Fradi magazin (2001)
2001. november / 8. szám
Fradi torna - arany torna 1990 óta szépen, csendben, szisztematikusan épül valami a tornaszakosztályban, valami, ami a magyar férfi tornában egyedülálló. Csodának is nevezhetnénk, ám a csoda olyan jelenség, aminek nincs ésszel felfogható oka, magyarázata. A férfitorna sikereinek, eredményeinek azonban van. Nagyon is tudni lehet a serdülő 1. és az ifjúsági 1. csapatunk, miért nyeri meg az idén a saját csapatbajnokságát. Azért, mert három fordulót már fölényesen megnyertek, s a novemberi negyedik forduló előtt szinte behozhatatlan előnnyel vezetnek. Tudni lehet azt is, hogy október közepén az ifjúsági 1. osztály Budapest bajnokságán egyéni összetettben miért csak a dobogó első és második fokán állt fradista tornász, s a hat szerből miért csak ötöt nyertek a mieink. Azért, mert a két legjobb ifjúsági versenyzőnk nem indult ezen a versenyen. Közülük az egyik, Hetrovics Marcell (1985) akkora tehetség, hogy 16 évesen, az idei felnőtt világbajnokságra induló magyar csapat utazó tagja, s tavaly első éves ifistaként, 15 évesen - a 15-18 évesek között - megnyerte az ifjúsági összetett bajnokságot, s emellett több szeren is diadalmaskodott. Tudni lehet azt is, miért nyeri az FTC három éve zsinórban a szuperbajnokságot, amelyen a felnőtt, az ifjúsági és a serdülő korosztályok mérik össze erejüket. Alighanem azért, mert a mieink nyernek második éve minden korosztályos - gyermek 1., serdülő 2., serdülő 1., ifjúsági 1. - csapatbajnokságot (plusz szereket). Hogy ezeket miért nyerték? Valószínűleg azért, mert utánpótlás nevelésünk ötödik éve óriási fölénnyel vezeti az országos ranglistát - méghozzá az elmúlt évig minden állami támogatás nélkül. (A támogatást tavalyig a KSI kapta, melynek a minőségi utánpótlás nevelés volt az államilag meghatározott feladata.) Az előbbiek magyarázzák azt is, hogy az ifjúsági válogatott novemberi edzőtáborába meghívott 18 versenyző között miért van 11 fradista. Most még azt kellene megmagyarázni, ha ilyen jó az utánpótlás, hol vannak a felnőtt klasszisok? Hol vannak Gál Róbert társai? Mert Gál Róbertünk azért van. (Eredményeinek fölsorolása előtt szögezzük le, hogy testnevelő tanári diplomája van, mint ahogy minden felnőtt korú versenyző a Fradiban, egyetemet vagy főiskolát végzett. Mert a tanulás a szakosztályban ugyanolyan fontos, mint a sport. Mert gondolni kell a versenyzés utáni évtizedekre is.) Gál Robit későn érő típusnak tartják a szakemberek, hiszen „már" elmúlt 22 éves, és „csak” tavaly lett a Világkupán második (legerősebb szerén, ugrásban), ami különben persze óriási eredmény, miként az is, hogy az októberi maribori nemzetközi versenyen megismételte a Magyar Országos Bajnokságon és a Mesterfokú Bajnokságon elért eredményét: vagyis mindannyiszor megnyerte az összetettet - plusz a talajt és az ugrást. A „későn érés” ellenére, évek óta ott van a hazai élvonalban, sokszoros mesterfokú bajnok - talajon és ugrásban de az idén már összetettben is. S minthogy későn érő típus, még nagyon sok szép eredmény van benne. A részeredményeket könnyű volt megmagyarázni, mert azok egymásból nőnek ki, de miből és kikből táplálkozik az egész? Ezt a hatalmas eredménytömeget egy főfoglalkozású, hét