Fradi műsorfüzet (1975-1979)

1978. május

ILYEN MEG NEM VOLT Amikor a labdarúgó-csapatra igen szép napok jártak, talán akkor vár­ták a klub sportolóit annyian egy- egy esemény után, mint amikor a két jugoszláv játékvezető a Körcsar­nokban véget vetett a Ferencváros— SC Leipzig női kézilabda KEK-dön- tőnék. A zöld-fehérek győzelmét előbb a teremben ünnepelték a szur­kolók, majd legalább százan a kijá­ratnál is várták a játékosokat. Milyen nehéz mérkőzés is volt a döntő! Már a második percben veze­tett a Fradi, de utána egyenlítettek a vendégek, sőt a 32. percig egy-két góllal mindig ők vezettek, a mieink legfeljebb egyenlíteni tudtak. Az utolsó negyedóra azután már magyar fölénnyel telt és amikor befejező­dött az összecsapás, egyöntetű volt a megállapítás: megérdemelten nyerte a Ferencváros a Kupagyőztesek Európa Kupáját, a döntőben jobb teljesítményt nyújtott, mint ellenfele. Kézilabdázásban magyar klubcsa­pat ilyen rangos kupát még soha nem nyert. 1971-ben már a BEK-ben döntős volt az FTC, de akkor kikap­tak a Szpartak KijevtŐl. Most aztán végre sikerült! — Félelmetes hírek érkeztek a lip­cseiekről — mondta Elek Gyula, az együttes edzője — lövőerejükről, vé­dekező tudásukról is sokat hallot­tunk, meg láttuk is a negyeddöntő egyik mérkőzéséről készült telerecor- ding felvételt, amelyen ugyancsak azt tapasztaltuk, nehéz percek vár­nak majd ránk a döntőben. Elsősor­ban arra törekedtünk a Körcsarnok­ban, hogy felgyorsítsuk a játékot. Ez csak a második félidőben sikerült tö­kéletesen és ekkor nyertünk is. So­kat köszönhetünk a közönségnek, ilyen óriási bíztatást kevés csapat kap hazai pályán. Egy-két gólban biztos, hogy a szurkolók is „benne voltak”. A Ferencváros csapata pontveszte­ség nélkül nyerte el a szép, díszes serleget! Az osztrák, a francia és a csehszlovák kupacsapatot idegenben és itthon is egyaránt legyőzte, s a döntőben az NDK-sok sem tudták megállítani a zöld-fehéreket. Elek Gyula 1965 óta edzője az együttes­nek, s ez alatt a csapat négyszer nyert bajnokságot, hatszor volt második, két ízben harmadik és négyszer a Magyar Népköztársasági Kupában is diadalmaskodott. A lehető legjobban sikerült tehát a kupaszereplés. A döntő előtt kez­dődött bajnokságban azonban rosz- szul rajtolt a gárda, egy döntetlen és egy vereség — ez volt az első két forduló mérlege. — Meg is értem ezt a megingást — folytatja a „mester” —, hiszen kétfelé figyelni igen nehéz. Bár­mennyire is fogadkoztunk, hogy a bajnokságban is minden rendben lesz, óhatatlanul elsősorban a kupa­döntőre figyeltünk. Most már azt hi­szem, csak a második helyet céloz­hatjuk meg, hiszen nem valószínű, hogy a Vasast bárki is megszoríthat­ná. A piros-kékek esztendők óta soro­zatban nyerik a bajnokságokat, az FTC lassan már „örök” második. — Véleményem szerint a Vasas jelenleg érettebb csapat. Elsősorban átlövő pozícióban. Ráadásul egy-egy rangadón a mi játékosaink közül va­lakinek mindig „rosszul jön ki a lé­pés”, s ez már olyan nagy hátrány, amelyet nem tudunk behozni. Mit tart az edző csapata erényé­nek és hibájának? — Hihetetlenül tudnak küzdeni játékosaink — ez látszott a kupadön­tőn is —, de ugyanakkor egyik pil­lanatról a másikra nem várt hullám­völgy is következhet. Ezt például egy bajnoki mérkőzésen is tapasztal­hattuk, amikor a Híradótechnika el­len néhány perc leforgása alatt a ve- télytárs 9-2-re elhúzott, azután „fel­pörgött” a társaság, és 14-9-re a ma­ga javára fordította az állást, úgy­hogy szinte hiba sem volt a játék­ban. Azt tartanám edzői munkám legnagyobb eredményének, ha elér­ném: mindig azonos szinten marad­na az együttes játéka. A kulcsemberek — Berzsenyi, Lel- kesné, Csulikné, Csaj bökné, Tava­szi — egyben válogatott kerettagok is, őket mindenki ismeri, akinek a sportághoz valami köze van. Vajon állnak-e mögöttük olyan fiatalok, akikre az edző rövidesen rábízhatja majd a hasonlóan nagy feladatok megoldását? — Igen! Oszwald %s Nemere is most érettségizik, s már nemcsak az ifjúságiaknál bizonyították képessé­geiket, hanem a nagycsapatban is számítok rájuk. Már „tűzközelben” vannak, rajtuk múlik, hogy jó játé­kosok lesznek-e! A ferencvárosi kézilabdásnők ősz­szel biztos, hogy indulnak újra a KEK-ben. Erre kétféle magyarázat is van: a bajnoki címet védő Vasas mögött az MNK-ban másodikok let­tek, így a szabályok szerint „övék” a kupagyőztesek tornája, de ugyanak­kor a védő jogán is kiharcolták a szereplést. — Merész lenne azt tervezni, hogy újra megnyerjük a kupát, mivel idén még a remek sorsolás is segített minket. Mindenesetre annyit meg­ígérhetek a játékosok nevében is, hogy becsülettel helytállunk. Az év végén világbajnokság lesz Csehszlovákiában. A magyar váloga­tottnak itt már lehetősége nyílik ar­ra. hogy kiharcolja a moszkvai olim­pián való indulás jogát. A KEK- győztes klub edzője szerint megvaló­sulhat-e a nagy terv? — A papírforma szerint igen, de úgy vélem — és azt hiszem, a Fradi válogatottjai is —, hogy nemcsak az olimpiai jog kiharcolása a cél, ha­nem az is, hogy a VB-n a lehető leg­jobban helytálljon a magyar váloga­tott. Ehhez legjobb tudásunk szerint mi is segítséget akarunk nyújtani. Gulyás László 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom