Fradi-híradó (1975)

1975. június

TÍZEZREK, SZÁZEZREK,

SŐT A TELEVÍZIÓ JÓVOLTÁBÓL MILLIÓK LÁTHATTÁK ŐKET ITTHON ÉS HATÁRAINKON TÜL IS.

MEGCSODÁLHATTÁK RAGYOGÓ ALAKÍTÁSAIKAT, SOKSZOR ÉLMÉNYT JELENTŐ JÁTÉKUKAT, PARÁDÉS GÓLJAIKAT. KÖRKÉRDÉSÜNKBEN EGYKORI JÁTÉKOSTÁRSAK, ELLENFELEK, SPORTBARÁTOK ÉS SZURKOLOK SZÓLALNAK MEG, MONDJÁK EL VÉLEMÉNYÜKET.

ARADSZKY LÁSZLÓ TÁNCDALÉNEKES:

— Albert számomra egy korszakot jelentett; Novák az indítások, a szabadrúgások és tizenegyesek mestere; Rákosi a lelkesedés utolérhetetlen bajnoka. Nagyszerű embernek ismertem meg őket, s azoknak, barátaimnak tartom ma is. Barátságunk mindig független volt a pályán való teljesítményüktől, s ha valamilyen ok miatt borúsabb volt a hangulatuk, igyekeztem őket esetleg egy-egy szép dallal felvidítani. Megtiszteltetésnek veszem, hogy most véleményt mondhatok róluk, nyilatkozhatom erről a három kitűnő sportem- berről, akik kedvenc klubomban, a Ferencvárosban arattak diadalt. Rövid jellemzésükkel kezdtem, hasonlóval szeretném befejezni szavaimat. Albert: csodálatos technikával rendelkező labdaművész; Novák; a megtestesült nyugalom és higgadtság példaképe; Rákosi: tipikus fra- dista, jó lenne, ha sikerülne sok fiatalba átplántálni az ő lelkesedését.

BALOGH LAJOS,

A LOTTÓ ÁRUHÁZ IGAZGATÓJA;

— Csaknem húsz éve vagyok „eljegyezve” a Ferencvárossal, s a két évtized alatt sok játékos szereplését kísérhettem figyelemmel. ök hárman nekem nagyon közelállónak tűntek, s örülök, hogy nemcsak a pályáról ismerem őket, hanem azon túl is. Gyakran keresnek fel, ilyenkor elkerülhetetlenül szóba kerülnek a régi mérkőzések, jól esik feleleveníteni egy-egy izgalmas találkozójukat. Albert játékával sokszor engem is elbűvölt, Novák ragyogó rúgótechnikáját tanítani lehetne, s a „szürke eminenciás” Rákosi páratlan küzdőszelleme igazi irodistára vallott.

DR. FENYVESI CSABA OLIMPIAI BAJNOK, PÁRBAJTŐRÖZŐ:

— Furcsa „ízt” érzek, ha kortársakról kell beszélnem, mert óhatatlan, hogy ne jusson eszembe: én is eljutok majd a búcsúzásig. A Ferencvárost mindig a szívemhez közelállónak éreztem, huszonöt évig laktam a IX. kerületben, s erre kicsit büszke is vagyok. A zöld-fehér színekben sportolók és játszó labdarúgók — köztük ők hárman is — sok kellemes percet szereztek nekem. Mindegyikük külön-külön egyéniség volt, igazán kár, hogy már nem lehet őket a pályán látni — ha csak nem megyek el az öregfiúk mérkőzésére. Aktív sportoló vagyok, a vívás sok időmet leköti, de búcsúmérkőzésü- kön feltétlenül ott leszek.

GECZI ISTVÁN, KAPUS:

— Csaknem tizenhárom éve játszom az első csapatban, csaknem ötszáz bajnoki, nemzetközi, válogatott mérkőzésen szerepeltem, s ebből nagyon sokat együtt küzdöttünk végig. Csak felsőfokon beszélhetek róluk, egyenként és együtt is kiváló emberek voltak, s azok maradtak. A Vásár Városok Kupájában tíz évvel ezelőtt kiharcolt első helyünket és négy bajnoki címünket is közösen értük el! Novák mögött öröm volt védeni, higgadt, józan játéka engem is megnyugtatott; Rákosi állandó mozgásával megkönnyítette dolgomat, hogy tudjam kinek dobni a labdát; Albert nagyszerű irányításával és labdatartásával sokszor tehermentesített bennünket, s ha kaptunk egy-két gólt, a csatáraink — vezérletével — többnyire annál többet lőttek.

GÖRÖCS JÁNOS, AZ ÜJ- PESTI DÓZSA 62-SZERES VÁLOGATOTTJA:

— Csodálatos érzés visz- szagondolni azokra a találkozókra, amelyeket együtt küzdöttünk végig, sok emlékezetes 90 perc maradt meg bennem. Albert Flóri az összjátéknak a művésze

18

r ÍGY LÁTTÁK .ŐKET .