mellékfoglalkozású edző és egy mozgásképző szakember érte el. Dölle Zsolt szakosztály-igazgató vezetésével 1990-ben kezdtek el egy új típusú építkezést, s az eredmények - mint látható - 1995-től fényesen igazolják a szisztéma helyességét. Mi a szisztéma? Az hadititok. Annyit el lehet árulni belőle, hogy az iskola, a szülők és az egyesület összhangjára, együttműködésére épül minden. Itt még mindig óriási jelentősége van a Fradi-szívnek, a címer három betűjének. Hogy miért dolgoznak ilyen szívvel-lélekkel a gyerekeket küldő iskolák, a szülők, az edzők, a versenyzők? Egyszerű: önmagukért és a Fradiért. Az biztos, hogy nem a pénzért! Fia a pénz mozgatná őket, már rég nem csinálnák. Az edzők ugyanis botrányosan keveset keresnek, és az edzési, versenyzési feltételek sem állnak világszínvonalon. A továbbfejlődés kulcsa pedig a nemzetközi versenyeztetésben van. Hiába nyernek meg itthon mindent a fiúk, továbbfejlődésre, még keményebb munkára csak az erős nemzetközi versenyek sarkallhatják őket. A hagyományos cottbusi utánpótlás versenyen minden évben ott vannak fiaink, csípnek is el eredményeket, de a lényeg, hogy szokták a nemzetközi versenyek légkörét és tapasztalják, hogy a sokkal jobb körülmények között készülő nemzetközi elit utoléréséhez még nagyobb erőfeszítésekre van szükség. Hogy a Fradi-modell nemzetközi szinten bizonyíthasson, ahhoz sokkal több állami támogatásra lenne szükség. Az állami támogatás filozófiája azonban szűklátókörű szemléletre épül: csak nemzetközi eredményre adnak támogatást. Ha azonban a klub nem kap előre legalább annyit, hogy elutaztassa a fiúkat a továbbfejlődés szempontjából nélkülözhetetlen versenyekre, akkor tehetséges versenyzőink nem jutnak el a versenyekre sem, nemhogy a nemzetközi sikerhez szükséges színvonalra. Márpedig ez már nemcsak klubérdek, hanem eminensen az ország érdeke. Erre a sport- politikára az jellemző, hogy nem vet, és úgy akar aratni. Ez eddig még senkinek sem sikerült. A tehetség és a Fradi-szív csodákra képes ugyan, de vonatjegyet nem adnak érte, és szállodaszámlát sem lehet kifizetni velük. Szerencsére, a szakosztálynak elnöke, sőt társelnöke is van, akik szívesen adják nevüket és támogatásukat - komoly anyagiakban is kifejezve - ehhez a programhoz. Ha nem támogatnák a Fradi-tornát, aligha lennének ilyen eredmények, viszont ha nem lenne eredmény, aligha volnának ilyen segítőkész támogatók. A dolgok összefüggnek. Petőfi írta le az örök dilemmát Levél egy színészbarátomhoz című versében: „Pártolj közönség, és majd haladunk", mond a színész, és az meg így felel: „Haladjatok, majd aztán pártolunk". És végre mind a kettő elmarad. A Fradi tornász fiai másképp gondolkodnak: gyönyörűen, meggyőzően haladnak. Mélyen tisztelt közönség és állami sportvezetés, hát tessék pártolni őket. Megéri. Szálé László f Fradi Futballmagazin A Ferencvárosi Torna Club hivatalos lapja. Felelős kiadó: Furulyás János, az FTC elnöke Lapigazgató: Takács Tibor, az FTC alelnöke Felelős szerkesztő: Nagy Béla Tervezés, tipográfia: Dr. Kassay Árpád Fényképek: Pozsonyi Lajos, Harsányi György, Fradi fotótár Készült az FTC hivatalos nyomdájában, a PRINTSELF Kft. gondozásában. Felelős vezető: Dr. Kassay Árpád Megjelenik az FTC Üllői úti mérkőzéseire. 34
