Fradi műsorfüzet (1975-1979)

1979. január

DR. MAYER MIHÁLY: Wiesner gólhelyzetben Egy sikeres évre emlékezve... A Ferencvárosi Torna Club vízilabdacsapata az 1977. évben fárasztó mérkőzésso­rozatokban vett részt. Az or­szágos I. osztályú bajnokság mérközéssorozatát követően- ahol a harmadik helyezést érte el - részt vett a Magyar Népköztársasági Kupa talál­kozóin. Győzelme alapján szerepelt a Kupagyőztesek Európa Kupája mérkőzésein. Olyan eredménysorozat ez, amelyen már részt venni is si­kert jelent, s hogy kupagyő­zelem után még mint győz­tes, a Bajnokcsapatok Euró­pa Kupájának győzőjével is mérkőzött, sőt, azt biztosan utasította maga mögé, mél­tán tölthet el büszkeséggel bármely együttest. A Ferenc­városi Torna Club valóban büszke is volt erre az ered­ményre, annál is inkább, mert - nyugodtan bevallhat­juk — egy kicsit váratlanul született. A magyar vízilabdasport különlegesen nehéz, de rend­kívül eredményes évet zárt az 1977. esztendőben. A nem­zeti válogatott Jönköpingben Európa-bajnokságot szerzett, s ebben közreműködött az FTC három játékosa is: Stein­metz János dr., Gerendás György és Wiesner Tamás. A klub szakvezetője előtt az a feladat állt, hogy a baj­nokságok és kupamérkőzések sorozatainak végeztével még meglehetősen hosszú időn át továbbra is harckészültség­ben tartsa a csapatot. Ezt az egyáltalán nem könnyű feladatot különleges felké­szülési fogásokkal, szinte sa­játos újraalapozással lehetett- és kellett - megoldani. Közismert, hogy a bajnoki és nemzetközi mérkőzések ilyen megterhelő feladatának meg­oldása után valóságos vízun­dor fogja el a résztvevőket. Ha ilyesmiről ez esetben nem is beszélhetünk, legalább enyhe levertségre, testi és lel­ki ellazulásra egy ilyen csa­pat tagjainál számítani kell. Mindezek elkerülése, helye­sebben kivédése és a lehető legmegfelelőbb forma bizto­sítása érdekében többfajta teendő akadt. Az bizonyossá vált, hogy az erőnléti állapot megtartására és fokozására irányuló képzést -a lehető legkisebb mértékűre kellett szorítani. Ez már azért is kí­vánatos volt, mert az évi ren­des és szokásos alapozásnál a bajnoki és egyéb találko­zók előtt és velük párhuzamo­san tartott edzéseken már mindez megtörtént. Nem volt tehát szükség egy fizikai többletterhelésre már csak ezért sem, mert ezt a játéko­sok nem is lettek volna ké­pesek elviselni. Ennek ered­ménye éppen ellentétes lett volna a kívánttal, s így nem­csak az erőnlétet juttatta volna kátyúba, hanem az idegi igénybevételnél is ne­hézségeket okozott volna. Mindenképpen el kellett kerülni az egyébként esetleg előforduló egyhangúságot, az edzések felépítésében, idő­tartamában. Tekintettel a bajnokság és a kupamérkő­zések hosszú időtartamára, most más, csak a játékosság, könnyedség és a rögtönzés! készség javítása lehetett az elsőrendű feladat. Az eredmények igazolták, hogy ez teljes egészében si­került is. Ezeken az edzé­seknek az FTC vízilabda-já­tékosai futottak, labdával és labda nélkül, mezei futások­ban és kispályás labdarúgó­mérkőzéseken vettek részt. Gimnasztika és súlyemelés mellet a vízben hangulatos és tréfás játékokkal arra tö­rekedtünk, hogy ne vegyék észre: mindez kicsinyített mértékű