Fradi magazin (2002)

2002 december

FRADI MAGAZIN „a társaság gyorsan befogadott” Szkukalek Igor Egész Nemesócsa szurkol neki. Nem messze a magyar határtól, a kis szlovákiai faluban sokan rajon­ganak a Ferencvárosért, hát még azóta, hogy földijük, Szkukalek Igor is zöld-fehér mezben feszít. A 26 esztendős balhátvéd szlovák és cseh élvonalbeli gárdák után tavaly nyáron igazolt az Üllői útra. A baj­nokság során alapembernek számí­tott, mindössze két mérkőzésről hi­ányzott - a nyitóforduló napján még nem került pecsét a szerződésére, a tavaszi soproni meccsen pedig eltil­tás miatt kényszerült a lelátóra s ha pályára lépett, túlnyomó több­ségben végig is játszotta a kilenc­ven percet.- Hány kilométerre van Nemesócsa Bu­dapesttől?- Százhúsz.- Gyakran hazajársz?- A felkészülési időszakban erre nem ju­tott idő, ám a bajnoki szezon közben ha szabadnapot kaptunk a mestertől, a mérkőzéseket követően beültem az au­tóba és hazamentem, A vasárnapokat általában otthon töltöm.- S a falubeliek Is gyakran ideutaznak az Üllői útra a kedvedért?- Előfordult. Amikor itt az Üllői úton megvertük az Újpestet, egy teli busszal érkeztek. A magyar futball történéseit, különösen a Fradival kapcsolatos ese­ményeket sokkal inkább figyelemmel követik az ócsaiak, mint a szlovák focit. Az egy igazi magyar falu, arról senki sem tehet, hogy a határt pár kilométerrel arrébb húzták meg.- Akkor számodra nyilván ezért nem mindegy, hogy hogyan szólítanak, Igor Szkukalek vagy Szkukalek Igor.- Magyar vagyok, magyar névvel, ma­gyar érzelmekkel, az állampolgárságom ebben a tekintetben másodlagos. A ne­vem Szkukalek Igor. Ezt Knézy Jenőnek is megemlítettem egy tévémeccs előtt, a közvetítésben ezt külön hangsúlyozta is. Aztán a következő találkozón ugyan­úgy Igor Szkukaleknek hívott, mint ko­rábban. Lehet, hogy minden mérkőzés előtt figyelmeztetnem kell majd,- A Fradi előtt próbálkoztál már, hogy Magyarországon futballozhass?- Igen. '95-ben próbajátékon vettem részt a Haladásnál, de nem jött össze. Fiatal voltam, a két klub sem tudott megegyezni a vételáramban. Aztán 2000 telén már felmerült, hogy a Fe­rencvároshoz kerülök, ám egy fél évet csúszott az ügy. Nyáron már sikerült. Életem egyik nagy álma teljesült.- Ezek szerint tisztában voltál vele, hová jössz.- Kiskoromtól fogva rendszeresen jár­tam át Fradi-meccsekre, akkoriban még azt sem sejtettem, hogy valaha labdarú­gó lesz belőlem. De ott voltam azon a borzasztó pozsonyi Slovan-Fradin is. Persze zöld-fehér sállal a nyakamban. Mindig is szerettem ezt a klubot.- Végül is kinek a közbenjárásával sike­rült ideszerződnöd?- A Dunaszerdahely egyik menedzsere segített, ő hívta fel rám a ferencvárosi vezetők figyelmét. Egyébként több éven keresztül egyengette a karriere­met, amiért örökre hálával tartozom ne­ki.- S hogy érzed, milyen évet hagytál ma­gad mögött az Üllői úton?- Az ember mindig jobbra törekszik, ám azt hiszem összességében elégedett lehetek. Két ismert, komoly szaktekin­télynek számító edzőnél is stabil csa­pattag lettem, A bajnokságban meg ezüstérmet szereztünk. A társaság ha­mar befogadott, a drukkerek szeretete felém is árad. Kezdetnek igazán nem rossz!- A posztodon a Keller József a vetély- társad, akit még a lelátóról buzdítottál annak idején.- Szeretem a játékát, nem véletlenül ha­sonlítanak néhányan hozzá. Rengete­get bír futni, hajtós, küzdő típusú futbal­lista. Még most, 36 évesen is rendkívül hasznos tagja a csapatnak. Tudom, hogy csupán a közöttünk lévő korkü­lönbség döntött az én javamra a csa­patba kerülésért folytatott harcban.- Játszhatsz formán kívül, akkor sem mondhatja senki, hogy keveset futsz, s nem teszel meg minden tőled telhetőt a győzelemért. Honnan ez az átlagon fe­lüli állóképesség?- Nincs ebben semmi különös. Gyer­mekkorom óta egyszer sem lazsáltam el az edzéseket, mindig a maximumra törekszem.- Válogatottság?- A másik dédelgetett álmom. Címeres mezben a magyar Himnuszt hallgatni a kezdőkörnél. Aki sportol, csakis ez lehet a legfőbb célja. Egyenlőre nem kerül­tem még a keret közelébe sem.- És ha a szlovák kapitánytól kapnál meghívót?- Aligha merülhet fel a nevem odaát, hi­szen a szlovák sportsajtó megírta, hogy benyújtottam a honosítási kérelmemet. Kaptam hideget-meleget, hogy mit képzelek, pár hónap után már azt gon­dolom, válogatott leszek Magyarorszá­gon. Pedig nem ez volt a fő szempont, hogy itt szeretnék letelepedni. Magyar lányt szeretnék feleségül venni, itt sze­retném leélni az életem. n.gy. 6 FRADI MAGAZIN 2002 DECEMBER

Next

/
Oldalképek
Tartalom