Fradi műsorfüzet (1975-1979)

1979. szeptember

kockákat. Az erős emberek, a birkózók is nagyszerű partnereim voltak. Gáspár Tamás 16 éves volt, amikor kérésemre az egyik sport- magazinhoz egyszerre 8 fiút emelt fel — a jelenet nyílt tapsot kapott a Horizont filmszínházban. Amikor a nemrég elkészült „Dopping, Stop” című filmemhez sze­replőre volt szükség, Giczy Jenő biztosította a nekem legjobban megfelelő „kiál­lású” birkózókat. Kedves alkotásom a „Mozgás, gye­rekek!” című színes, zené­re vágott, szöveg nélküli sportfilm. Ennek még a cí­me is az FTC birkózóter­mében született! Addig ugyanis a gyártá­si címén: „Edzett ifjúsá­gért” elnevezéssel szere­pelt. Tudtam, hogy nem ez lesz a végleges címe, majd valaki kimondja az igazit! Ott forgattunk a teremben, dolgoztak is a gyerekek, ott irányítottak az edzők, Kruj Iván vezette a szőnyeg­munkát. Sorra sikerültek a felvételek, növekedett a mozgástempó, az egész te­rem zsongott, izzadtunk még mi is. Akkor mindenkit túlkia­bálva Kruj Iván még „rá­tett egy lapáttal”, mond­ván: „Mozgás, mozgás, gye­rekek!”... és ebben a pil­lanatban megszületett új filmem új címe. Ilyen né­ven nyert Ezüstgerely-díjat és ezen a címen ötnyelvű felirattal szerepelt számos nemzetközi vetélkedőn ... és ez a film képviselte si­keresen a magyar rövid- film-művészetet 1979 augusztusában 104 ország alkotásai között a XI. Moszkvai Filmfesztiválon. Hát ebbe is „bedolgoz­tak” a fradisták! — Vége — Székely Éva is szerepelt a „Hajrá Magyarok”-ban. Itt Szepesi György és Csőké József társaságában egy „eszkimó-forgást” is csinált (360 fokban átfor­dult a vízben). Alapos „küzdő-edzés” is volt ez. Mindannyian jól elfáradtunk. S amikor né­hány hét múlva az olim­pia 1000 méteres kajak egyes döntőjében a táv vé­gén Hesz Mihály még tu­dott erősíteni, szinte állva otthagyni ellenfeleit, győ­zelméhez ez a kondíciónö­velő filmezés is hozzájá­rult. Ezt ő, az FTC olim­piai bajnoka is elmondta. * * * „Tornárok! Mérőlépés .. . kunsztolás ... feszthajlogás, hömpölygés. Tornárok! Fe­szengj, kerengj, lazulj! Még egy kunszt!” — Mindez elhangzott „A torna mesterei” című film bevezető képsorában. A tornasport történetét dol­goztuk fel ebben a filmben és korabeli dokumentumok alapján rekonstruáltuk a 120 évvel ezelőtti torna­mozdulatokat, korabeli ki­fejezéseket. Ismét az FTC és a TF fiataljai jöttek sze­repelni. Előkerültek a régi mezek, cipők, tornászsap­kák. Felpakoltuk kis kézi­kocsinkra a felszerelést, hogy átszállítsuk az FTC- pálya Gyáli úti kőfalához, amely egy régi szabadtéri tornapálya hangulatát idéz­te. Igaz, hogy néhány tíz méter csak a filmstúdió és a helyszín közötti távol­ság, mégis többször kellett volna fordulni, hogy min­den a helyszínen legyen. Az időnk kiszámított volt, a Nap állása is sürgette a felvételt... még próbákat is kellett tenni, no meg a pályára is vártak a futbal­listák. Ilyenkor mondják: fogjuk meg és vigyétek! Hát megfogtuk és vittük! Nemcsak a forgatócsoport tagjai, hanem cipekedett Szuchanek József és Med- gyesi Lajos is. A klub két régi gépkocsivezetője szíve­sen segített a film sike­réért, nehogy kifussunk a felvételi időből. Az ő „apró munkájuk” is ott van a film világsike­rében, amely öt fesztivál különböző díját nyerte el és 37 ország film- és tele­víziós társasága vásárolta meg! Pergessük tovább a film­15 Hogy is volt 1952-ben az olimpián? Novak Ilona és Te- mes Judit mondja el Szusza Ferenc, dr. Lakat Ká­roly, Szepesi György jelenete o „Hajrá Magyarok"-ból Dr. Kárpáti György és Sze­pesi György a „varázsszobá­ban" Az egyik F-betűs: Farkas Kál­mán operatőr

Next

/
Oldalképek
Tartalom