Fradi magazin (2001)
2001. május / 3. szám
Fecó a Fradiban focizott... Eltört a karja, hát zenész lett... Igen, nem tévedés, ha Balázs Fecót nem éri baleset azon a bizonyos előmeccsen, talán válogatottságig is vihette volna. így viszont maradt számára - persze miután összeforrt a csontja - a zongora, s a zöld gyep helyett inkább a koncertpódiumokon aratta sikereit.- Emlékszem, a fatri- bunös stadionban a két serdülőcsapat játszhatott egy bemutató mérkőzést az egyik WK-visszavágó előtt - meséli a legendás Korái együttes frontembere. - Óriási élmény volt számunkra annyi néző előtt pályára lépni, nekem mégis a futballkarrierem végét jelentette az az ösz- szecsapás. Szüleim úgy határoztak, hogy inkább zenéljek.- Nagyon nekikeseredtél?- Nem mondhatnám, hiszen bár imádtam a focit, azért zenélni is szerettem. S a magam mögött hagyott évek is azt bizonyítják, nincs mit megbánnom.- Egyébként hogyan kerültél az Üllői útra?- Ott születtem a Fradi-pálya közelében, gyerekkorunkban gyakorta rúgtuk a bőrt Szőke Pistával, Rákosi Gyuszival, de arra lakott Varga Zoli is. Természetesnek tűnt, hogy jelentkezem a Ferencvárosnál, bár akkor már javában jártam zongoraórákra is. Állítólag nem is voltam ügyetlen. Ugyan csak két-három évig voltam igazolt labdarúgója a zöld-fehéreknek, a klubbal sosem szakítottam meg a kapcsolatot.- Vagyis rendszeresen kijártál az Üllői útra?- Igen, sőt néha még vidéki meccsekre is elkísértem a csapatot. Később azonban a koncertek, a sűrű hétvégék miatt ezek a kirándulások elmaradoztak, de a hazai találkozókat, ha tehetem, ma sem hagyom ki.- Idén ritkábban láttunk...- Igencsak lekötöttek a Kongresszusi Központban tartott születés- napi koncertem előkészületei. A Korállal és egy alkalmi zenekarral és a kemény rock-korszak és a szólópályafutásom ismertebb nótáit játszottuk el, vendégként Kovács Katit is meghívtuk. Zsúfolt ház volt, még pótszékeken és a lépcsőkön is ültek, pedig a szervezők úgy döntöttek, plakátot nem is teszünk ki az utcákra. Sok időt vett igénybe, hogy minden kellőképpen működjön. Ráadásul nemsokára megjelenik az új albumom is, azzal is akadt munka bőven. De a tévén keresztül szurkoltam a srácoknak, a Dunaferr elleni rangadót nézve, kicsit sajnáltam is, hogy nem lehettem kint.-Azt viszont több ezren tanúsíthatják, hogy a Debrecen ellen már a helyszínen szorítottál értük.- A csapat lepett meg azzal, hogy én végezhettem el a kezdőrúgást. A koncertre eljött a fél Fradi, s a buli után a fogadáson Szeiler Józsi közölte, ezzel szeretnének megajándékozni a születésnapom alkalmából.- A mai gárdából kit ismersz személyesen?- Inkább az idősebbeket, Szűcs Misit, Keller Józsit. Ők ugye Szeiler Józsival együtt, már a Bajnokok Ligájában szereplő Fradinak is tagjai voltak. Akkor azért sűrűbben megfordultam az Üllői úton. A mai fiatalokkal azért nem annyira közvetlen a kapcsolatom. Hiába, ötven felett ez nem meglepő.- Szerinted bajnok lehet ez a mostani Ferencváros?- A jelenlegi szűkített élvonalban az első három-négy csapatból bármelyik aranyérmes lehet. Ebben persze mi is benne vagyunk. Tény, hogy jó az esélyünk a végső sikerre.- A régi társakkal találkozgatsz még?- Hát hogyne! Például Albert Flórival, Szőke Pistával, Novák Dezsővel vasárnaponként még a Népligetbe is leugrunk egy kicsit focizni, utána jókat beszélgetünk. Azért azokra az évekre, amikor ilyen kvalitású játékosok játszottak az együttesben, szívesebben emlékszem vissza. A Fradit akkoriban a kontinens legjobbjai között emlegették.- Apukának viszonylag fiatal vagy. Hány éves a kisfiad?- Három, és az én nevemet viszi tovább, ugyanúgy Balázs Ferencnek hívják, mint engem.- Mit szeretnél jobban, ha futballista lenne, vagy ha zenész válna belőle?- Egyelőre nem dőlt még el, mihez van tehetsége. Majd meglátjuk.- Gonosz kérdés: ha ne adj Úristen, egy serdülőmérkőzésen eltörné a karját, és emiatt kellene heteket kihagynia a zongoraóráiról, eltiltanád a futballtól?- Hm... Erre most nem tudok válaszolni. Ha nagyon erőszakoskodna, valószínűleg engedném, hogy a futballt is folytassa. naszAVIS AVIS 28
