Fradi magazin (2001)

2001. május / 3. szám

Nagy Norbiról, kicsit másként...- Ügy hallottam, hogy a fia nagyszerű dolgokat művel a Fradi-ser­dülőben. Valóban tehetséges a gyerek?- Azt hiszem valóban jó játékos lehet belőle. Persze Márk még csak tizenegy éves, így korai lenne arról beszélni, hogy mire viheti. Jobboldali középpályást játszik, ügyes, de én egyáltalán nem szor­galmazom, hogy futballista legyen. Ha például dönteni kellene arról, hogy ügyvédnek vagy profi labdarúgónak menjen, akkor egészen biz­tosan az előbbire agitálnám.-Az apjára ütött a srác?- Nem, ő sokkal komolyabb, mint én voltam. Kitűnő tanuló, na­gyon rendes gyerek. Engem roppant szigorúan neveltek a szüleim, ami egyáltalán nem ártott, mert volt olyan időszaka az életemnek, amikor közel álltam ahhoz, hogy elkallódjak. Diszkóról diszkóra jár­tam, állandóan éjszakáztam.- Ma már abszolút lehiggadt?-Szerencsére nagyon korán, húszévesen megnősültem, és ez na­gyon jót tett. Annyi maradt a régi izgágaságból, hogy ma sem tudok egy helyben ülni néhány percnél tovább, mindig csinálnom kell va­lamit. Moziban például legalább tíz éve nem voltam, nem bírom ki. Egyszer még Mariján Vlak edzősködése idején elvittek minket csapa­tostul egy filmre, azt hittem megőrülök. Tévét se nézek, mert rögtön elalszom rajta.- Akkor hogyan tud kikapcsolódni?- Olvasni nagyon szeretek, akkor nem zavar a nyugalom. Legin­kább politikai és történelmi tárgyú könyveket forgatok, Berkesi And­rás a kedvencem. A történelemben szerénytelenség nélkül állítha­tom, hogy nagyon otthon vagyok, főleg a XX. század az én területem.- Politizálni is szeret?- Figyelemmel követem az aktuális politikai történéseket, de nem bonyolódom politikai vitákba. Leginkább családi berkekben nem, mert nagyon különbözik a politikai felfogásunk. Azt például a mai na­pig nem tudjuk egymásról, hogy ki kire szavazott a legutóbbi válasz­tásokon, mert biztosan hatalmas sértődések lennének, ha kiderülne az igazság.- Összetartó a Nagy-család?- Igen, vasárnap állandó program a szüleimnél a közös családi ebéd. A szüleimmel nagyszerű kapcsolatban vagyok, a mai világban talán szokatlan, de én még most is magázom őket.- Ez talán onnan adódik, hogy vidékről került fel, vidéken sokkal szorosabbak a családi kötelékek.-így van, Hajdúnánáson nőttem fel, Miskolcon jártam középisko­lába, ott végeztem el a középiskolát, település vízgazdálkodó techni­kus lettem.- Pestet megszokta már?- Olyan típus vagyok, hogy mindenhol jól érzem magam, hét­nyolc helyen éltem már, de sehol nem volt problémám. Pesten is jól elvagyok, de a jö- vőmet valahol vidéken képze­lem el.- Érdekes szakmája van, el tudna akár vizügyesként he­lyezkedni?- Biztosan nem, mert na­gyon régen kijártam már a su­lit, azóta nem képeztem ma­gam, amiket én tanultam, azok már elavult dolgok. Nálunk ez már csak így van, mert a fele­ségem is olyan szakmát vá­lasztott, amiben nehéz elhelyezkedni, ő iparigyémánt-csiszoló. Ép­pen ezért, ha kellene dönteni, akkor egy fitnesz-szalont nyitnánk. A vendéglátás pedig annyiban áll közel hozzám, hogy imádok kajálni, a hasamon keresztül lehet levenni a lábamról.- Főzni is tud?- Azt azért nem, de a feleségem és az édesanyám is remekül főz, így nincs is rám szükség. A Nagy család specialitása a sörös sült csirke, ami annyiból áll, hogy a csirkét felhúzzuk egy sörösüvegre, és úgy kerül be a sütőbe. Az üvegben hagyunk másfél deci sört, ezt el­párologva felveszi a hús, és isteni íze lesz.- Étterembe is gyakran járnak?- Szeretünk eljárni, csak egy negatív éttermes élményem van. Egyszer felismert a szakács, és küldött egy tál salátát, amelyen lila hagymával kirakták, hogy UTE. Nos, onnantól kezdve egy falatot nem mertem enni.- A csapattársaival is összejárnak?- Előfordul, a régiekkel, például Jagodiccsal is tartom a kapcso­latot. Jagóval éltem meg egyébként életem legkellemetlenebb ka­landját. A csapat chilei túrájáról jöttünk hazafelé, amikor kis híján le­zuhant a gépünk, másodpercek alatt zuhantunk háromezer métert. Halálfélelmem volt, miközben Jagó mellettem azon sopánkodott, hogy az új Mercedesét már soha nem fogja kipróbálni... Szerencsé­re túléltük a kalandot, Zoli kipróbálta az új kocsit, én viszont azóta csak ha nagyon muszáj, akkor ülök fel a repülőgépre. Nagy Norbi - Horváth Ferivel, anno... 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom