mégis megvál­toztattuk a programot, hi­szen a korai kezdés miatt sokan csak késve érkeztek. Szünetben rendezzük az ünnepséget, megérdemlik a fiúk a sok-sok tapsot. Át­állítjuk a programot, vár­juk a félidőt.Várjuk aFradi- gólt is, de az első 45 perc után 0:0 az eredmény. Nem baj, jöjjenek a győz­tesek ! A Fradi induló hangjaira előbb a teke, majd a vízi­labda és a birkózócsapat bevonul a pálya közepére. Üdvözlés, taps, ünneplés — győztesek, sikercsapa­tok, méltán megérdemlik. Mindenki tapsol, örül — de várja a gólt, a Fradi-gólt! Második félidő 2. perc: Rab az MTK VM térfelén megszerezte a labdát, s nagy lendülettel tört előre. Siklósi spiccel elpöccintette ugyan a labdát Rab elől, de röviden, Szokolai rácsa­pott s középről, mintegy 13 méterről, jobbal, nagy erővel a kapuba lőtte. 1:0- ra vezetünk, de — ezt még érzi mindenki — nem a vég­eredmény. 63. perc — meg­születik a második gólunk! Magyar remek ütemben ug­ratta ki a csereként beállt Kelement, és a csatár nem hibázott. 2:0! És ez lett a végered­mény is, aminek a boldog szurkolók módfelett örül­tek. Többnyire azok éltették a csapatot, akik végigülték a hosszú hetek eredmény­telen játékát, a vérszegény döntetleneket, a nehéz győ­zelmeket. Azok örültek itt akik kitartottak a csapat mellett! Ez a csapat ma térdre kényszerített egy 2. helyen álló, bravúrosan sze­replő ellenfelet! Játékával, lelkesedésével, győzni aka­rásával. Feltámadt a Fradi szív? Nem! A Fradi szív mindig él, csak nem mindig úgy dobog, hogy vezető, játékos, szurkoló — egy­szerre érezze, ez a szív tény­leg dobog! Nem csak a győ­zelemért — egymásért is! Ma mindenki átérezte ezt, feledve volt sérülés, bosszú­ság, ellentét — ma az igazi Ferencváros játszott! Örök­rangadó! Sokan ezen a na­pon értették meg nem csak a szurkolók, hanem az ifjú játékosok is, hogy mit je­lent ez a szó. Vége a nagy mérkőzésnek, minden úgy történik, mint máskor. Mé­gis, nemcsak 2 pontot köny­velt el az FTC — megíz­lelte az igazi győzelem régen érzett ízét, átérez­te a siker mámorát, a szurkolók ünneplését. Pár perc volt csupán a tündök­lés, az örömmámor. Mel­lettem egy idős szurkoló mégis hálálkodva rebegte: — Nem tudom megélem-e a következő örökrangadót, de ezért az érzésért, a Fe­rencváros sikereiért még érdemes volna sokáig él­ni. . . Éltessen a csapat kedves, névtelen idős Fradi Szur­koló! DECEMBER 21. Sikernek számító pont­szerzés Békéscsabán: FTC — Békéscsaba 0: 0 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom