Fradi magazin (2001)
2001. szeptember / 6. szám
Sztakó Józsefre emlékezünk Egy régi franzstadti barátunk halálhíre hozta össze a Fradi- tábort - sajnos egy virágos ravatalhoz. Sztakó József barátunk immár nincs többé. Őrizzük szellemes mondásait, a Fradi történetének Üllői úton átélt élményeit, egykori franzstadti meséit. Igen, ő ott élt a régi Forinyák utcai pályán, az amatőr FTC tagjaiként, a régi falelátós Üllői úti tribünök árnyékában. Baráti köréből minden fradistát tisztelettel említett, de különösen Kiss Gyula, a Ferencváros hajdani profi csatára nőtt a szívéhez. Szíve pedig az utolsó dobbanásig az FTC-ért élt-halt. Igaz, hogy nem adatott meg részére, hogy a Fradi első csapatába bekerüljön, de a Ferencváros mez így is sokat feszült fradista szíven. Az FTC öregfiúk csapatában évtizedes lelkesedéssel rúgta a labdát - küzdött a szeretett színekért. A Fradi szere- tete akkor is megmutatkozott, amikor néhány évvel ezelőtt a Föld másik oldalán egy amerikai öregfiúk túrán együtt merengtünk a múltról, a zöld-fehér világról. Ő - ott a Csendes óceán partján is a régi Fradiról regélt - Hawaii szemkápráztató világában is zöld-fehérben látta a világot. A csendes szó illett egyéniségéhez - de ha felcsendült a hajdani vagy az újkori Fradi-induló, nos azonnal hangadóvá vált. Nemcsak azt énekelte mély átéléssel, hogy „Nagy volt az FTC, nagy lesz az FTC" - de az öregfiúk dalánál még több alkalommal is könny csillant a szemében. Barátait átölelve énekelte „Öregfiúk FTC hajrá, a sírig kergetjük a labdát!" És ő sírig intézte az FTC old boyok ügyeit, ha már a labdát nem rúghatta, nos intézőként szolgálta a Fradi-családot. Ez a szívbéli szolgálat most véget ért - most egy utolsó is- tenhozzádra jöttünk Sztakó József fradista barátunkhoz. Utolsó utadon kísérjen a mi szívbéli szeretetünk és zöld-fehér szalagos koszorúnk... Drága barátunk - örök utad legyen békés és csendes - amilyen Te is voltál. Az FTC öregfiúk, és az egész Fradi-család nevében búcsúzom, Isten veled, nyugodj békében. (A temetésen Nagy Béla búcsúztatta.) 13