alapozás, amire a forma átmentése végett igen nagy szükség van, de ame­lyet a megszokott formában végezve, képtelenek lettek volna végigcsinálni. Mellőz­tük a kétkapus játékot - de ehhez hiányoztak a megfele­lő ellenfelek is, hiszen ez az időszak sportágunkban holt­szezonnak számít — és he­lyette különféle taktikai ele­meket variáltunk a szokottnál is hangulatosabb edzések so­rán. A fizikai megterhelésről el kellett terelni a játékosok fi­gyelmét, de ugyanakkor az edzésekhez kapcsolódó be­szélgetések során arra kel­lett törekedni, hogy a fiúk érezzék, nem akármilyen fel­adat áll előttünk. Ennek si­keres eredményeként abba a szerencsés helyzetbe jutot­tunk, hogy teljes mértékben sikerült a lélektani felkészí­tés, a játékosok olyan külö­nös stressz alá kerültek, melyben egymást serkentet­ték nagyobb önbizalomra és harckészségre. Bármennyire tudatos volt is ez a felkészítési tevékeny­ség, mégis szerencsések vol­tunk azért, hogy a küzdőké­pesség és a harci kedv az igénybevétel hosszú ideje alatt töretlenül megmaradt, sőt, játékosainknak még arra is futotta erejéből, lendüle­téből, hogy olyan akciókat kezdeményezzenek és hajtsa­nak végre, olyan technikai megoldásokat alkalmazza­nak, amelyeket hazai bajnoki mérkőzéseken esetleg nem vállaltak volna. A játékosok úgy szálltak vízbe, hogy a mérkőzés meg­nyerése nem egy lehetőséget, hanem az egyetlen lehetősé­get jelentette. Arra, hogy ve­szíthetnek is, egyáltalán nem gondoltak. Ennek lehetőségét fokozta az a tudat és körül­mény, hogy a Kupagyőztesek Európa Kupájának előmérkö- zései nem jelentettek felada­tot a csapat számára. A kö­zépdöntőben azonban min­den helyzet eredményes meg­oldásáért meg kellett már alaposan küzdeni, és a ked­vező helyzeteket nagy küzde­lemben lehetett megteremte­ni. A döntő mérkőzésein az­után az egész évi megalku­vást és könnyítést nem enge­dő alapozás, továbbá a baj­noki idényben játszott sok szikrázó mérkőzés és ezeket követően a különleges szű­kített alapozás ötvözete hozta meg a maga eredményét. A Szuper Kupa mérkőzé­sei előtt időnként már be­következett, hogy az egész együttest valósággal fel kel­lett rázni, nehogy fásulttó váljanak. De a felkészítés­nek a mór említett rendszere ekkor is bevált, hiszen há­rom nappal a Bajnokcsapa­tok Európa Kupájának meg­nyerése után már a Szuper Kupában állott szemben a csapat olasz ellenfelével és ebben az egyébként nagyon nehéz szakaszban, sikerült az ellenfelet megállítani lendü­letében, és egy pillanatig sem kellett arra gondolnunk, hogy a kupát átengedjük. Mindkét nemzetközi trófea jól mutatott az FTC Klubház vitrinjében. Jó lenne, ha is­mét ott állnának . . . Az FTC OB l-es vízilabda-csapatának mérkőzései I. forduló: 1979. II. 24. OSC-FTC II. forduló: 1979. III. 25. FTC-Bp. V. Izzó III. forduló: 1979. III. 31. FTC-Vasas IV. forduló: 1979. IV. 1. Szolnok-FTC V. forduló: 1979. IV. 7. FTC-Szeol AK VI. forduló: 1979. IV. 8. Szentes-FTC VII. forduló: 1979. V. 19. FTC-Bp. Spartacus Vili. forduló: 1979. V. 19. FTC-BVSC IX. forduló: 1979. V. 26. Bp. Honvód-FTC X. forduló: 1979. V. 27. FTC-Tatabónya XI. forduló: 1979. VI. 2. Ú. Dózia-FTC 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom