Fradi műsorfüzet (1975-1979)
1977. október
) A bejelentés után a játékosok, valamint a közönség tapsa közepette lehullott a lepel a régen látott szoborról. * Ismét régi helyén áll tehát az annyit emlegetett Springer szobor. Kőbe faragva emlékeztet egy nemes gondolkozásé sportemberre, aki életének utolsó két évtizedét a Ferencváros fejlődésének, és az általa életre hívott sportegyesületnek áldozta. Régen történt, még a századfordulón, hogy két, sportot szerető honpolgár — Gabroivitz Kornél és Weisz István — felkereste a kerület köztiszteletben álló neves ügyvédjét, dr. Springer Ferenc fővárosi bizottsági tagot. Persze nem peres ügy miatt mentek hozzá. Támogatását kérték egy ferencvárosi sportegyesület megalakításához. Springer örömmel vállalta a megtisztelő felkérést és a Ferencvárosi Polgári Kör tagjai nagy részének támogatásával határtalan lelkesedéssel kezdte meg a leendő FTC szervezését. Az alakuló közgyűlésen 1899 május 3-án választatták a Ferencvárosi Torna Klub első elnökévé, és már az év augusztus 24-én tartott programbeszédében bejelentette, hogy kérésére „ ... a székesfőváros közgyűlése a külső Soroksári- úton levő elemi népiskola mellett fekvő telket egyesületünknek ingyen átengedte.” Ott volt tehát az FTC bölcsőjénél, és rajongó szeretettél irányította, fejlesztette az egyesület szakosztályait. Amikor már kinőtték a Soroksári úti pályát, ugyancsak az ő személyes tekintélyének volt köszönhető, hogy meg tudta nyerni a főváros polgár- mesterének támogatását annak érdekében, hogy 1909- ben Budapest törvényhatósága átengedje az Ullői-úton a kívánt területet egy új, akkor korszerű stadion építésére. És azt másfél év alatt fel is építették. E célnak érdekében „ ... Springer Ferenc elnökletével kereken 40 ülést tartottunk, mely estétől reggel négyig tartott” — mondotta egy alkalommal Mattyók Aladár az FTC stadion későbbi igazgatója. Csodálatos kitartással dolgozott a sporttelep megvalósítása érdekében, ö hozta össze az építéshez a szükséges összeget, ő adott eszmét a tervező építésznők, őrködött az építkezés menetén. Hatalmas munkabírására és sportszeretetére jellemző volt, hogy — bár az MLSZ-ben etikai okokból nem vállalt tisztséget — aktivan részt vett a Magyar Üsző Szövetség megalakulásában és társelnöke volt a Magyar Birkózó Szövetségnek is. Akaraterő, szívósság és mindenekelőtt a sport határtalan szeretete volt jellemző személyére. Ennek köszönhette, hogy itthon és külföldön megkülönböztetetttisztelet övezte személyét. Dr. Springer Ferenc több mint húsz évig — 1920 október 31-én bekövetkezett haláláig — volt az FTC elnöke. Egy héttel később az FTC választmányi ülésén elhatározták „az elnöki tisztet egyelőre nem töltik be, jelképezve azt az űrt, amelyet a szeretett elnök váratlan elhunyta maga után hagyott.” Arra vonatkozólag is hoztak határozatot, hogy emlékművet állítanak nevének megörökítésére. Erre 1922 szeptember 24-én került sor, amikor az Üllői-úti pályán felállították Mátrai Lajos szobrászművész atlétát ábrázoló szobrát, a testi erő és szépség ideálját. A régi pálya lebontásakor a Springer emlékművet is el kellett mozdítani a helyéről. Egyesületünk elnöksége tisztelettel és megbecsüléssel adózik az FTC alapító elnöke előtt, amikor ismét a helyére állította eredeti formájában a Springer emlékművet. MAJOR JÁNOS t zük — hangsúlyozta Horváth István — csak így tudjuk felvenni a versenyt a velünk egy „súlycsoportba” tartozó csapatokkal, a Szondival és az Elektromossal. Ügy tervezem, hogy hamarosan három fiatalt is a „mélyvízbe” dobok, az ifis- ták közül Fodor Jancsit, Kiss Gyurit és Horváth Pistát, azaz — a fiamat. Mindhárman még három évig ifik, nem lesz tehát könnyű dolguk, de a következő MNK-ban megedződhetnek. Nem mondhatom, hogy könnyű napok várnak a csapatra. Minden játékos tudja azonban, hogy csak az akarat és a szorgalom hozhatja meg az eredményeket. Két „vezér” Schillerwein István, az egyik legtapasztaltabb magyar kerékpáros szakember nagyon felkészült az összefoglalójára, „fújta” az eredményeket, a dátumokat: akárcsak a versenyzői, ő is jól vizsgázott. — Március végétől június közepéig tartott a Zamat Kupa kritérium versenysorozat, amelynél jobb felkészülési alkalom nem is kínálkozhatott volna — szögezte le elöljáróban. — Aztán következett az Arany Mokka — a Magyar Édesipar védnöksége alatt —, ahol az utóbbi évek legjobb eredményeit hozták versenyzőink. Szűcs Gábor csak az országos csúccsal maradt adós, mert a 9. körben kilyukadt a kereke, de győzelme így is emlékezetesen szép volt. Aztán a csapatban — a szabály ok adta lehetőségeket kihasználva — egy kölcsönversenyzővel 17 esztendős csúcsot adtunk át a múltnak. Következett az országos bajnokság, ahol a hét felnőtt számból hatot nyertünk. Érdekesség, hogy hasonló mérleggel 1973-ban és 1975-ben büszkélkedhettünk, ami azt jelenti, hogy éppen két esztendőnként vagyunk a legsikeresebbek. Idén kétszeresen is szükség volt arra, hogy kivágjuk a rezet, mert 1976-ban „csak” három bajnokságot nyertünk. Schillerwein István nem győzte dicsérni Szűcs Gábort, s nagy elismeréssel beszélt Szűrről is. ök ketten a szakosztály „vezérei”, az előbbi a fiatalokat, az utóbbi az „idősebbeket” tömöríti maga köré, de arról is gondoskodtak, hogy a versenyzői gárda ne szakadjon ketté és sokkal jobb szellemű legyen, mint a korábbi években. Szűr egyébként gyengén kezdte az évet, de aztán nagyon megemberelte magát, „csak azért is” hangulatban, önmagát fanatizálva hajtott és nemhiába: a Budapest Nagydíjon, majd az országos bajnokságon már csodálatosan szépen versenyzett és könnyen utasította maga mögé a száz- százalékos esélyesnek tekintett Pálinkást. Szűcs és Szűr mellé felnőtt Morcz — a junior bajnokságon alaposan megjavította egyéni csúcsát —, ugyanúgy Sarkadi, a hegyi bajnokságon győztes Bürger, a Varsó—Prága—Berlin nemzetközi versenyen is szerepelt és ott a magyarok között a legjobb eredményt elérő Gábor. Az utánpótlás legjobbja minden kétséget kizáróan Zaják Dezső volt, aki az ifjúsági bajnokságon korához képest nagyszerű 1:11.5 perces időt ért el ezer méteren. A serdülő mezőnyből Szőke Imre és Nagy József bizonyította tehetségét, közülük Szőke — ha egy kicsit megkomolyodik — nagyon sokra viheti . . . Üj erők — új lehetőségek Székely Éva régóta nyilatkozott olyan derűlátón, mint most! Vajon miért? — Ügy érzem magam, mint aki főnyereményt nyert a lottón, amióta beköltözhettünk a ,,Tromos” sátortetős uszodájába — hangzott az első számú magyarázat. — Nagyon vártunk a ,,honfoglalásra’*, itt aztán tényleg nyugodtan lehet dolgozni. Üj erőket is kaptunk, a már nyugdíjas Tumpek György augusztusban szerződött hozzánk, a versenyzésből visszavonuló Ernszt Ági pedig a magyar bajnokság után állt be az edzők táborába. Most, hogy már két uszodában is gyakorolhatnak a tanítványaink, két csapatra oszlottunk, a férfiak az Elektromoson a nők a Margitszigeten dolgoznak. Azt hiszem, jelenleg nem tevékenykedik jobb edzői kollektíva a magyar űszósporttian, mint a Fradiban. Ez egyelőre elsősorban a munka szellemre vonatkozik, de hiszek abban, hogy hamarosan az eredmények is alátámasztják a jó minősítést. Az úszók közül Molnár Robi és Besze Gabi érmet hozott az IBV-ről, az előbbi a vegyes, az utóbbi a gyorsváltóban szerepelt. Nemcsak érmeket, hanem azokkal együtt „olimpiai” pontokat is gyűjtöttek. Hasonló fegyverténnyel utoljára Gyarmati Andrea szolgált! Besze az NDK elleni korosztályos találkozón is kitett magáért, a fiúk közül a legeredményesebb pontgyűjtőnek bizonyult. — Mindent elkövetünk, hogy megoldjuk a szakosztályban a ,,fehér foltok” felszámolását, összedugtuk a fejünket, olyan terveket készítettünk, amely minden edzőt és versenyzőt kemény munkára ösztönöz, ami egyben meg is hozhatja a kívánt eredményt. sz. P. GYŰJTŐK FIGYELEM! A Népsport és a Képes Sport 23 évfolyama 1954- 1976-, valamint a Labdarúgás 1958-1976-ig terjedő bekötött évfolyamai eladók. Érdeklődni lehet a Fradi Ajándékboltban, naponta 11- 18-ig. Telefon: 337-741, 49-es mellék. 5.
