Fradi műsorfüzet (1975-1979)
1978. szeptember
Vincze Géza a kerületi sporttáborban a ferencvárosi fiatalok között. Mellette Vigh Dezső, az ifj. bajnokcsapat játékosa Palotai, Pirgel, Csórná ny Csima, Szokolay György, Sipos, Patay, Novak, Bősze, Pál, Sas, Ferenczi, Szőke György. Közülük néhányan nem nálunk kezdtek, de még fiatalon kerültek hozzánk, éppen a posztra történő igazolások koncepciója alapján. — Most az új vezető edző sok fiatalhoz nyúlt bátor kézzel. Elég hosz- szú szünet volt az előző nagy vérátömlesztés óta. Mi erről az ifjúsági edző véleménye? — A Nyilasi, Rab, Magyar, Takács, Kelemen Onhausz, Csider korosztály, amely 1974-ben került az első csapat keretébe, úgy tűnt hosszú időre megoldja a felnőttek gondjait. Voltak bizonyos nehézségek, de éppen a fent említett fiatalok csúcsformája időszakában nyert bajnokságot a Fradi! Miután ennyire megfiatalodott a felnőtt keret, bizonyos fokig megállt a felfelé áramlás. Ez természetes is. Kit tudott volna kiszorítani az akkor még tapasztalatlannak számító Tep- szics, Zsiborás, Mészöly és a többi srác. Nekünk akkor meg kellett magyarázni nekik: várjanak, eljön az idejük. Nem voltunk velük türelmetlenek, de ők is nyugodtan vártak a sorukra. — Tehát öt év kellett az újabb generáció váltáshoz? — Általában igen. Mészöly Pál, Zsiborás Gábor, Tepszics Ignác, Giron Zsolt, Rubold Péter, Dániel János, de mások is igazolták elképzeléseinket. — Van sikerélményük a velük egykorúak között, gondoljuk, ez is fontos dolog! — De még mennyire. Négy év alatt az ifink 202 mérkőzést vívott, s 81 százalékos teljesítményt ért el, a bajnoki találkozókon az arány még jobb: 83 századlékos. ŰJ HULLÁM 1981-RE A szakmai munka legfontosabb elemeiről is sok szó esett beszélgetésünkben. Fizikailag képzettek a felnőtt keretbe kerülők. Pszichés felkészítésük is elsőrendűnek mondható, de ezen a téren kell nekünk és a fogadójátékosoknak is a legtöbbet dolgozni. Ma nem kerül fel egyetlen olyan fiú sem a felnőttek közé, aki ne érettségizett volna, illetve ne rendelkezne szakmunkás bizonyítványnyal. Ez olyan biztos támaszt ad a fiataloknak, amely megszabja fellépésüket, növeli egzisztenciájukat. Ebben a sikerben benne van az iskola és az egyesület jó kapcsolata, a felfrissített edzőgárda magasabb egyéni képzettsége, műveltségi foka. És természetesen az is döntő, hogy az utánpótlás szekció minden tagja ismeri a legújabb irodalmat, tisztában van az új módszerekkel, lépést tart a korral. Egyszóval mindig képes a megújulásra. — Mit hoz a jövő? — A jelen pillanatban bátran kijelenthetem, hogy 1981-ig, tehát három évig már most biztosítani tudjuk a közvetlen saját nevelésű utánpótlást az első keret számára! Azt hiszem ilyen előredolgozás, tervszerű munka kevés helyen tapasztalható. Már most meg tudnám nevezni azt a 4—5 fiatalt, aki 1980—81-ben, rövid időn belül, tagja lehet az első keretnek. És ezek a játékosok azoknak a helyére kerülhetnek, akik addigra kiöregednek, de nem jövünk zavarba, ha valamelyik mai középkorú, vagy huszonéves pótlására lenne szükség a közeljövőben. — Ehhez a munkához elhivatottság, vagy türelem, a fiatalok ismerete szükséges. Hogyan tesznek szert •tfyen tulajdonságokra a Ferencváros fiatal edzői? — Bíznak bennünk az egyesület vezetői, hagynak dolgozni, elismerik, amit csinálunk. Elhitték nekem 1974- ben, hogy Zsiborás kitűnő kapus lesz, s