Fradi műsorfüzet (1975-1979)

1978. május

50 ÉVE TÖRTÉNT... Az FTC első olimpiai aranyérme! Kocsis mérkőzése a német Ausböckkel, az olimpiai versenyen A fiz 1928-as amszterdami olimpiára utazó csapatba csak öt ferencvárosi spor­toló került be. Közöttük volt Kocsis Antal ökölvívó, aki felejthetetlen sikerrel örvendeztette meg a magyar sportközvéleményt... * * * Az ökölvívó mérkőzések augusztus 9-én kezdődtek. „A magyar Kocsis állt a ringbe, akinek ellenfele a német Austoöck volt. Kocsis, mint régi „ismerősét” üdvö­zölte Ausböcköt; tavaly ősz­szel Budapesten kiütötte el­lenfelét, de úgy, hogy az a ring kötelein is keresztül repült. Ezért Kocsis, mint a mérkőzés favorit Ja lépett a ringbe. Az első pillanattól kezdve ő irányította a mér­kőzését. Tiszta, váltakozó ütései jelentékeny pont­előnyt biztosítottak neki már az első menetben. A második menetben változat­lanul övé volt az irányító szerep. A tempót még job­ban fokozta és pompás bel­harcával egyaránt elragad­tatta a bírákat és a nézőket. A harmadik menet elején Ausböck összeszedte magát, Kocsis azonban ekkor is fe­lülkerekedett és ezt a me­netet is a maga javára dön­tötte el. Győzelmének kihir­detésekor fergeteges taps zúgott a teremben.” — szólt az egykori Nemzeti Sport tudósítása. S pár nappal ké­sőbb, amire csak nagyon kevesen és titokban számí­tottak, megtörtént: Kocsis Antal olimpiai bajnok lett! „A magyar sport egyik leg­szebb, legragyogóbb diadalát és legváratlanabb sikerét aratta ma Kocsis Antal, aki gyilko­sán erős konkurrenciában meg­nyerte a légsúlyú boxolő olim­piai bajnokságot. Az ő győzel­me nem csak egyéni siker eb­ben u nálunk alig néhány éve kultivált sportágban, hanem si­kere annak az Ifjú szövetség­nek Is, amely csendben, rek­lám és nagyhangú nyilatkoza­tok nélkül dolgozva el tudott Jutni a legnagyobb diadalig.’' A döntő Kocsis—Appel meccs izgalmas lefolyása: „Az első menet egyértelműen a franciáé volt, de a második menetben Kocsis kezdett job­ban. Kocsis kitűnően jött fel, a francia már fáradt, de még ekkor is Jobb volt egy kicsivel. A mindent eldöntő harmadik menetben Kocsis átérezve az utolsó szakasz fontosságát, erős tempót diktált. Egyik gyors akciója a másikat követ­te. A magyar tábor ujjongva figyelte pompásan verekedő re­ménységét és biznl kezdett a sikerben. Kocsis mindent bele­adott a gyilkos harmadik me­netbe. Ütései közül még mindig sok ment a levegőbe, de a francia mind jobban fáradt, egyre kevesebb eleganciával próbált kitérni Kocsis ütései elől. Az első perc Kocsis offen- zfvája Jegyében telt el. Ezután újabb ütészuhatagot zúdított a magyar bajnok ellenfelére, amit a francia csak fogással tudott védeni, teljesen készen volt. A magyaroknak most már nagyon megjött a hangja, s a harsány biztatás újabb ostro­mokra tüzelte Kocsist. Kétszer egymásután találta el a fran­ciát és a szakemberek megál­lapították, hogy Kocsis már behozta hátrányát. A francia már csak védekezett és közben térdre is kényszerült, de Ko­csis lovaglásán felsegítette. A sportszerű gesztusnál Kocsist figyelmeztette a bíró. hogy ne üssön ellenfele tarkájára. Ez a figyelmeztetés azonban nagy visszatetszést keltett, mert Ko­csis nem szolgáltatott erre okot. Tovább is Kocsis táma­dott, a harmadik perc végén a francia kissé összeszedte ma­gát, s aggódni kezdtünk, hogy Kocsis nem bírja végig a saját maga diktálta őrületes tempót, de aggodalomra nem volt ok. Lerohanta a magához térő franciát, aki örülhetett, hogy a ong megmentette a kemény­klű magyar bajnok záporozó ütéseitől” — így történt! S a továbbiak „élőben”: „A döntő meccsnek már vé­ge. Rettenetes izgalomban vár­juk az eredményhirdetést. Mintha szörnyű lidércnyomás­tól szabadultunk volna meg, halljuk a megafon felharsanó hangját: HALLO, HALLO, CHAMPION OLIMPIQUE, KOCSZISZ, HONGRIE! Most felszakad belőlünk minden visszafojtott öröm, szinte alig bírunk magunkkal. Kocsist majdnem szétszedjük és szinte darabokban visszük be az öltözőbe. Előbb azonban még kitépi a kezünkből a fo­tográfus és behurcolja egy fényárban úszó kamrába, ahol gyorsan lekapja az 1928-as olimpia első boxoló bajnokát.” Másnap már az olimpia záróünnepélyét tartották. Délután az amszterdami stadionban még a lovagló­versenyeket rendezték, ezt megszakítva fél hatkor az Kocsis Antal sporttrófeái kö­zött ... előző estéről elmaradt ered­ményeket hirdették ki. Elő­ször a kardvívás olimpiai bajnoka, Terstyánszky Ödön tiszteletére hangzott fel a magyar himnusz. Ezután is­mét felejthetetlen pillana­tok következtek. „A box- eredményeket hirdetik most és — mint a legkönnyebb súlycsoport győztese — Ko­csis győzelme az első, ami­nek tiszteletére az ünnepi ceremóniát végigcsinálják. Újra a főárbócon leng a magyar zászló és újra fel­hangzik a Himnusz, amit most már még nagyobb örömmel, még nagyobb hanggal éneklünk. A kettős siker nagy öröm és nagy boldogság, ami hatalmas te­kintélyt szerez a nézősereg­ben a magyar színeknek.’* Megtörtént! S 29 évvel az FTC megalakulása után először állhatott a dobogó legmagasabb fókára ferenc­városi sportoló. Először avattunk egyesületünk tag­jai közül olimpiai bajnokot! Hosszú volt az út 1899. má­jus 3-tól 1928. augusztus 12- ig — de tízezrek örömét, lelkesedését jelentette ez a nap a szőkébb hazában is — a Ferencvárosban. Mind­ez 50 éve történt, s ez a visszatekintés is köszöntse az egykori bajnokot... N. B. Gyulai Gusztáv, a XX. kerületi Tanács V. B. elnöke és Harót János, az FTC ügyvezető elnöke megállapodást irt alá a XX. kerületi Tanács végrehajtó bizottságának tanácstermében. A megállapodás egyrészt segíti Pesterzsébet és Soroksár fiataljainak testedzését, tömegsportját, másrészt szélesíti az FTC utánpótlás bázisának alapjait. ottm*

Next

/
Oldalképek
Tartalom