Fradi műsorfüzet (1975-1979)
1979. szeptember
Látogatóban a legendás „bombázónál”... Neve: Kohaut Vilmos, született: 1906. július 17-én. Ami mindjárt szembetűnő lehet: az egykori híres sportember neve. Ügy írja, hogy Kohaut és nem Kohut, Íme a „névadás” rövid magyarázata : — A Kohaut volt az eredeti nevem, de a szurkolók kihagyták az a- betűt a könnyebb kiejtés miatt. Elkereszteltek, de természetesen nem bántam. Sokan ma sem tudják, hogy eredetileg más nevem volt. Amíg Kohutot a népszerűség szárnyára kapta, természetesen történt egy és más. Hol kezdett futballozni? — A Szentlőrinci AC gyermekcsapatában. 12 éves koromban a SZAC-pályán megszólított két sportember; nagyobb sportegyesületben lenne a helyem és menjek el velük a KAC-ba. Elvittek, s fiatal korom ellenére hamarosan az ifi csapatban rúghattam a labdát. (Igaz, hogy 14 évesre „öregítettek”.) Egy év után azonban visszatértem a SZAC-ba, ahol egyre jobban ment a játék. Eisenhoffer, aki akkor már az FTC híres játékosa volt, ismert engem és hívására az FTC-be mentem. Hamarosan állandó helyem Tett a csapatban, s a közönség gyorsan megszeretett. A híres Kűhut-bombákról a mai fiatalok is sokat hallottak már. Legendássá vált a „Kohut-szög”, amely az alapvonalhoz közeli, nehéz szögből leadott lövést jelentett. Ezt a specialitását hol tanulta ? — Már a SZAC-ban is lőttem nehéz szögből gólokat, de természetesen pályafutásom csúcsára tökéletesedett ki ez a rúgótechnikám. Erre nem tanított senki, ezt ösztönösen csináltam. Tóth Potya — aki játékostársam, majd edzőm volt —, viszont megtanított valamire. Mindig mondta: „Vili, tanulj meg jobblábbal rúgni szögleteket, meglátod, nagy hasznodra válik majd.” Nagyon szorgalmasan kezdtem el a gyakorlást. Edzés előtt és után is a pályán voltam, s a napi többszáz lövés megtette a hatást. Fél év múlva úgy lőttem jobbal is, hogy csak úgy süvített. A szögletek meg csavarodtak a kapuba ... A közönség amikor Kohutot lövésre biztatta, zúgva kórusban kiáltott: Kohuuuuuut! Sok siker, felejthetetlen gól született így. A napjainkban 73 éves csatár melyik mérkőzésére emlékezik vissza a legszívesebben? — Nagyon sok szép emlékem van. nehéz egyet-egyet kiragadni; így együtt szép az egész. Természetesen felejthetetlen a válogatottban átélt Magyarország—Franciaország 13-1, és egy Magyarország—Ausztria mérkőzés Bécsben, ahol az utolsó percben én lőttem a győztes gólt. A Fradiban is volt két olyan mérkőzésem, amit nem lehet elfelejteni. Az egyik éppen egy 50 évvel ezelőtti találkozó: Ferencváros—Uruguay 3-2! Erről a montevideói sikerről akkor, mint világszenzációról beszéltek. A másik mérkőzést idehaza sokan látták. Az 1933-as Magyar Kupa döntőben 11-1-re győztük le az újdonsült bajnokot, az Űjpest csapatát! Kohut egy évtizeden át küzdött a zöld-fehér színekért, és a közönség egyik kedvence volt. Amikor 1933 nyarán külföldre szerződött, a szurkolók illően elbúcsúztatták, sőt verset is írtak a híres balszélsőhöz. A befejező sorokból idézzünk: Halljuk, hogy távozol messzi nyugatra. Hisszük sikerek felé vezet az út. Emlékezni fogunk mindig bombáidra, Kohuuuuuuuuut! Kohuuuuuuuuut! Hatéves kitűnő marseillei szereplés után emlékeztek rá a franciák is. Nem, nem a régi időkben, hanem 40 év elteltével! A hatvanas években az Olimpique Marseille vezetői értesültek arról, hogy Kohut betegséggel küszködik. A klub 2 hónapig ingyen kezeltette egykori játékosát! — Akkor ez rendkívül jól esett, de ért még egyéb kellemes meglepetés is. Két évvel ezelőtt kaptam egy ívet Franciaországból, hogy kitöltve küldjem vissza. Rövid idő múlva a postás hozott 8000 Ft-ot, mint visz- szamenőleges nyugdíjat, A feladó az Olimpique Marseille volt! Azóta is kapom a francia csapattól a havi 1300 Ft nyugdíjat. Legkedvesebb trófeája? — A Ferencvárosnak rengeteget köszönhetek, hiszen itt lett belőlem híres játékos, és úgy érzem sok szurkoló is szívébe zárt. Régi érmeim, trófeáim nagy részét unokáimnak ajándékoztam, de egy kitüntetéstől soha nem válók meg. Amikor az FTC 75 éves jubileumát ünnepelte, nagyon nagy megtiszteltetés ért: megkaptam az FTC örökös bajnoka kitüntetést! Azóta is sokszor nézem büszkélkedve a zöld-fehér bársonyba helyezett, nevemre vésett plakettet... Kohut Vilmost, az FTC örökös bajnokát sokan és sokszor látták. Játéka százezreknek okozott örömet. Szeretnénk, ha csak egy pillanatra, de megelevenedne a dicső múlt, és láthatnák a mai fiatalok is. Az FTC labdarúgó szakosztály 80 éves jubileumán, az egyik Üllői úti mérkőzés előtt a kezdőrúgást Kohut Vilmos végzi majd el. Nem, nem a kezdőkörből, hanem az egykori „Kohut- szögből” ... Nagy Béla
