Fradi műsorfüzet (1975-1979)
1977. február
CSULIKNÉ, a gólkirálynő... A Kertészeti Egyetem ultramodern tornacsarnokában a tervezettnél egy órával előbb kezdődött az edzés. Emiatt kellett gyakorlás közben zavarni Csulik Pálnét, a női kézilabdacsapat egyik erősségét. Minden túlzás nélkül állíthatjuk: nem szívesen hagyta abba az edzést.- Ennyire szeret edzeni?- Ilyen a természetem. Ha valamibe belefogok, azt szeretem alaposan megcsinálni, nem várom meg, mig nógatni kell. Es hát a kézilabda!...- Igen, erről akarjuk kérdezni. Hogyan kezdődött?- Bár csak 22 éves vagyok, azért nyugodtan mondhatom, hogy már nagyon régen kézilabdázók. Békéscsabán játszottam, persze a „lényeg", az NB 1-es‘pályafutás csak öt évvel ezelőtt kezdődött. Akkor már legalább ötéves sportolói múltam volt.- Mikor cserélte fel a Viharsarok fővárosát Budapestre?- 1975 januárjában kerültem a Fradihoz. Hívtak már régebben is, ismertem a lányokat, mert gyakran edzötábo- roztunk együtt Gödöllőn, igy jóformán senki sem volt idegen. Végül két és fél évvel ezelőtt férjhez mentem és már kettesben döntöttünk a Budapestre költözés, illetve a Fradiba-igazolás mellett.- Férje is sportoló?- Már nem. Porccal operálták néhány éve, akkor abba kellett hagynia a kézilabdázást. Beszélgetésünk csak leírva ilyen zavartalan. A kérdés felelet játék közben kihallat szott ugyanis az állandó zsi vaj, az edzés megszokott zaja- Milyen poszton játszik? — kezdtük az újabb villám kérdések sorát.- A Fradiban bal átlövő vagyok, a válogatottban in kább az irányító szerepköré ben játszom.- Melyiket szereti jobban?- Átlövőnek lenni csodálatos dolog.- Miért?- Gólkirálynö lettem tavaly az NB l-benh Ez mindent megmagyaráz.- De azért a válogatott.. .- Hát persze: ott is jól érzem magam. Sterbinszky kitűnő társ, mellette öröm irányitót játszani.- Klubtársnöjének, Lelkes- nének lett az utóda ezen a poszton. Nem nyomasztó ez?- Lelkesné nemcsak klub- társnöm, hanem barátnőm is. Egyébként a világ egyik legjobb irányítójának tartom. Hol vagyok én még tőle?!...- Miben kell javulni?- Nem vagyok elég „furfangos".- Ez nem is csoda . .. Hányszoros válogatott?- Tavaly januárban lettem kerettag, hússzor játszottam eddig a válogatottban.- Az olimpiára nem jutott ki ...- A tapasztaltabb játékosok megérdemelten kerültek helyettem a válogatottba.- Ez nagyon őszintén hangzott, így is gondolja?- Természetesen. Beszélgetésünk területe lassan megváltozik: a kézilabdapályáról lassan áttérünk az „otthoni” témákra. Kiderül, hogy Csuliknénak nem csupán a férje, hanem bátyja és Azzal hamarabb hazaérnénk . . — Igy vágyódik haza? — Igen. Eldöntött dolog, hogy amikor abbahagyom majd a kézilabdázást, visszamegyünk Békéscsabára. — Ez még legalább tíz év . . . — Kell is ennyi! Egyrészt azt szeretném, hogy újra bajnok legyen a Fradi, másrészt szeretnék még sokszor játszani a válogatottban. — Ez mind a kézilabdához kötődik, mást nem tervez erre a tíz évre? — De. Figyelem mindig a Testnevelési Főiskola hirdetményeit és lehet, hogy egyszer rászánom magam a tanulásra. Edző szeretnék lenni ! Ennél a mondatnál jelenik meg a terem ajtajában Elek Gyula, az edző. Csulikné visz- szaáll a sorba, megy minden, mintha ez a beszélgetés nem is lett volna . .. Elek Gyulához, két vezényszó között, csak a „hagyomány kedvéért" volt egy kérdésünk: mi a véleménye tanítványáról? A mester mosolyog: „Csak jót mondhatok. Hihetetlen lelkes, rendes sportoló. Soha nem kell semmire sem figyelmeztetni, hallatlanul megbízható. Komolyabb a koránál! És sokkal több van benne, mint amennyit eddig mutatott!” Több, mint két éve naponta találkoznak ... S Elek Gyula kiváló szakember. Fogadjuk el véleményét fenntartás nélkül. SERÉNYI PÉTER ikertestvére is kézilabdázott, de nem vitték olyan sokra mint ö. Aztán megtudjuk, hogy ami kevés szabad ideje van, azt általában utazással töltik: gyakran járnak haza a Békéscsaba melletti Újkígyósra, a szülőkhöz. Persze: otthon is első számú téma a kézilabda.- Moziba, színházba ritkán jutunk el — magyarázza. — Ami kis szabad időm van, azt most azzal töltöm, hogy tanulok autót vezetni. Nagyon szeretnénk venni egy Zsigulit.