bíznak abban, amit Koch, Jó- zsa, Vigh, meg a többiek dolgában mondtam. Vincze Géza szobájában két „friss” serleg áll egymás mellett. Az országos bajnokságért és az ifi kupa megnyeréséért kapták a zöld-fehérek. Ügy hisszük, jövőre odakerül majd a harmadik, talán a negyedik serleg is- Varga Béla Egy történész-szurkoló gondolatai (Bevezetőül. Nem voltam aktív sportoló. Diákkoromban néhány évig lovagoltam, most vadászom, de versenyt csak a nézőtérről láttam. E szempontból tehát szabályos szurkoló vagyok. Viszont történész is. A szurkoló ugyebár mindenhez ért (?). A történész minden múltbeli eseményt kommentál. A történésznek, aki szurkoló is, minden jelen eseményről valami múltbeli jut eszébe, s megpróbál ráadásul — racionális vagy irracionális — szabályszerűséget keresni.) Mészáros 1948: A Ferencváros felfelé haladó labdarúgó-csapatához leigazolták Mészáros József válogatott labdarúgót. A csapat az évben bajnokságot nyert. 1961: A Ferencváros vezetősége a stagnáló labdarúgó-csapat edzői teendőinek ellátásával Mészáros József edzőt, a csapat volt játékosát bízta meg. A csapat második évben bajnokságot nyert. Erre aztán rá is duplázott, s megnyerte a VVK-t is. 1978: A Ferencváros labdarúgó-csapata hullámvölgyben. A labdarúgószakosztály elnöki teendőinek ellátására Mészáros József mesteredzőt, a csapat volt játékosát és edzőjét kérték fel. A fenti logika szerint két év múlva esedékes a bajnokság? Erre mondhatják szurkolótársaim: bár a próféta szólna belőlem . . . Melyik a jobb eredmény? 26 15—7—4- 64:27 37 p. +37 71.15% 26 15—7—4 48:28 37 p. +21 71,15% Hát . . . mondja a jámbor olvasó . . . esetleg az első? Illetve biztosan, hiszen 16 góllal jobb a gólkülönbsége! Nem. A második sor az 1962 63-as bajnokcsapatunk eredménye, amelyik 6 pont előnnyel nyerte a bajnokságot. Az első: az 1955. évi bronérmes csapaté, amelyik szoros versenyben 1 ponttal előzte meg a 4. Vasast. Sokat tűnődtem azon, hogy melyik az az eredmény, amivel elégedettek lehetünk. Mi, szurkolók. No jó, természetesen a bajnokság. De van-e olyan mérce, amely a bajnoki helyezéstől függetlenül is értékel? A fenti két eredménysor értékelése indította meg gondolataim sorát, s a végén a megoldást a 70%-os eredményben találtam meg. Ennél gyengébb eredménnyel magyar bajnokságot mindössze háromszor nyertek: 1957 58-ban az MTK (67,3%), egy évre rá a Csepel és 1963 őszén az ETO (65,4%). De volt példa, hogy a 80% feletti teljesítmény is csak a 2. helyre volt elég. Így pl. 1918 19-ben a 83,33%, 1921 22-ben, 1928/29-ben a 81,81%, 1936 37-ben a 80,77%, 1938 39-ben a 82,69%. És ezek csak a mi eredményeink. Érzésem szerint, ha a csapat teljesítménye a 70%-ot meghaladja, bajnoki helyezésétől függetlenül elismerést érdemel. Viszont ha nem éri el a 60%-ot, a helyezéstől függetlenül bajok vannak. 1942 43-ban a 60% elég volt a 3., egy évvel rá a 2. helyhez! Más csapatoknál még ennél gyengébb %-os érmes helyezések is előfordultak. így pl. 1926 27-ben a Hungária 52,77%-os teljesítménnyel lett bronzérmes, ugyanakkor 1958 59-ben az FTC 7. lett 53,84%-kal. Tehát a mérce 70%! Lehetőleg egyenletes teljesítménnyel. Ezt kellene éreznie minden játékosnak. Most persze a legutóbbi 50%-os 9. hely után felemelkedést jelentene egy 65%-os 4. hely is. De az FTC neve kötelez: érmes helyezés és 70% minimum! Remélem, minél hamarabb . . . Nagy Domokos Imre 22
