Fradi magazin (2001)

2001. március / 1. szám

Szűcs Lajos, aki gól nélkül hozta át a Fradit a XXI. századba! A Ferencváros téli első helyezését sokan és sok he­lyen „megénekelték” már, s az ilyen méltató cikkek, riportok, beszélgetések elmaradhatatlan témája Szűcs Lajos teljesítménye volt. A Fradiba az alap­szakasz után visszatért játékos (az előző bajnok­ságban is a Ferencvárosban védett, akkor azonban csak kölcsönbe adta a német Kaiserslautern, így a nyáron, miután az Üllői úti bajnoki zárómeccsen át­vette a Fradi legjobb játékosának járó vándordíját, újra Németországba költözött) ugyanis az új, tizen­két csapatos bajnokság első öt meccsén nem ka­pott egyetlen gólt sem. S arra, hogy az őszi utolsó fordulóban, az Újpest elleni bajnoki mérkőzés utol­só pillanataiban hogyan tudta hárítani Urbán Flóri­án ziccerét, az örök talány marad. így aztán nem véletlen, hogy nagyszerűen sikerült a kapus téli pi­henője, és bizakodva tekint a tavaszi idény elé.- Milyen volt a karácsonya?- Különleges. Ezúttal ugyanis nagyobb családi körben voltunk, mint ahogy szoktunk, a nővéremék is eljöttek hozzánk, és nagyon jól sikerült az ünnep. Az utóbbi évek legszebb karácsonyát töltöttük együtt.- Mit hozott a Jézuska?- Elsősorban persze a gyerekek ünnepe a karácsony. A kisfiam például egy elemes dzsipet kapott, amibe nyugodtan beleülhet és autózhat.- Kipróbálta már ön is?- Mit mondjak, nagyon szívesen beleülnék, de úgy tudom, hogy hatvan kilóig van hitelesítve, én pedig kilencven vagyok. Úgyhogy csak a szívem fáj érte.- És ön mit talált a karácsonyfa alatt?- Számomra a legnagyobb ajándék az, hogy november óta újra a Fradiban játszhatok, ennél nagyobb ajándék számomra most nem is létezett volna. S ezt nem udvariasságból mondom.- Ezek szerint nem sikerült túl jól az a pár hónap, amit a Kaiser­slaute rnnél töltött?- Ráadásul sajnos nem is elsősorban a klubnál töltöttem azt az időt. A Lautern vezetői próbáltak nekem másik csapatot találni, ezért állandó bizonytalanságban teltek a napjaim, s ez megviselt. Éppen ezért hosszú és kegyetlen volt ez a néhány hónap. Első akartam len­ni, de kiderült, hogy erre nem sok esélyem van, éppen ezért tényleg nagy öröm, hogy visszajöhettem a Fradiba, sőt, hamarabb jöhettem vissza, mint reméltem.- Eléggé keserűen beszél az elmúlt hónapokról. Amikor kint volt, akkor is úgy érezte, hogy elpazarolja az idejét?- Eleinte nem. Amikor először utaztam Németországba, a Kaiser- slauternhez, tele voltam bizonyítási vággyal. Edzettem, mint egy őrült, türelmes voltam, s nem tört össze, hogy nem védhettem. Ami­kor fél év után másodszor is visszamentem, még akkor is úgy gon­doltam, hogy jó lesz nekem, hogy eljön még az én időm. Később fo­kozatosan elveszítettem a hitemet. Abban viszont biztos vagyok, hogyha akkor gyökeret tudtam volna verni a csapatban, akkor nem jöttem volna haza.- Utólag hogyan em­lékezik a németországi pro fiskopására?- Úgy gondolom, hogy az a másfél év so­kat elvett a karrieremből, s bár Bundesliga- bajnoknak mondhatom magam, nem érzem enyémnek azt a sikert. Összesen három mécs­esén védhettem, és szakmailag sem fejlőd­tem igazán, hiszen ah­hoz, hogy valamilyen formában előbbre lép­jek, védenem kellett volna. Erre pedig nem volt lehetőségem. Ráadásul már korábban, Magyarországon is meg­próbáltam életem minden percében profiként gondolkodni, így aztán az az időszak inkább törést jelentett a pályafutásomban.- Mit gondol, lesz még módja külföldön futballozni? Egyáltalán vállalná-e az újabb megpróbáltatásokat?- Megfelelő ajánlat, és megfelelő klub esetében biztosan. Egyéb­ként hosszú távra sohasem gondolkodtam. Egy játékos élete ugyan­is egyik pillanatról a másikra megváltozhat. A legközelebbi célom az, hogy a Fradival bajnok legyek többek között azért is, mert ez nem­csak nekünk, játékosoknak, hanem a szurkolóinknak is szíve vágya.-Amióta újra a Ferencváros kapusa, még nem kapott gólt bajno­ki mérkőzésen. Fontos önnek az efféle siker?- Nem igazán. Sohasem foglalkoztattak az ilyesfajta statisztikák, annál is inkább, mert például az, hogy egy kapus kap gólt, vagy sem, nem csak tőle függ, hanem a társaitól is. Ráadásul, ha úgy készülnék minden meccsre, hogy Istenem csak ne kapjak gólt, akkor biztos, hogy már az első meccsen elbuknék. Jó, persze én is úgy állok a gólvonalra, hogy sikerüljön kihúznom gól nélkül, mert akkor a csa­pat már döntetlennél rosszabb eredményt nem érhet el.-A Ferencváros öt forduló tán első helyen áll a bajnokságban. Ez bizonyára jelentősen növeli a csapat önbizalmát. Hogyan készülnek a tavaszi idényre? Ön szerint megnyeri a Fradi a bajnokságot?- Fia a szívemre hallgatok, akkor természetesen azt mondom, hogy igen. Ha reálisan értékelem a helyzetünket, akkor viszont azt kell mondanom, remélem, sikerül. Tudjuk ugyanis, hogy még csak öt mérkőzésen vagyunk túl, s mert most mi vagyunk az elsők, minden­ki duplán akar minket legyőzni. Az alapszakasz után sokan azt mond­ták, hogy a Ferencváros nagyon jól erősített, most viszont úgy látom, hogy a téli szünetben a riválisaink is megtettek mindent azért, hogy jobb legyen a játékoskeretük. A saját eredményeinken túl, úgy hi­szem, végre magasabb színvonalú lesz a bajnokság, jó mérkőzése­ket játszunk majd a bajnokságban. Az izgalmas, érdekes meccsek pedig a reményeink szerint jó hatással lesz a közönségre is. Nagyon bízom abban, hogy egyre több futballbarát érzékeli majd azt, hogy érdemes meccsre járni, s mind többen ülnek ki a lelátókra szurkolni, szórakozni. Persze, végül azért majd a legjobban a Fradi-drukkerek örülhetnek... Sörös Jenő 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom