Fradi magazin (2002)

2002 június / ajándékszám

437. Szőke István (1947. február 13.)-csatár Első mérkőzése: 1965. október 17. Népstadion: FTC-SZEAC 1-1 Utolsó mérkőzése: 1974. má­jus 19. Üllői út: Vasas-FTC 1-0 Az FTC-ben összesen 307 mérkőzésen szerepelt (191 bajno­ki, 94 nemzetközi, 22 hazai díj­mérkőzés). Góljainak száma: 102 (71 bajnoki, 31 egyéb) Bajnokcsapat tagja: 1967, 1968 Kupagyőztes csapat tagja: 1972,1974 (MNK) A magyar válogatottban 13 al­kalommal játszott (1969-1973) - 3 gól Az FTC örökös bajnoka (1974) * Nagy költőnkkel ellentétben, sokan tudják még, hogy milyen volt „szőkesége” - pedig napjainkban immár galambősz... Szőke István, az FTC és a válogatott jobbszélsője élénken él az emlékezetünkben. Sza­badrúgásai élményszámba mentek, távolságra, sorfalra, kapusra való tekintet nélkül.- 1959-ben volt egy to borzó az Üllői úti pályán. Borsos Miki, a Fra­di csatárának az invitálására mentem el, ő látott engem játszani a Haller téri grundon. Levitt a toborzóra, és Agárdi Feri bácsi az edző úgy találta, hogy maradhatok. 11 éves voltam... Az első bajnokin a kölyökben rög­tön három gólt lőttem. Jobbszélsőként. Azt hiszem, erre a posztra szület­tem. .. Tizenöt évesen a kölyök egyből rögtön az ifibe kerültem a 17-18 éve­sek közé! 1965-ben azután az NB l-es csapatban is bemutatkozhattam. Vilezsál Oszkár volt akkor rövid ideig a Fradi edzője, ő dobott be a mély­vízbe . 18 éves voltam... 1966-ban már több alkalommal is bekerültem a csapatba, de igazán 1967-ben lettem standard játékos. A Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Kato­na csatársor az NB I egyik, ha nem a legjobb ötösfogata volt. Abban az évben még nem rúgtam a pontrúgásokat, mert Novak Dezső volt a sza­badrúgásokra, tizenegyesekre kijelölve. Ha jól emlékszem, így is 15 gólt rúgtam. Az NB l-ben én voltam akkor a legeredményesebb jobbszélső. Mint a régiek, még én is kint maradtam az edzések után gyakorolni, s ennek nemcsak a mérkőzéseken láttam a hasznát. Zalka András volt a pályaedzőnk. A 16-os és az alapvonal közé helyezett el két oszlopot két méterre egymástól. Azt mondta, hogy ha kétszer egymás után, 30 mé­teres vágta után futtából, félmagasan beadom közöttük a labdát, pont oda, ahol ő áll, felemeli a kalóriapénzemet 200 forintról háromszázra. Felemelte. Vagy szegény Lakat Karcsi bácsi az egyik edzés végén kijelentette, aki az alapvonalról úgy rúgja meg a labdát, hogy legközelebb áll meg a fe­lezővonaltól, annak elengedi a levezető köröket. Az én labdám pont a fe­lezővonalon állt meg, mehettem zuhanyozni. Erre mondta a mester: „ez a Szőke mindent megcsinál, csak ne kelljen futnia”. Gól-emlék? Egyszer Újpesten négy gólt rúgtam a Dózsának, egy MNK meccsen! Mindezt a Megyeri úton, ahol 6-3-ra győztünk! Az egyik FTC-MTK mérkőzésen a Népstadionban úgy 30-35 méter­ről lőttem egy olyan gólt, hogy a labda a hálótartó vas és a háló közé szorult. Szegény Lanczkor alig tudta kiszedni a labdát... A válogatottbeli gólom egyértelműen az, amit Belgrádban szereztem. Az EB négyes döntőbe jutásért semleges pályán a románoknak lőttem a továbbjutást jelentő gólt. Szepesi, aki a pálya széléről közvetített, köny- nyezve gratulált a gólomhoz... A kupagóljaim közül a CSZKA Szófia elleni két gólomnak örültem a legjobban. Igaz, ezt Géczi a meccs előtt „megjövendölte”: A Feneketlen tónál, a Sportszállóban voltunk edzőtáborban. Az ebéd­nél Géczi Pista odaszólt nekem, hogy „Pista készüljél, mert úgy érzem, hogy most benned két gól van." Nem tudom, hogyan érezte, vagy be­lém szuggerálta, de tényleg a meccsen két gólt szereztem, és a 4-1- gyel mi jutottunk tovább a BEK-ben. Természetesen fájó emlékeim is vannak. A legborzasztóbb az, hogy tulajdonképpen úgy ért véget a pályafutásom, hogy nem is volt sportsé­rülésem. Gyermekkorom óta kifejlődő szemölcseim műtétek és sugár- kezelés után annyira elsebesedtek, hogy 1974 után szinte sohasem volt egészséges a lábam. Az Üllői úti stadion pályaavató meccsén játszottam utoljára a Fradiban... Csak hat év múlva, 1980 nyarán ford be valamennyi sebem. Korai távozásom a Ferencvárosból, lelkileg is megviselt, nem így terveztem a búcsút. Sajnos ezzel a betegséggel nem tudtam mit kezdeni, így pálya­futásom tulajdonképpen 27 éves koromban véget érí. Azóta nem egyszer forgatom kezemben a 75 éves FTC jubileum ide­jén rendezett díszközgyűlésen átadott aranyozott zöld-fehér kadon iga­zolványt. Ezt Idák rá: Szőke István az FTC örökös bajnoka. Nagyon bol­dog vagyok, hogy ezt megkaptam és jóleső érzés minden ferencvárosi vonatkozású emléktárgyat forgatnom. Nem hiába, az Üllői úti pályán nőt­tem fel! Az is rendkívül jólesett, hogy 50. születésnapomra a klub a népligeti csarnokban ünnepi eseményt, mérkőzést rendezett -és az FTC Arany­diplomát Dr. Szívós Istvántól, a klub elnökétől áNehettem! No és ugye, Aradszky Laci dala is megdobogtatta a szívem... Nemcsak a húszéveseké a világ... dallamára írta: Aradszky László Milliók fogják énekelni ezt a dalomat, Milliók, akik fradistának érzik magukat, Beindul a bajnokság, hát fő a győzelem Ötven lett a Szőke Pista, énekeljük el: Nemcsak a húszéveseké a világ, Az úton még poroszkál Nemde néhány korosztály A réten nyílik ezerszám a virág Kettős ünnep ez a mai, jól figyeljetek, Meg kell nyerni mind a meccset, más nem is lehet. A fiúknak bajnoksággal kedveskedni kell, Med ötven lett a Szőke Pista, énekeljük el: Nemcsak a húszéveseké a világ Az úton még poroszkál Nemde néhány korosztály A réten nyílik ezerszám a virág Nemcsak a húszéveseké a világ. Mélyen tisztelt fradisták, most mirajtunk a sor Kint a pályán és öltözőben, ne legyen több gond Fiatalos lendülettel csapjunk hát bele Hisz ötven lett a Szőke Pista, énekeljük el: Nemcsak a húszéveseké a világ Az úton még poroszkál Nemde néhány korosztály A réten nyílik ezerszám a virág, Nemcsak a húszéveseké a világ. Végezetül Szőke Pista annyit mondhatok: Ötven év még nem a világ, remek állapot. Éltessen a Jó Isten még sok-sok éven át, Velünk együtt énekeld a fradisták dalát: Nemcsak a húszéveseké a világ, Az úton még poroszkál Nemde néhány korosztály A réten mindenki talál virágot Hát, gyertek srácok legyünk jó barátok... 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom